Felszólalás adatai

A törvénymódosítás azt a célt szolgálja, hogy mind a beruházók, mind a kisajátításban érintett tulajdonosok számára az eljárással okozott bizonytalanságok minél rövidebb ideig álljanak fenn. A módosító javaslatok túlnyomórészt egyszerűsítő, gyorsító szabályok, amelyek nemcsak a beruházások megvalósítása céljából, a kisajátítási eljárást kezdeményező állam és önkormányzatok érdekében szükségesek, hanem a másik oldalon álló fél, a tulajdonosok és egyéb jogosultak szempontjából is. Az előbb említett célok mellett, amelyek az egyszerűsítést, a gyorsítást szolgálják, az eljárásokat olcsóbbá és átláthatóbbá is teszi a most tárgyalt törvénymódosítás.

A törvényjavaslat a módosítások mellett tartalmaz új elemeket, melyek érintik a mezőgazdasági bizottság szakterületét. Ilyen a Natura 2000 területeket érintő kisajátítási lehetőség, amellyel kapcsolatban a bizottság tagjai aggodalmukat fejezték ki. Jelenleg 1,4 millió hektár mezőgazdasági terület lett a korábbi időkben Natura 2000 területté besorolva, amely területek magángazdák üzemszerű használatában vannak. A Natura 2000-es besorolás a mezőgazdasági termőföld több mint 20 százalékát érinti.

(18.50)

A bizottság tagjainak többségi véleménye szerint a törvényjavaslat kissé túlzottan avatkozik be a védelem céljával nem megfelelő gazdálkodásra hivatkozva, így veszélyezteti az üzemszerű gazdálkodást.

Véleményünk szerint a gazdálkodók ezen szempontok szerinti felügyelete és retorziója más eszközökkel is megvalósítható. Ilyen például a földalapú és egyéb mezőgazdasági támogatások elvonása vagy megtagadása.

Természetesen közérdekű beruházások tekintetében érthető a kisajátítás a Natura 2000-es területeken, de egyéb természetvédelemre hivatkozva viszont aggályos. A Natura 2000-es területet érintve szeretnék módosító javaslatot tenni a törvényjavaslathoz.

A törvényjavaslat többi eleme egyértelműen támogatható, előremutató javaslat. Ilyen például a már a kollégáim által is említett, külterületeket érintő változás, amely szerint eddig a külterületeken akkor is ki kellett sajátítani a teljes ingatlant, földterületet, hogyha a visszamaradó földterület nem érte el a minimális mértéket. Ez azonban sok esetben nem szolgálta sem a termőföld tulajdonosának, sem a beruházónak mint kisajátítást kérőnek az érdekeit, hiszen előfordult, hogy akkora területnagyságokról van szó, amelyeknek még a visszamaradott mértéke is megfelelően szolgálja a földtulajdonos termőföld hasznosításához fűződő érdekeit és jogait, és a beruházónak sem érdeke az, hogy fölöslegesen jusson területhez, amire nincs szüksége. Ezért tehát külterületeken ez a féle, a visszamaradó területhez kötődő kötelezettség a jövőben nem lenne meg a minimális termőföld tekintetében.

A mezőgazdasági bizottsági többségi véleménye szerint, a Natura 2000-es területeket kivéve, a törvényjavaslatban alkalmazott módosítások egyértelműen szolgálják a jelenleg hatályban lévő kisajátításról szóló törvény jobbá tételét. A törvényjavaslat gyorsítja, egyszerűsíti és olcsóbbá, átláthatóbbá teszi a kisajátítási eljárásokat.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/8286. számú törvényjavaslatot 10 igen és 6 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)