Felszólalás adatai

Viszont az, amit Budai Gyula képviselő úr írt a címben, még egyszer azt kérném Budai úrtól, hogy gondolja végig: a harmadik sorban azért mégiscsak bent van, a jelenlegi fizetésképtelenségét, a felszámolást előidéző... - és vessző. Tehát hagyjuk ki azt a dátumot, hogy 2002 és 2010, és ebben a pillanatban úgy kerekké válik a dolog. Hadd hivatkozzam fideszes képviselőtársaimra, akik azt mondják, minden körülményre derüljön fény, és annak bizony része, úgy, ahogyan akár Kovács Tibor, akár Boldvai László elmondta, milyen döntés előzte meg azt, hogy csődeljárás és felszámolás, miért pont akkor, ennek milyen következményei lesznek zömében a kis- és közepes, de még a nagyvállalatokra is. Azt gondolom, ezeket mind-mind, mert ha a döntéshozók felelősségét vizsgáljuk, ami a cím zárómondata, akkor ennek ez része, hogy miért nem az a változat, amit Boldvai László mondott, de lehet A-B-C, sok minden más. Tehát az, aki egy vállalkozást látott belülről, tudja, hogy egy döntést valamilyen helyzetben meg kell hozni. Ezt évtizedek múlva vagy 4-5 év múlva felül lehet bírálni.

Én a MÁV-vizsgálóbizottságból hadd hozzak egy példát: akkor a bizottság nagyon rossznak tartotta azt, hogy bizonyos részeket privatizáltak a MÁV-ból. Tessék végiggondolni: alig telt el pár hónap, és a kormány már ott tart, hogy csökkenteni kell a MÁV támogatását. Tehát mi lesz a következő lépés? Ugyanígy azokat a részeket megpróbálják eltávolítani a MÁV-tól, amelyek a veszteséget növelik, mert csak így lehet megszabadulni attól, hogy állami támogatás, vagy úgy, ahogyan a képviselőtársaim mondták, az adófizetők forintjai kerüljenek a rendszerbe.

Tehát, amire még választ várnék, mert ez csak ajánlás, és kérem Budai urat, fogadja el, hogy akarjuk, és ismétlem már önmagamat, nem csak mi, képviselők, az utca embere is szeretné tudni, hogy mi volt a Malév körül, és mi az, ami idáig vezetett, mi az, ami ebből még következni fog holnap, holnapután. De arra a kérdésre keresnék választ: ön sokkal több mindent olvasott már ebben a tárgykörben, meg szerződéseket említett, az adatvédelmi kérdésre meg kell hogy válaszoljunk, mert nem mindegy, hogy most a vizsgálóbizottság felállításakor kell kimondanunk azt, hogy a bizottságba csak olyan képviselők mehetnek, akiknek "C" típusú átvilágításuk van, vagy itt nem kell attól tartani, habár, azt hiszem, Gruber Attila mondott ilyet, hogy stratégiai jellegű és nemzetbiztonsági kérdések is felvetődhetnek. Tehát azt gondolom, ezt jobb, ha most rendezzük, nem pedig az a helyzet áll elő, hogy felállítottuk a bizottságot, de még három hónapig csak azért nem tudja elkezdeni a tevékenységét, mert a delegált tagok nem rendelkeznek a megfelelő betekintési jogosítvánnyal.

(20.30)

Tehát miután Házszabály szerint mi, képviselők nagyon korlátozva vagyunk, nincs más megoldás, és én kérem, Budai úr, hogy ne kudarcnak tekintse, hanem pozitív megoldásnak, hogy a mai vita alapján az indítványát egészítse ki. Csak önnek van erre jogosítványa, nekünk nincs.

Azt pedig hangsúlyoznám - ez az én rosszindulatú megjegyzésem -, hogy azt is sejtem, hogy azért nem akarja más időszakra kiterjeszteni, mert abban a pillanatban társelnököt lehet állítani a bizottságban. Egyébként is lehet vitatni, mert a vizsgálóbizottságokról általában azt mondja a Házszabály, hogy éppen mindig a regnáló kormány ellenzéke, de ebben az időszakban, amit megjelöltek, nyilván nem önök voltak kormányon, de azt gondolom, hogy ebből kifolyólag teljesen természetes lenne, hogy társelnökök legyenek ebben a bizottságban.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és a türelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)