Felszólalás adatai

DR. SZABÓ ÉVA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Egy fél mondatot engedjenek meg az előzőekhez. Tegnap óta nem vagyok az emberi jogi bizottság tagja, ezért a bizottsági többségi véleményt nem tolmácsolhattam. Ezért volt a módosítás.

(10.50)

Tisztelt Parlament! Amint az a miniszteri expozéból és az előttem szóló képviselőtársak szavaiból is kiderült, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat az aktualitásból eredő célját, azaz a faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, az Európai Unió Tanácsa irányelvének teljesebb átültetését a magyar jogba megvalósítja.

A törvényjavaslat pozitívumaként említendő, hogy az alig több mint két és fél éve hatályban lévő törvény eddigi gyakorlati alkalmazása során bírósági ítéletekben, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlatában felmerült kérdésekkel is foglalkozik, nagyobb garanciát teremtve az egyenlő bánásmód elvének érvényesüléséhez, a hatékonyabb jogvédelemhez.

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz 2005-ben 491 beadvány érkezett, míg 2006 első félévében 475. A számok azt jelezik, hogy a hatóság ismertségének terjedésével az ez évi érkezés várhatóan duplázódik. Ezek a számok jelzésértékűek; soknak és kevésnek is tekinthetőek. De mindenképpen jelzik, hogy a hatóság működése iránti igény egyre nagyobb. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a társadalom életében az emberi méltóság védelme, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem a jog eszközeivel. Jelzik továbbá azt is, hogy a hatóság ismertségének és elismertségének fokozása további teendőket vet fel, hiszen ha mindenki csak a saját környezetét végiggondolja, valószínűleg sokkal nagyobb számban találkozik diszkriminatív cselekménnyel, mint amennyi a hatóság által kivizsgálásra, elbírálásra kerül.

Felmerül a kérdés, hogyan lehetne a hatóság szolgáltatásaihoz való hozzáférést szélesebb körűvé tenni. Lévén a hatóság országos hatáskörű szerv egyetlen központi szervezettel, valószínű, megoldást jelentene a feladatok legalább megyei szintű dekoncentrálása. Természetesen ez nem jelenti új szervezeti struktúra kialakítását, csupán a feladatok, elsősorban az ügyfélfogadás telepítését már működő hasonló esélyegyenlőségi, érdekérvényesítő szerepkört betöltő szervezetekhez.

A törvénymódosítási javaslat a jelenlegi célt tehát megvalósítja, elvégzi a jogharmonizációt, illetve szabályok pontosabb, konkrétabb megfogalmazásával, új garanciális szabályok beiktatásával egyértelművé, érvényesíthetőbbé teszi a törvényt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy átfogó törvénymódosítás igényének felmerülésével nem lehetne további finomításokat is elvégezni. Az igen intenzíven változó társadalmunk valószínűleg előbb-utóbb felveti a törvény koncepcionális változtatásának igényét is.

Addig is engedjenek meg a végére egy személyes véleményt! Egyenlő bánásmódról aligha lehet az alapvető emberi jogok említése nélkül beszélni. Az emberi jogok védelmében politikai indíttatásból egyoldalúan, elfogultan fellépni, egy adott esemény kapcsán az emberi jogokat kiragadva egyoldalúan értékelni ugyanúgy diszkriminatív cselekmény, mint a törvényben szabályozott úgynevezett védett tulajdonságok, mint például a nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség s a többi megsértése. Jobboldali képviselőtársaink ezt tették, amikor az emberi jogok védelmében léptek fel, egyoldalúan a tüntetésekben részt vett személyek sérüléseivel foglalkozva, elfeledkezve a kötelezettségük teljesítése közben sérüléseket szenvedett rendőrök emberi jogairól, továbbá az események kapcsán sérelmet szenvedett más alapvető állampolgári jogok védelméről, mint például a nyugalomhoz, a pihenéshez, a szabad mozgáshoz való jog, ami a társadalom, de leginkább a főváros lakóit jelentős mértékben érintette.

Tisztelt Képviselőtársak! Lehetséges, hogy az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény jövőbeli módosításakor a hátrányos megkülönböztetés fogalmi elemei közé be kell emelni a rendőri hivatást mint védett tulajdonságot? Nem hiszem, hogy egy alkotmányos jogrendben erre szükség lenne.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)