Felszólalás adatai

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Ez a javaslat igazán kényszer szülte javaslat, hiszen tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság határozata után az a helyzet jött létre, hogy ha a parlament nem lép, akkor a fővárosban összeomlik a parkolási rendszer.

Ugyanakkor, bár a kényszer szülte, de előterjesztőként egy szemléletváltást is megfogalmaztunk ebben a javaslatban. A mi álláspontunk az, hogy a parkolási rendszer a közösségi közlekedési rendszer része, és csak így szabad üzemeltetni. Ha nem együtt kezeljük, akkor egy feloldhatatlan ellentét van a parkolási rendszert üzemeltetők és a közösségi közlekedési rendszert üzemeltetők között, hiszen a parkolótulajdonos üzemeltető abban érdekelt, hogy minél többen bejöjjenek a városba, hogy fizessék a drága parkolási pénzt, hiszen ebből van a bevétel; míg a közösségi közlekedést üzemeltetők pont abban érdekeltek, hogy ne jöjjenek be a városba, a centrumba a parkolók, hanem inkább a tömegközlekedési eszközt használják.

Ez az ellentét csak akkor feloldható, ha egy kézbe tesszük a parkolási rendszer üzemeltetését és a közösségi közlekedési rendszer üzemeltetését, ezért ez a szemlélet élesen különbözik attól a szemlélettől, amit úgy lehet megfogalmazni, hogy a parkolási rendszer is csak egy biznisz, adjuk ki gebinbe, majd valahogy megoldjuk, aztán szedi valaki a pénzt, és azt meg elköltjük valamilyen célokra. Nem! Mi azt mondjuk ebben a javaslatban, hogy a parkolási rendszert vagy az önkormányzat üzemelteti, vagy az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő cége, vagy annak egyszemélyes leányvállalata. Minden más esetben az a vállalat, ahova már bejön nekik, kvázi privatizálják, az elesik ettől a jogtól. Így, miután az önkormányzat feladata az önkormányzati törvény rendelése alapján is, hogy a közösségi közlekedési rendszert is üzemeltettesse, mert ez önkormányzati feladat, így az önkormányzat tud mind a két rendszer kizárólagos üzemeltetőjeként abban dönteni, hogy a kompromisszumot a parkolási rendszer és a tömegközlekedési rendszer között hogyan valósítja meg.

Ez új helyzetet teremt egyébként ebben a rendszerben. Mindezt azért hangsúlyozom, mert nem egyszerűen arról van szó, hogy egy alkotmánybírósági határozat után előálló exlex helyzetet próbálunk kezelni, itt drámai szemléletváltásról van szó. Természetesen tudjuk, hogy meg kell majd oldani azokat a 17 éves szerződéseket, amelyeket a fővárosban kötöttek, polgári jogi oldalról, de tudjuk, hogy létezik a polgári jogban az a konstrukció, amikor érdekmúlás vagy ellehetetlenülés van, amikor a polgári jogi szerződéseket egyébként szanálni lehet.

Az más kérdés, ha valaki ezt úgy kötötte meg önkormányzati vezetőként, hogy egyébként függetlenül attól, hogy az ellehetetlenülés az önkormányzat hibájából következik-e be vagy sem, általános garanciát vállalt. Azt viszont majd minden önkormányzatnak meg kell vizsgálni, hogy hogyan lehet önkormányzati vezetőként olyan szerződést kötni, amiben az önkormányzat felelősségi körén kívüli esetekben is egyébként teljes körű garanciát vállalok. Majd a testület méltányolja, hogy egyébként itt milyen tényállások valósulnak meg.

Tisztelt Ház! Szeretném megköszönni a megértést, amit tanúsítottak ebben a javaslatban, hiszen számos módosító indítványt az előterjesztők tudtak támogatni. Egyúttal felhívnám a figyelmét a Háznak arra, hogy egy koherenciazavar kiküszöbölésére szolgáló gazdasági bizottsági módosító indítvány született. Ez már nem kerülhetett bele a támogatotti sorba, erről majd külön kell szavaznunk, de előterjesztőként egyébként ezt támogatjuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)