Felszólalás adatai

Az egyesülési jog a jelenleg még hatályos magyar alkotmány szerint egy védett jog volt, kétharmados garanciális törvény szabályozta. Az önök által elfogadott nemzeti alaptörvény már azt írta elő, hogy feles törvénnyel lehet ezt a tárgykört szabályozni, tehát ez egy korábban elhatározódott, nyilvánvaló visszalépés. Akkor sem értettünk ezzel egyet, most sem fogunk ezzel egyetérteni, de tudomásul vesszük a tényt, hogy a jövő év elsején hatályba lépő nemzeti alaptörvény így rendelkezik.

Az egyesülési jog gyakorlásán belül a civil szervezetek azért is rendkívül fontosak a társadalom számára, mert olyan érzékeny területeken fejtik ki a tevékenységüket, ahol a legnagyobb megértés, a legnagyobb tolerancia, a legnagyobb áldozatvállalás, a legnagyobb elkötelezettség szükséges. A civil szervezetek nélkül a magyar állam különböző hatóságai és szervei nem tudnák megfelelően ellátni a munkájukat.

Az elmúlt évek során arról győződtem meg, hogy a civil szervezetek elsősorban ott végeztek úttörő munkát, ahol olyan típusú segítség kellett, amelyben elsősorban az emberségre volt szükség. Segítettek a hajléktalanoknak, segítettek a hátrányos helyzetűeknek, segítettek az elesetteknek, a mozgássérülteknek, és sorolhatnám tovább azokat a területeket, ahol ezt a segítséget nyújtották, akár önkormányzatok területén, akár a fővárosban, akár az országban.

Éppen ezért a legfontosabb érdek, hogy a civil szervezeteknek ezt a fajta különállását a mindenkori hatalomtól biztosítsuk. A jelenlegi törvénytervezet, attól függetlenül, hogy kétségkívül el kell ismerni, hogy lépéseket tesz az átláthatóság iránt, hogy megpróbálja egységes szerkezetben szabályozni ezt a tárgykört, és nem sok jogszabály elaprózott szabályozási értelmezésének a feladatával kell szembenézni a sokszor jogászt nem is alkalmazó civil szervezeteknek, ehelyett, ezt elismerve, ugyanakkor ennek a révén be akar türemkedni a civil szervezetek irányításába. Mondhatnám azt is, hogy államosítani akarja a civil szervezeteket. Ez jól látszik a képviseleti rendszer furcsaságaiban. Jól látszik, hogy még így sem bíznak, uraim, abban, hogy esetleg a befolyásukat normális politikai eszközökkel, normális véleményekkel, normális segíteni akarással lehet elérni, hanem igyekeznek számszerű többséget biztosítani maguknak különböző szabályozási praktikákkal, amelyekre majd természetesen a részletes vitában kitérünk.

Helytelennek tartjuk azt is, hogy a civil szervezetek gazdálkodását, ahelyett, hogy különleges és kivételes eljárásban szabályoznák, próbálják a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit ráhúzni, és ebben különösen rossz analógia a csőd- és felszámolási törvény megfelelő helyeinek az alkalmazása. Ez egy tárgyi, szakmai tévedés. Ezek nem gazdálkodó szervezetek, jobbára nonprofit szervezetek, jobbára napról napra élnek, és őtőlük olyan kötelezettséget elvárni, mint egy gazdasági társaságtól, kérem szépen, lehetetlenség. Amellett még tárgyi tévedések is vannak, mert különösen nonszensz a végelszámolás alkalmazása ebben a viszonylatban.

Összességében azt szeretném mondani, hogy az állami hatalom túlméretezése miatt az ellenzéki pártok kényszerűen, de el kellett hogy utasítsák ezt a törvényt.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)