Felszólalás adatai

A másik ilyen kérdés a hibák kijavítása. Azt gondolom, hogy hibát kijavítani egy nagyon helyes dolog, sőt az a pozitív, hogy ki tudja gyorsabban a hibáit kijavítani, de az, aki hibát csinál a kapkodással, és utána azt hősként beállítani, hogy kijavítottam a hibáimat, az egy kicsit számomra visszás.

Babák képviselő úrnak, még mielőtt a részletekre térnék: igen, a sarkalatos törvények után most következnek ezek a törvények, de itt most az történik, hogy az önkormányzat feladatot kap, tisztelt képviselő úr. Tehát nem abban van köztünk vita, hogy az önkormányzat illetékes és az önkormányzat ért hozzá - úgy, ahogy jobbikos képviselőtársam is elmondta -, hanem az, hogy egy feladatot kapott, de nincs hozzá forrása. És itt már a törvényjavaslatnak egy pontját hozom ide, amely szerint, ha valakinél tehergépjárműveket parkoltatnak, és ott gépjárműadót vagy iparűzési adót szednek be, itt most szigorítják a feltételeket. Igaz, hogy a jegyző adhat ki igazolást, de a hatóságnak joga van ezt ellenőrizni. Úgy érzem, és itt erősítem azokat a képviselőket, akik azt mondták, hogy egy bizonyos lobbiérdek érvényesül. Tehát azok a kistelepülések, ahol mondjuk, például kavicsszállítás miatt csak helyben vagy egy helyről mozognak a gépjárművek, de ha egy nagy fuvarozó cég Budapesten van, akkor az ő telephelyét lehet hogy abban a viszonylatban meg kell szüntetni. Nem tartom helyesnek, tehát azt gondolom, hogy ezt a részét egy kicsit - kérem kormánypárti képviselőtársaimat - gondolják végig.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Most a súlyosabb dolgok. Én azt hiszem, hogy nem helyes, és szeretném kérni kormánypárti képviselőtársaimat, hogy értsenek egyet velem abban, hogy a közútfejlesztési tervet, ami 15 vagy 30 évre szól, azt itt, e Ház falai között határozzuk meg. Az én olvasatomban - és másokéban is - a kormány egy végrehajtó szervezet, a kormány ezt hajtja végre, és a különböző közigazgatási szervezetek, építéshatóság vagy bárki más ez alapján kell majd, hogy engedélyeket kiadjon, vagy bármilyen más tevékenységhez hozzájáruljon. Tehát azt kérem önöktől, hogy az országgyűlési kontroll lehetőségét ne szűkítsük, nagyon egyszerű: a 4. §-ban kellene kisebb módosításokat tenni, egyrészt azt, hogy ezt a programot az Országgyűlés fogadja el. Az, hogy a kormány javaslatot tehet, ebben a pillanatban értelmezhetővé válik, de az, hogy a kormány fogadja el, aztán ötévenként felülvizsgál... És még továbbmennék, hogy ugyan szerepel a társadalmi egyeztetés, de meglehetősen pongyolán van megfogalmazva, vagy mondjam másképp, szubjektív elemek alapján könnyedén módosítható a program. Nem helyes! Ha egyszer 15 vagy 30 éves programot elfogadunk, azt ne lehessen... - és nem akarom itt a vitát élezni, de gondolják végig, csak a földkérdésben a pályázatoknál vagy közbeszerzési eljárásoknál milyen umbuldált címszavak vannak, amelyek alapján el lehet dönteni egy-egy pályázat nyertesét.

Ezért én azt gondolom, hogy miután a kormány is azt sugallja ebben a törvényjavaslatban, hogy számára is fontos a társadalmi egyeztetés, hiszem, hogy ezt a kérdést emeljük eggyel magasabbra, és ebben az Országgyűlés döntsön, és a kormány adjon erről számot, mondjuk, ötévenként, és akkor ez a dolog helyénvaló.

(11.00)

A következő, a bírságok fizetésével kapcsolatban. A korábbi időszakban, és talán az államtitkár úr is emlékszik rá, akkor még Nógrádi képviselő úrral többször tettünk kísérletet a bírság megfizetésére azon járművek esetén, amelyek viszonylag rövid időn belül elhagyják a határátkelőn át Magyarországot. Én is úgy látom, hogy a végrehajtási rendszer jól működik. Ez a törvényjavaslat megerősíti, tehát számomra ez pozitív, hogy megerősíti ezt a rendszert, de még mindig nem érzem belőle tisztán azt, hogy annak a gépjárműve is visszatartható a határon, aki ezt nem teljesítette addig.

