Készült: 2024.09.21.12:54:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

251. ülésnap (2005.10.04.), 144. felszólalás
Felszólaló Juhász Gábor (MSZP)
Beosztás belügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:09


Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Jó néhány hozzászóló foglalkozott az önkormányzatok ügyeivel, ezek közül is Gémesi képviselő úr, aki közismert, jó polgármester, és önkormányzati szakértőként kezdte, és némi nosztalgiával úgy emlékezett rá, hogy tulajdonképpen tisztességes finanszírozás csak - ahogy ő emlékszik - ’90 és ’93 között volt, nyilván ebben semmi szerepe nincs annak, hogy akkoriban éppen az ő pártja, az MDF volt Magyarország vezető kormánypártja. (Pettkó András közbeszól.) Utána azt mondta, hogy egy nekem tulajdonított hír alapján mintegy 100 milliárddal csökkentjük majd az önkormányzatok költségvetését, és ahogy ő mondja, szerinte a számok ezt alá is támasztják.

Azért kezdem ezzel a hozzászólásomat, mert azóta, mióta ez a hír így körbejárt, különben téves hírként, több mint száz polgármesterrel találkoztam, és az az igazság, hogy Gémesi úron kívül - aki, mint mondom, közismerten elismert szaktekintély ezen a területen - tulajdonképpen senki nem értette azt félre, hogy amikor a központi kormányzati pénzügyekről beszélünk, akkor ezek között a tételek között bizony meg kell emlékezni azokról is, ami az önkormányzatoknál kiadáscsökkentő tétel. Bizony, a következő évben kiadáscsökkentő tétel lesz mintegy 46 milliárd forinttal a rendszeres gyermekvédelmi támogatás forrásátcsoportosítása egy másik minisztériumba. No persze, majd az állampolgárok több pénzt kapnak, mert ehhez a 46 milliárdhoz jövőre kapnak még másik 30 milliárdot is, tehát nem arról van szó, hogy bárki is itt rosszul járna, hanem arról van szó, hogy ez a sor kivonul a Belügyminisztérium fejezetéből.

Ugyanide tartozik az adócsökkentések hatása is, hiszen mind az egészségügyi hozzájárulás havi összegének csökkenése - ez összes szintjén mintegy 8 milliárd forint -, mind pedig az áfakulcs mérséklése - ez egészében mintegy 20 milliárd forint - olyan pénz lesz, amelyet az önkormányzatoknak - mindösszesen 74 milliárd, ha összeadjuk ezeket, tehát ezt a 74 milliárdot az önkormányzatoknak - nem kell a jövő évre kifizetni, így aztán természetesen megkapniuk sem kell.

Ugyanakkor szeretném mondani azt is, hogy a Gyurcsány-kormánynak és a szocialistáknak elég világos az önkormányzatok tekintetében a politikája. Négy alappillérre épül: az első az autonómia; a második a felelősség; a harmadik a fejlesztések; és a negyedik a takarékos - hangsúlyozom: takarékos - működés. Ha megnézzük, hogy ez az autonómia mit is jelent, kétségkívül így van, ami itt el is hangzott, hogy növekednek az átengedett bevételek, amit nem a központi költségvetés szed be és oszt újra, hanem ott helyben lehet beszedni az önkormányzatoknál, és növekednek az önálló bevételek is. Ha megnézzük, hogy a felelősség mit takar, akkor az bizony azt takarja, hogy az önkormányzatoknak egy éppen törekvésünk és szándékaink szerinti bővülő mozgásterében nagyobb lehetőségük van a helyi problémákra összpontosítva a rendelkezésükre álló pénz- és vagyoni lehetőségekből azokat a kérdéseket megoldani, amit ott helyben tartanak fontosnak.

Szeretnék egy kérdésre kitérni; úgy tűnik, hogy a gazdasági szakemberek úgy gondolják, és nemcsak Kóka úr mondott ilyet, hanem bizony a Fidesz vezető pénzügypolitikusa is egyszer elragadtatta magát, és azt mondta, hogy kicsit sok az önkormányzatok száma. (Dr. Áder János közbeszól.) Tehát sokan úgy gondolják, hogy az önkormányzatok száma magas. Szeretném mondani, hogy mi úgy gondoljuk, hogy valamennyi településnek joga, hogy saját önkormányzatot tartson, ugyanakkor ezt az alkotmányos jogot el nem vitatva azt végig kell gondolnia mindenkinek a felelősség jegyében, hogy ez valójában hány önkormányzati hivatalt jelent, és ezek a hivatalok milyen bürokratikus költségek mellett milyen feladatokat tudnak ellátni. Hiszen azokban a bizonyos régi szép időkben, amiről itt a képviselő úr a legelején beszélt, ’90 környékén az történt, hogy 1500 tanács helyett 3200 önkormányzat alakult, természetesen a hiányzó 1500 hivatal is azokban az években állt fel.

Nem megkerülhető kérdés a fejlesztések kérdése sem. Noha kétségkívül tény, hogy a központi kapcsolatokból származó pénzeszközök csökkenése mellett a helyi bevételek és az átengedett bevételek növekednek az önkormányzatoknál, fejlesztésre a jövő évben nagyon jelentős tételben, ahogy Baráth Etele el is mondta, mintegy 100 milliárd forint nagyságrendben az önkormányzatok már uniós forrásokból is részesülhetnek.

(13.10)

Ha egy picit megnézzük, hogy Magyarországon az önkormányzatok fejlesztési lehetőségei valójában mit is takarnak, akkor azt mondhatjuk, hogy 97,7 milliárd pontosan az uniós fejlesztési forrás. Ehhez egy másik, 95 milliárd forintos társfinanszírozás és hazai fejlesztésű forrás kapcsolódik, és természetesen, mondom én, rendelkezésre áll a parlamentben már jól megszokott, hagyományos fejlesztési forrás is, ez az úgynevezett cél- és címzett támogatás. Vagyis mindösszesen, ha összeadjuk, ez durván 255 milliárd forint.

Azt mondom tehát, hogy a Gyurcsány-kormány politikai alappillérei közül a negyedik, a fejlesztés és a takarékos működés ma úgy néz ki, hogy miközben a működésben valóban nagyon takarékosnak kell lennünk, ezért a megnyíló uniós források és a kormány azon törekvése, hogy senki ne essen el az uniós forrásoktól, biztosítja azt, hogy az önkormányzatok a következő évben egy rendkívül nagy fejlesztési lehetőségnek néznek elébe.

Felmerült itt az a kérdés is, hogy na, és akkor valójában az a bizonyos százmilliárdos ígéret mennyi, vagyis mennyi pénzük van az önkormányzatoknak. Élezzük ki: mennyi pénzük volt, amikor tisztelt képviselőtársaim, akik szemben ülnek, voltak kormányon? Mindösszesen 2002-ben 1900 milliárd forint volt az önkormányzatok összes bevétele. A 2005-ös évben, vagyis az idei évben 2900 milliárd forint lesz az önkormányzatok összes bevétele. Ez, kérem tisztelettel, nem 100 milliárd forint, hanem 1000 milliárd forint. Ebben persze benne vannak az uniós fejlesztési lehetőségek és minden más, de összességében azt mondhatom önöknek, hogy amikor önök voltak, akkor egy állampolgárra az önkormányzatok tudtak költeni mintegy 190 ezer forintot összesen egy évben. Most pedig, amikor mi vagyunk - és önök bírálnak minket -, a 190 ezer forinttal szemben 290 ezer forintot tudunk adni fejenként és állampolgáronként. Kérem, ennek tükrében vitassuk az önkormányzatok pénzügyi helyzetét.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai