Készült: 2024.09.23.07:49:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2011.11.15.), 4. felszólalás
Felszólaló Dr. Ángyán József (Fidesz)
Beosztás vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:23


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, nagyon fontos témát hozott ide, a vidék gazdaságának fellendítésén, a vidék helyzetének alakulásán nagyon sok minden múlik a magyar társadalomban, mint ahogy a történelemben mindig is így volt, éppen ezért ennek megfelelően kiemelten kezeli a kormány a vidékkel kapcsolatos teendőket.

Felzárkóztatási programot indít, azt említette legelőször is képviselő úr, hogy szétszakad az ország. Valóban, ezt látva, ami az elmúlt időszakokban keletkezett Magyarországon e tekintetben, felzárkóztatási program indul, ez a legnagyobb tétele a költségvetés emelkedésének; 40 százalékkal emelkedik a költségvetésben a felzárkóztatási program költségkerete. Idesoroljuk a Start-munkaprogramot természetesen, hiszen vissza kell vezetni az embereket a munkába. A másik tétele éppen ez volt képviselő úrnak, hogy a munka mennyire fontos, és a munkahelyteremtés nem valósul meg. Nos, kérem, az elkövetkező évben több mint 130 milliárd forint áll rendelkezésre, soha nem látott összeg a közmunkaprogram, vagy ahogy szeretnénk, Start-munkaprogram rendelkezésére, hiszen vissza szeretnénk vezetni az embereket a munka világába, nem itt szeretnénk tartani örökké a közmunkaprogramokban, s ennek révén azt reméljük, hogy 200 ezer munkahelyet teremtünk az elkövetkező évben. Tehát azt hiszem, hogy ez a vád, ami arra vonatkozik, hogy a munkahelyteremtéssel a kormány ne foglalkozna, azt hiszem, hogy nem állja meg a helyét.

Ami a mezőgazdaságot illeti, szeretném azért emlékeztetni képviselő urat arra, hogy azon túl, hogy a nemzeti vidékstratégia egy tízéves programot határoz meg, s azon túl, hogy ennek lezajlott a társadalmi vitája, több mint féléven keresztül vitatta a magyar társadalom, hogy merre is menjünk, hiszen egy nagyon fontos területről van szó, a nemzeti vidékstratégia véglegesítése zajlik, hamarosan a kormány elé kerül, és azt remélem, hogy a tavaszi ülésszak legelején - valamikor február táján - a parlament is megvitathatja. Soha nem volt Magyarországnak még ilyen vidékstratégiája, és vita sem folyt sem a Házban, sem a társadalomban arról, hogy merre is menjünk.

Az, amit az előző kurzusok vidékfejlesztés címén vagy program címén összeállítottak, az nem volt más, mint az Európai Közösség lefordított rendelete, nekünk saját stratégiánk nem volt. A vidékstratégia, úgy tűnik, hogy széles társadalmi támogatást élvez, ezt mondhatom nyugodtan az országos fórumok, a rendkívül sok megjegyzés, észrevétel, javító hozzászólás ismeretében, és ennek a véglegesítése zajlik. Valóban, egy konszenzusos, teljes nemzeti egyetértéssel megvalósuló vidékstratégiát szeretnénk kijelölni, hogy ne kelljen évente, kétévente, ötévente váltani a vidékstratégiát, mert ettől nem fejlődik tulajdonképpen a vidék. De azért ettől függetlenül is komoly lépések történtek már azért, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszer-gazdaság - ha szabad így mondanom -, az élelmiszerlánc teljes vonulata megerősödjön. Nagyon sok múlik ugyanis a vidéken attól, hogy éppen ez az élelmiszerlánc-vonulat hogyan alakul. A város és vidék közös sorson osztoznak, s a vidék gerince a mezőgazdaság - mondja a vidéki térségek európai chartája -, tehát ennek megfelelő súllyal kezeljük a mezőgazdaság ügyeit is.

(8.10)

A kistermelői rendelet - hogy néhány dolgot idehozzak - először tette lehetővé azt, hogy el lehessen adni a termelők termékeit, korábban erre nem volt lehetőségük. A közbeszerzési törvény lehetővé tette, hogy megvásárolják az önkormányzatok, megvásárolják a különféle szolgáltatók a helyben termelt, jó minőségű élelmiszereket; kikerült a közbeszerzési törvény hatálya alól az alapélelmiszer-beszerzés a közétkeztetésnél. Megindult a helyi élelmiszer-feldolgozás, az élelmiszer-ipari beruházások támogatása, lejjebb hozva a határokat, hogy ne csak néhány nagy érdekeltség vigye el a pénzeket, ahogy az előző időszakban, hanem valóban a kis- és közepes gazdaságok, gazdálkodók férjenek hozzá ezekhez a forrásokhoz. Vagy a helyi piacok megindulása: épp most módosítottuk a kereskedelmi törvényt, egyszerű bejelentéssel létre lehet hozni helyi piacokat, tehát terepet is teremtünk ahhoz, ahol ezeket az élelmiszereket értékesíteni lehet.

Nem utolsósorban szeretném említeni azokat az intézkedéseket, amelyek tisztítják a piacot. Gazdaságfejlesztésről beszélünk, és ott olyan piaci viszonyok kellenek, ahol értékesíteni lehet a magyar termékeket. Mondok néhány ilyet: a másodlagos élelmiszer-vizsgálat lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk azt, ami Magyarországra beömlik; a magyartermék-rendelet, amely hamarosan megszületik, világosan megmondja, hogy az a magyar termék, amit magyar alapanyagból Magyarországon állítottak elő; a hungarikumtörvény rendezi az értékeinket, amire a gazdasági stratégiánkat alapozni akarjuk; a fagyasztotthús-rendelet társadalmi vitán van, hogy tisztítsuk ezt a piacot is, és az egészségügyi termékadó is, ami éppen napirenden van (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), ezt a célt szolgálja.

Szóval, azt gondolom, képviselő úr, hogy egy kirabolt országban, aminek a kasszái üresek, a nemzeti vagyonát széthordták, ennél többet valószínűleg egy év alatt nehéz lett volna megtenni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai