Felszólalás adatai

DR. KUPCSOK LAJOS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági és informatikai bizottság megtárgyalta a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat, mint az előbb helyesen elhangzott, régi adósságot kíván törleszteni, és ez az adósság a hazai kis- és középvállalkozások irányában áll fönn. Itt a "hazai" szó is hangsúlyos, mert ezek a vállalkozások, kis- és középvállalkozások itthon dolgoznak, és itthon fizetik az adójukat.

A kis- és középvállalkozói szektor súlyánál, a magyar gazdaságban és társadalomban betöltött szerepénél fogva korrekt, európai bánásmódot érdemel és igényel. Ez a bánásmód, hatósági megközelítés a megelőzésre, az együttműködésre, a jogkövetésre épül, és új típusú hatósági hozzáállást feltételez.

A javaslat vitája során kiemeltük és egyetértettünk abban, hogy a hazai kkv-k a mindenkori kormány stratégiai szövetségesei. Gazdasági fordulatot e szektor nélkül elérni sem Magyarországon, sem máshol, így a tőlünk fejlettebb országokban sem lehet. A javaslat a törvény preambulumát illetően kiemeli a kkv-szektor számarányát a magyar gazdaságban, a munkahelyteremtésben betöltött meghatározó szerepét és a közteherviselésben való részesedését, megjegyzem, nemcsak maga után, hanem az alkalmazottai tekintetében is.

A kkv-k száma, foglalkoztatás, munkaadás, közteherviselés - ezek a fogalmak külön-külön is igénylik az eddigiektől eltérő hatósági hozzáállást, azonban együttes szerepükkel még inkább aláhúzzák az ügyfélbarát hatósági ügyintézés fontosságát. A hazai kis- és középvállalkozásokban nem lehet csak, nem lehet elsősorban vizsgálandó célszemélyeket látni. Még kevésbé lehet, sőt nem lehet a hatóságok működésében érdekeltséget teremteni a hatóságok hiányzó pénzügyi-működési feltételeinek, a hazai kkv-k bírságolásából való fedezetteremtésnek.

(19.50)

A javaslat új típusú hatósági együttműködésre irányul, ahol a figyelmeztetés megelőzi a bírságot. A vállalkozásfejlesztési tanács, amely nemcsak részt vesz a kkv-fejlesztési stratégia kialakításában, de tagjai között megtaláljuk a kormány képviselői mellett az országos gazdasági kamarák, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Agrárkamara, az IPOSZ, a KISOSZ, az OKISZ, az MGYOSZ és a VOSZ képviselőit. Ezek a szervezetek, illetve képviselők a szabályozási környezet kialakítására tett javaslataikkal, a kkv-k helyzetét érintő hatástanulmányok előkészítésére tett javaslataikkal járulhatnak hozzá a szektor helyzetének javításához.

Még egy adatra szeretném a tisztelt Ház figyelmét fölhívni. Körülbelül 25 éves késésben vagyunk ezt a jogszabályt illetően. Az Európai Unió kisvállalkozói törvénye, a small business act már az 1980-as évek közepén rendezte ugyanezt a kérdést. A gazdasági és informatikai bizottság támogatja a törvényjavaslat elfogadását, azt a kkv-k helyzetét javító intézkedések egyik kezdeti lépésének tekinti.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)