Tehát a mai informatikai rendszerben nagyon gyorsan eljuttatható ez az információ a hálózaton a határátkelőkre, és miután általában vagy a legtöbb helyen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakemberei jelen vannak, tehát kontrollt lehetne alkalmazni, hogy a Magyarországon elkövetett szabálytalanság miatti szankciót tényleg érvényesíteni lehessen.

De a bírságok kapcsán hadd jegyezzem meg: indokolatlannak érzem, hogy egy szabálysértési bírság miatt egy gépjárművezetőnek azt a féloldalnyi adatát 6 hónapig őrizze a hatóság. Nem érzem, hogy miért. Azt gondolom, hogy 3 hónapon belül minden intézkedés megtehető, még akkor is, ha nem fizette be az illető a bírságot. Márpedig a legegyszerűbb az lenne, hogy azzal, hogy a bírságot megfizette vagy ledolgozta, vagy bármi történt, tehát mondjuk azt, hogy teljesült a kiszabott szankció, akkor elvileg törölni lehetne. Ha ez nem fogadható el, akkor azt gondolom, hogy 3 hónapra kellene csökkenteni.

Ez egyrészt a hatóságokat is szorítaná abba az irányba, hogy a lehető leggyorsabb idő alatt végezzék el a feladatukat. És hadd kössem itt hozzá, a törvényjavaslatban ugyan távol van egymástól, a pótdíjfizetés elévülésének a kérdése. A pénzügyi szabályokban általában 1 év az elévülés; akkor nem, ha közben a tudomására hozzuk a tartozó félnek, hogy nem felejtettem el, tartozol nekem. Ezzel fenntartható. De azt hiszem, hogy megint csak a mai rendszerben, amikor leolvassák, és néhány nap alatt azonosítható a jármű rendszáma, tulajdonosa vagy üzembentartója, akkor azt mondani, hogy 2 év az elévülési határidő... Gondolják végig, azt az autópálya-matricát vásárlót, amit mondjuk, valaki 1 hónapra vagy 4 napra vásárolt meg, arra kötelezzük, hogy 2 évig őrizze meg, mert bármikor előállhatnak azzal, hogy neki fizetési kötelezettsége van, vagy urambocsá!, nem vette észre, hogy a rossz rendszámban egy betűt elütöttek vagy bármit. Tehát én azt kérem, tisztelt államtitkár úr, hogy ezt legfeljebb 1 évre módosítsuk, de talán még a fél év is indokolt lehet. Az nagyon különleges eset, ha ezt nem tudják fél éven belül behajtani.

A tegnapi vita során felvetődött, hogy általában nem beszélnek az ellenzéki képviselők a pozitív dolgokról. Igen, mert az időnk korlátos, rövid, és azt gondolom, hogy elsősorban azokra a tételekre kell rávilágítanunk, amelyekkel problémánk van, vagy amiben más megoldást akarunk. De még mondok egy másikat, ami pozitív, és csak egy tőmondattal elintézném. Számomra rendkívül pozitív az, hogy a járműbontással kapcsolatban szigorúbb szabályokat és egyértelmű szabályokat határoz meg a törvényjavaslat. Ez helyes. Ezen a területen sajnos még mindig nagyon sok visszaélés van.

A következő problémám a napok és munkanapok rendszere. Ebben a törvényjavaslatban is, most csak úgy felsorolással, a 7., 21., 24., 27. §-ban szerepelnek napok, munkanapok. Ha egyszer a kormánypárti többség eldöntötte korábban, hogy általában munkanapokat használunk, akkor azt gondolom, hogy ezt meg kellene tenni, és ezt ki kellene javítani.

Amiért ennek különös hangsúlyt adok, az a közműszolgáltatókkal kapcsolatos feladat. Egyrészt, ha az egészet rendszerben nézem, ha az Országgyűlés fogadja el a hosszú távú terveket, ettől kezdve nem áll fenn az a veszély, hogy közmű, létesítendő új közmű esetleg keresztezzen olyan területet, ahova hosszú távon főközlekedési út vagy autópálya van tervezve. De lehet olyan, hogy már meglévő közművezeték: ebben az esetben viszont azt gondolom, hogy részünkről korrekt az az eljárás, ha azt mondjuk, hogy munkanapban határozzuk meg a kötelezettség teljesítésének az időtartamát. Elég szoros amúgy is a 90 nap, mert egy közszolgáltatónak, közműszolgáltatónak is különböző engedélyeket kell beszereznie ahhoz, ha egy vezetéket át kell helyezni másik nyomvonalra. Tehát számomra a 90 nap rendkívül szorosnak tűnik, de ezt nyilván a tárca megvizsgálta és rendben találta.

