Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az ismeretes, és most is többször elhangzott, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt 2003-ban alkotta meg az Országgyűlés. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ennek a 2003-as törvénynek a második módosítási kísérlete. Mielőtt még a tárgyalt kérdések érdemébe bocsátkoznék, meg kell állapítanunk, hogy egy olyan törvény, amelyet megalkotásától számított három éven belül a törvényalkotó kétszer is szükségesnek tart átfogóan módosítani, eleve silány, selejtes alkotás; iskolapéldája a kellően végig nem gondolt, megfontolatlan törvényalkotói munkának.

Mi az eredeti törvényjavaslat vitájában elmondtuk véleményünket. Rámutattunk arra, hogy az esélyegyenlőség kérdéseit nem lehet ilyen absztrakt törvény útján szabályozni, és felhívtuk kormánypárti képviselőtársaink figyelmét a törvényi megoldások részleteinek hibáira is. Itt most egyébként képviselőtársaim - kétpercesekben megelőlegezve - ennek a vitának a legfontosabb sarkpontjait hallhatták is.

Az akkori véleménynyilvánításunk, véleményünk elmondása hiábavalónak bizonyult, és részben ennek is következménye az, hogy újból és újból neki kell gyürkőzni az eredeti törvény kijavításának. Az is a felületes eljárást bizonyítja, hogy az uniós irányelv már 2000-ben megszületett, vagyis figyelembevételének adva volt a lehetősége a törvény 2003-ban történt megalkotása során is.

Ha már az esélyegyenlőségről beszélünk, nem tekinthetünk el ennek a társadalmi igénynek szélesebb dimenzióban, általánosságban történő vizsgálatától. Az esélyegyenlőség valódi megvalósulása nem teljesül csupán a törvényben szabályozni kívánt problémák rendezésével. A magyar társadalmat ma elsősorban a szociális jellegű esélyegyenlőtlenség nyomasztja. A valódi esélyegyenlőség azt jelenti, hogy legyen mindenkinek azonos esélye az egészségügyi ellátáshoz, a tisztességes megélhetést biztosító kenyérhez, a köz- és felsőoktatásban történő részvételhez, a nehezen megszerzett társadalmi státusának megőrzéséhez. A gyurcsányi kormánypolitika ezekkel a célkitűzésekkel szöges ellentétben áll.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitában nem szokásos részletekben elveszni. A törvényjavaslat néhány megoldásával azonban már ebben a vitaszakaszban is fontosnak tartom foglalkozni. Indokolatlannak tartjuk az eredeti törvényjavaslat néhány rugalmas, a különböző élethelyzetek megoldására inkább alkalmas szabályozását bemerevíteni vagy formalizálni. Ilyen rendelkezésnek tartjuk a jogellenes elkülönítés most javasolt definícióját vagy azt a módosítást, amely a méltányossági kérelem igénybevételét kizárná.

Méltánytalannak tartjuk a költségek megelőlegezésével kapcsolatos most javasolt szabályt is. Magával azzal egyetértünk, hogy ne a sérelmet szenvedő felet kötelezzék az eljárás költségeinek megelőlegezésére, de erre ab ovo az ellenérdekű felet kötelezni a másik végletet jelentené. A helyes megoldás véleményünk szerint az, ha ezeket a költségeket is, hasonlóan más költségekhez, a hatóság előlegezi.

Súlyosan sérti a jogállamiság követelményeit az a változtatás is, amely a jogsérelem bizonyítása helyett annak valószínűsítésével is megelégedne. Hasonlóképpen összeegyeztethetetlen a jogállammal, hogy a törvény nemcsak jogsértés, hanem annak közvetlen veszélye esetére is biztosítaná a perindítás lehetőségét. Óhatatlanul azok a rossz emlékű történelmi analógiák jutnak ezzel kapcsolatban eszünkbe, amikor is az állam az általa veszélyesnek minősített, de törvényt nem sértő polgáraival szemben lépett fel.

A törvényi szinten szabályozni javasolt Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testülettel kapcsolatosan az a kifogásunk, ezt is érintettük már az előbbi kétpercesekben, hogy ez a szerv csak a törvény indokolása szerint független, valójában a legszorosabb függésben áll a kormánnyal. Tagjai megbízatásukat ugyanis a kormánytól nyerik majd el. Így ez az intézmény az uniós irányelveknek sem felel meg.

A törvényjavaslat egyetlen igazi erénye, hogy az egyenlő bánásmóddal, illetve az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogviták elbírálására a bíróságnak biztosít elsődlegességet. Az eredeti törvény tárgyalásakor elmondott ez irányú észrevételeinket a kormány végre most elfogadta. Kár, hogy a törvényjavaslatban a kifogásolható elemek vannak túlsúlyban. Ezek kiküszöbölésére módosító javaslatainkat előterjesztjük, és ezek figyelembevételétől függően alakítjuk ki a törvényjavaslattal kapcsolatos végleges álláspontunkat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)