Felszólalás adatai

Kérdésként vetődött fel, hogy ennek a törvénynek a módosításával, a megfogalmazott juttatásokkal kapcsolatban, amit például itt államtitkár úr elmondott, vajon jobb lesz a közbiztonság egy-egy településen. Vajon ez a mostani törvénymódosítás hozza-e majd azt, amit nagyon sokan várnak, és ami probléma mindig az önkormányzatoknál jelenik meg, hogy nem mernek este kimenni az utcára az emberek, hogy félnek kimenni este, hogy attól félnek, hogy amikor a gyerekek az iskolából hazajönnek, akkor megtámadják őket - vajon ez a törvény fogja-e szolgálni azzal, hogy különböző juttatásokat, támogatásokat ad az érintetteknek? Vajon szervezettebbé válik-e majd az a munka, ami mondjuk, egy katasztrófa esetén van, vagy egy tűz oltása esetén a védekezés? Segíti-e a megelőzést, szervezettebb lesz-e majd a munka?

Valójában tehát az a kérdés, hogy színvonalasabb és jobb lesz-e majd a szolgáltatás, hogy ezt szolgálja-e majd például az, ami benne van a törvényben, hogy öt évre ki lehet nevezni a rendőrkapitányokat. Ez azt szolgálja-e- kérdésként vetődik fel -, hogy jobban megismerje a környezetét, biztosabban számolhasson azzal, hogy ő öt évig ott lesz, és kapcsolatokat építsen - most jó értelemben mondom ezt a kapcsolatépítést -, vagy pedig ez csak azt a célt szolgálja, hogy ciklusokon átnyúlóan be legyenek betonozva a kinevezettek? Ez a kérdés ott van, és azt gondolom - kicsit abból, hogy öt évre szól a törvény -, ez azt mutatja, hogy inkább a cikluson átnyúló kinevezés a cél, s nem pedig az, amit mondtam, hogy színvonalasabb és jobb szolgáltatások legyenek.

A kormánytisztviselők számára is különböző juttatásokat fogalmaz meg ez a törvény, viszont azt kell mondanom, hogy a helyi önkormányzatok tisztviselőire ezeket már nem terjeszti ki. A 69. §-ban például azt, hogy lakásvásárlási hitel önerő nélkül lehetséges, csak a kormánytisztviselők számára biztosítja a törvény, az önkormányzati tisztviselők számára nem adja meg ezt a lehetőséget. A 80. §-nál pedig a jegyző számára az önkormányzatokban azt, ha közös hivatalok munkáját látja el a jegyző, akkor a közös hivatalok közötti utazást a törvény nem biztosítja úgy a jegyző számára, hogy kiküldetésként tekintene erre a feladatra.

Ugyanígy azt kell mondanom, hogy nagyon érdekes, ami a 82. §-ban van, ami nem kimondottan a Hszt.-ről szól, és nem is a kormánytisztviselőkkel kapcsolatos, hanem a közös önkormányzati hivatalok megszüntetését szabályozza. Ami, azt kell mondjam, azért érdekes, mert amikor az önkormányzati törvényt tárgyaltuk, pont a tárca benyújtása után, itt a parlamentben többször rákérdeztünk erre, hogy mi a helyzet, és akkor önök azt mondták, hogy nem áll szándékukban önkormányzatokat megszüntetni, itt pedig meglepő módon nagyon részletesen szabályozzák a közös hivatalok megszüntetésének a módját. Vajon mi a hátsó szándék ezzel?

És hogy mennyire igaz az, amit itt már elmondtak sokan, nemcsak erre a törvényre, hanem az előzőre is a kapkodással kapcsolatban, arra pedig jelzem, hogy miközben itt tárgyaljuk ezt a törvényt, és a 90. §-ban a háznagy jogállását és jogviszonyát szabályozzák, és egyébként a 9243. számú törvényben - amit majd holnapután tárgyal a Ház - ugyanezt a kérdést ott is szabályozzák. Most még az a szerencse, hogy legalább egyforma a szabályozás, és nem különböző, de ez világosan mutatja, hogy az előkészítés nagyon kapkodó ütemben készült, és itt különböző párhuzamos törvényalkotások vannak. Egyébként a tegnapi bizottsági ülésen az is kiderült, hogy nemcsak ebben a kérdésben, hanem sok más kérdésben is, sok törvényben ugyanazt a kérdést különböző kezdeményezésekre - akár önálló képviselői kezdeményezésként, akár pedig tárca kezdeményezéseként - különböző módon igyekeznek szabályozni.

Ez világosan mutatja azt a kapkodást, ami az elmúlt években is jellemezte a kormány által benyújtott törvényjavaslatokat. Ezért nem tudtuk támogatni ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)