Több képviselő érintette a reklámtáblák ügyét. Én is azzal értek egyet, államtitkár úr, hogy ezt egy kicsit tovább kellene pontosítani. Igaz, hogy a törvényjavaslat egy későbbi szakaszban a kormánynak ad felhatalmazást részletszabályokra, de én most csak olyan példát mondok, hogy ma kiegészítő táblaként például szerepel a 7-es autópálya mellett, hogy: Hévíz, hogy: bivalyrezervátum. Tehát kicsi tábla, vagy egy étterem, ami nem az autópálya mellett van, hanem a korábbi főközlekedési út mellett. Ezeket meg kellene tartani. Tehát most, az első olvasatban, úgy érzem, ezek a táblák is eltűnhetnek, viszont lehet, hogy ez reklámnak minősülhet, jó lenne, ha ezt meghagynánk. Azt hiszem, hogy ez szolgálná a közlekedők információval való ellátottságát.

A következő: a NIF Zrt. működési költségeinek fedezetére visszatartott úthasználati díj. Itt hadd mondjam azt, hogy nekem egyre több aggályom és kételyem van afelől, hogy az államháztartási törvénnyel való összhang hogyan teremtődik meg. Tehát lassan eljutunk oda, tegnap is volt már egy ilyen törvényjavaslat, hogy ki-ki szépen levonja a saját működési költségeit, és ezzel a költségvetés bevételeit lehet rövidíteni; a kiadásairól nem fogunk elszámolást látni a költségvetésben. Tehát lassan kiürül, szép lassan, óvatosan, mintha abba az irányba mennénk, hogy kiüríti a kormánypárti többség vagy a kormány maga a költségvetést. Tudom, hogy ezek nem lényeges tételek, de azt gondolom, hogy ez nem követhető magatartás. Ismerem, hogy mai kormánypárti képviselőtársaim, amikor ellenzékben voltak, milyen szigorú kritikával éltek akkor, amikor egyszer erre korábban tettünk kísérletet.

A következő: az útdíj kérdése. Ami itt a törvényjavaslatban meg van fogalmazva, ez számomra azt jelenti, hogy az elektronikus útdíj bevezetésének előkészítése most már törvényi szinten is megkezdődik. Ezzel csak egy bajom van, államtitkár úr: miniszteri rendeletben ki fogják hirdetni, hogy ki a közút kezelője, de ettől kezdve a közútkezelő már a törvény erejénél fogva bármely szervet megbízhat, és érvényesítheti a jogszabály adta kötelezettségeket. Azt gondolom, ezt is vissza kellene venni, hogy a közútkezelő magától ne tegye. Ez óriási mutyilehetőséget ad. És a kormánynak sem lesz lehetősége a későbbi korrekcióra, mert semminemű felhatalmazást nem tartalmaz arra, hogy kontroll, vagy hogy egyáltalán ki lehet az, akit ilyen díjbeszedésre megbíz a közútkezelő.

És a végén fél percben, amit Korondi képviselő úr említett: nagykanizsai képviselőként sokat küzdöttünk, és jelenleg is küzdünk azzal, hogy a várost elkerülő szakasz díjfizetésmentes legyen. Azt gondolom, államtitkár úr, ha betesszük ebbe a törvénybe, önöknek is jobb. Nem kell polgármestereknek, képviselőknek sorba állni, térképpel bizonygatni, hogy itt a szakasz, északról dél felé továbbmenve egy 5 kilométeres szakaszon ne kelljen díjat fizetni. Ezt, aki külföldön jár, tapasztalhatja, hogy ezzel élnek, hogy ha egyszer van autópálya, ami elkerüli a várost, akkor ne kelljen átmenni a városon, csak azért, mert...

ELNÖK: Egy perccel meghosszabbítom a felszólalás idejét, képviselő úr!

(11.10)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, beleférek, elnök úr. Tehát ne kelljen díjat fizetni, vagy a díjfizetés az 5 kilométeres szakaszért ne szorítsa a nehéz gépjárműveket vagy a tömeges személygépkocsi-forgalmat a városba. Itt a példa a Zalaegerszeg-Kaposvár irány, tehát az észak-déli közlekedésben nagyon fontos az az 5 kilométeres szakasz. Én azért értek egyet, és azért támogatom azt, amit Korondi képviselő úr is felvetett, hogy a törvény teremtse meg ennek a lehetőségét, és akkor nem lesz utólag az, hogy kit meg miért meg hogyan, meg milyen feltételekkel. Ezzel együtt bízom benne, hogy a módosító javaslatainkat érdemben megvitatják, és akkor attól tudjuk függővé tenni, hogy mit teszünk a törvényjavaslattal.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)