Készült: 2024.04.29.12:28:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

201. ülésnap (2012.06.12.), 6. felszólalás
Felszólaló Dr. Cséfalvay Zoltán
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:01


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésére röviden válaszolva, hogy gazdasági siker-e a költségvetési hiány leszorítása: igen, én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon komoly gazdasági siker. Egyébként normális helyzetnek kellene tekintenünk azt, hogy az államháztartási hiány 3 százalék alatt van, de ez egy nem normális állapot jelen pillanatban Európában. Az európai országok többségében messze 3 százalék fölött van az államháztartási hiány, ha pedig visszanézünk Magyarországon az elmúlt tíz esztendőben, akkor azt látjuk, hogy minden választási ciklusban 8-9 százalékos államháztartási hiány és magasan a 3 százalékos küszöbérték fölött lévő államháztartási hiány van, tehát ezt alapvetően egy normális helyzetnek kellene tekinteni, így működik a gazdaság. Vannak országok, amelyek tudják ezt kezelni - hivatkozhatnék Németországra, Hollandiára, Ausztriára vagy Finnországra, ahol folyamatosan ez a normál állapot található, hogy 3 százalék alatt van az államháztartási hiány -, Magyarország nem ilyen ország volt; mi most tudunk, ha úgy tetszik, normális országgá válni az államháztartási hiány kezelése ügyében.

Nem mennék bele itt az adósság és lyukas vödör kérdésébe, mert minden szám azt mutatja, hogy GDP-arányosan 2010-től folyamatosan csökken az adósságráta, ezért úgy gondolom, hogy nem is kellene foglalkoznunk azokkal a kérdésekkel, amelyeket különböző elemzők felvetnek ebben a kérdésben. Viszont ha megengedi, egy apró tanmesét mondanék - mostanában vannak mindenfajta tündérmesék - egy dél-európai országról, Spanyolországról. Spanyolország most köztudottan a figyelem középpontjában van. 2009-ben az akkori kormány, Zapatero kormánya bevetett egy gazdaságélénkítő csomagot. 2008-ban a deficit 4,5 százalék, az államadósság 40 százalékon áll GDP-arányosan. Bevezet egy gazdaságélénkítő csomagot - majdnem ugyanaz, amiket önök is említenek, például kis- és középvállalkozások számára 29 milliárd eurós támogatás, beruházási, gazdaságélénkítési, foglalkoztatási programok 41 milliárd euró értékben, még a nyugdíjakat is megemelik 4 százalékkal -, ami tart egészen 2010 májusáig, amikor kiderül, hogy ez tarthatatlan. Azon nyomban elszalad egyébként minden mutató, mondanám azt, hogy 2010-ben az államháztartási hiány már 9,3 százalék, 61 százalékra emelkedik az adósság 40 százalékról két év alatt; 40 százalékról 60 százalékra felemelkedik. Csak egy ilyen élénkítő programot kellett bedobni, és abban a pillanatban elszáll az államháztartási hiány, és az adósság elkezd növekedni. Hadd tegyem hozzá, hogy idén már majdnem 80 százalékot ér el a spanyol adósság, jövőre pedig 80 fölé fog emelkedni, vagyis néhány év alatt el lehet rontani az egészet. Utána jön a visszacsapás: 2010 májusában már egy 15 milliárd eurós kiadáscsökkentést hoznak be, a közszférában 5 százalékkal csökkentik a béreket - figyeljünk, ezelőtt egy évvel még 4 százalékkal növelik a nyugdíjasok járandóságát -, az újszülöttek után járó 2500 eurós támogatást megszüntetik, a közszférában a munkaidőt 35-ről 37,5 órára emelik, ingatlanadót vetnek ki, és innentől kezdve jön mindaz, amit látunk.

Tehát lehet ezeket az ötleteket felvetni, hogy miért nem fordít az állam több forrást vállalkozásfejlesztésre, foglalkoztatási programokra. Szeretnénk nyilvánvalóan, csak ez a tanmese lényege, hogy ha elindítunk egy ilyet, a spanyol példa nagyon jól mutatja, hogy 2009-ben masszívan elindították, és 2010-ben már - és itt helyes a kifejezés - megszorító intézkedéseket kell nekik hozni, és utána eljutunk odáig, ahol most tartunk Spanyolországban, hogy százmilliárdos bankmentő csomagokkal kell kimenteni Spanyolországot, még ha nem is hívják így, de ez gyakorlatilag az ország kimentése.

Azt javaslom tehát, hogy fogadjuk el azt az alapvetést, hogy a pénzügyi stabilitás megteremtése nélkül nem tudunk semerre se haladni, az az első és legfontosabb dolog. Ez egy házi feladat; a magyar kormány és a parlament ezt a házi feladatot elvégezte.

Nem volt könnyű, megvannak a költségei, megvannak a következményei, ezt mindannyian látjuk, de ez után a házi feladat után tudunk foglalkozni valóban azzal, amit ön is említett: vállalkozásélénkítés, foglalkoztatásbővítés.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai