Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mind ellenzéki, mind kormánypárti oldalról már makrogazdasági szinten elhangzottak az uniós pénzek felhasználásának az ügyei. Én Pest megyei képviselőként elsősorban Pest megye központi régióval és a megye ügyével szeretnék nagyon röviden foglalkozni.

Mint ahogy önök előtt is ismert, 2016. február 1‑jé­ig a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, hogy a központi régiót válasszuk szét két részre, Budapestre és Pest megyére. Le kell szögezni, hogy amikor Pest megye 184 települése amellett foglalt állást, hogy Pest megye önálló régióvá legyen, az itt élő 1 millió 300 ezer ember nem a főváros és nem a fővárosban élők ellen beszélt, és a 12 megyei képviselő sem a budapestiek ellen, hanem a Pest megyeiek érdekében, hiszen az elmúlt években több száz milliárd forint fejlesztési forrástól esett el a megye annak köszönhetően, hogy a központi régióhoz tartozik. A központi régiónak ilyen szempontból a nyertese a főváros volt, ez egyértelmű.

Mit jelenthet számunkra, Pest megyeiek számára az, ha Pest megye önálló régióvá válik? Egyrészről valószínűsítem, hogy ha 2020 után is lesznek komoly uniós források, akkor komoly forrásokhoz juthat a megye, másrészről pedig külön kiemelném, és nagyon fontosnak tartom még egyszer leszögezni és megjegyezni, hogy a magyar kormány nem hagyta cserben a megyét, hiszen 80 milliárd forintos támogatást biztosít az uniós források elmaradása miatt a megyének. Ennek a felhasználása nyilván 2016-17-18-19-20-ban fog megtörténni, és nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy ha azt az elvet követjük ennél a felosztásnál, mint ami a nagy uniós forrásoknál van, hogy nagyjából 60 százalék gazdaságélénkítésre megy, 40 százalék pedig egyéb feladatokra, akkor ebből a megye gazdasága jól prosperálhat.

Meg kell jegyezni azt is, hogy Pest megyében négy terület, a Szobi járás, a Nagykátai járás, a Ceglédi járás és a Nagykőrösi járás olyan kisrégiók, amelyek a leszakadó régiók közé tartoznak, és ezek a járások pluszforrást kaphatnak ebből a 80 milliárd forintból, a mostani tudásunk szerint 1 milliárd forintot járásonként.

Mindemellett azt is el kell mondanom, annak ellenére, hogy a megye nagyon kevés uniós forráshoz jut hozzá, azért a magyar kormány intézkedéseit követően komoly fejlesztések történnek a megyében. Ezek közül kiemelném az M4-es autóút megépítését, amelynél már elindultak a munkálatok, hiszen Cegléd határában megindultak a régészeti feltárások, és tavasszal elindul a tényleges kivitelezési munka, s reményeink szerint szintén hazai forrásból majd meg fog épülni az abony-fegyverneki szakasz, amelynek egy része már készen van.

Mindezek mellett komoly ipari fejlesztésekhez is hozzájárult a kormány ebben az évben. Cegléden komoly helyi vállalkozó kapott másfél milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást, két hete jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy japán cég Nagykőrösre települését, amihez szintén hozzájárul az állam 1,3 milliárd forinttal, és most Ceglédre fog érkezni magyar közös vállalkozásban egy cég, amely szintén komoly állami forráshoz jut vissza nem térítendő formában. Tehát fejlesztések ha nem is olyan mértékben, mint azokban a régiókban, amelyek lényegesen magasabb összeghez jutnak, de azért ezen a területen is vannak.

Ugyanakkor ki kell emelni, hogy természetesen az ezen a területen, a mi kisrégiónkban élő gazdák is hoz­zájuthatnak azokhoz az agrártámogatásokhoz, a­me­lyekhez más régiókban is hozzájuthatnak a gazdák.

Azt gondolom, és őszintén reménykedem abban, hogy a következő években, 2017-18-19-ben a megye a helyi magyar forrásból kapott fejlesztési pénzek felhasználásával komoly fejlődésnek indulhat, és nagyon bízunk abban, hogy ha 2020 után önálló régióvá válunk, akkor hozzájuthatunk uniós forrásokhoz is. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)