Készült: 2024.04.29.19:02:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

29. ülésnap (2006.11.07.), 42. felszólalás
Felszólaló Lakos Imre (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:26


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LAKOS IMRE (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztésben szereplő törvénymódosítást az elmúlt évek pénz- és tőkepiaci változásai és a jelzálog-hitelezés szabályainak továbbfejlesztése mindenképpen indokolja. Véleményünk szerint ez a módosítás, ami előttünk van, azaz ez a javaslat egyaránt szolgálja a hiteligénylők, a jelzáloglevélbe befektető tőkepiaci szereplők és a jelzálog-hitelintézetek érdekeit is. Nézzük meg, mit javasol az előterjesztés!

A jelzáloghitel mértékére vonatkozó korlátokban a módosítás egyértelművé teszi, hogy a jelzálog-hitelintézet által nyújtott egyes hitelek túlléphetik a fedezetül szolgáló ingatlanok hitelbiztosítási értékének 70 százalékát. A 70 százalékos követelménynek a teljes hitelállományt vizsgálva kell eleget tenni. Jelenleg az adatok szerint az átlagos hitelarány a hitelbiztosítási érték 45 százaléka alatt van. A módosítás azonban biztosítja, hogy a jelzálog-hitelintézetek ne legyenek versenyhátrányban a kereskedelmi bankokkal szemben, ahol hasonló korlát nincs meghatározva.

Az európai országok gyakorlata - ahogy látjuk és nézhetjük - igen eltérő a hitelplafon tekintetében. A legszigorúbb szabályozást Németországban alkalmazzák 60 százalékos korláttal, de más országban 80, illetve 100 százalékos is lehet a jelzáloghitel aránya. Az Európai Jelzálogszövetség tanulmányában arra rámutat, hogy a magasabb limit feltétlenül nem jelent magasabb veszteségrátát, tehát érdemes hozzányúlni a szabályozásnak ehhez a részéhez.

A hitelbiztosítási érték megállapítása a hatályos rendelkezés szerint a jelzálog-hitelintézeteknél az egyszerű jelzálog-hitelintézetek és biztosító részvénytársaságok részére határozhatnak meg ilyet. A tervezet lehetővé tenné forgalmi érték megállapítását - itt hallottunk róla -, valamint nem korlátozná a megrendelő személyét. A jelzálog-hitelintézetek így bármely személynek vagy szervezetnek végezhetnének értékbecslést, illetve adhatnának adatokat. Ez lehetővé tenné, hogy a jelzálogbankok hasznosítsák az értékbecslés körében szerzett tapasztalati kört és adatállományukat is.

Abban a részben, amelyik a közjegyzői okiratra vonatkozó követelményekkel foglalkozik, a kölcsönszerződés és a jelzálog-alapító szerződés elválhat egymástól ebben a módosításban, ezért indokolt annak kimondása, hogy a két szerződést külön okiratba is lehet foglalni, akkor mindkettőt közjegyzői okiratba lehet foglalni. Az egyoldalú kötelezettségvállalás közokiratba foglalása esetén is lehetőség van azonban arra, hogy a bíróság végrehajtási záradékkal lássa el azt, ezzel biztosítani lehet a végrehajtás gyorsabbá tételét.

Amennyiben elegendő e nyilatkozat közokiratba foglalása, egyszerűbbé és a hitelfelvevő számára olcsóbbá válik a hitelszerződés megkötése. Ez a nyilatkozat ugyanakkor egyenértékű biztosítékot jelenthet a jelzálogbank számára a közjegyzői okiratba foglalt szerződéssel is.

A javaslatnak a refinanszírozási és a befektetési lehetőségek bővítése témakörében javasolt módosítása lehetővé teszi, hogy a jelzálogbankok a hitelintézetek mellett pénzügyi vállalkozásoktól is vásárolhassanak jelzáloghiteleket. A pénzügyi vállalkozások szerepe a lakáshitelezésben - láthattuk - folyamatosan emelkedett az elmúlt években, így indokoltnak látszik ez a módosítás is.

A hatályos törvény szerint a jelzálog-hitelintézetek csak olyan jelzáloghitelt vásárolhatnak meg, amely nem haladja meg a fedezetül szolgáló ingatlan hitelbiztosítási értékének 70 százalékát. A javasolt módosítás szerint a megvásárolt hitel nem haladhatja meg az ingatlan hitelbiztosítási értékének 100 százalékát. Ezt is indokoltnak tartjuk.

A tervezet máshol lehetővé teszi, hogy a jelzálogbankok közvetlen tulajdonába kerüljenek befektetésialap-kezelők is, amelyek tevékenysége kapcsolódhat a jelzálog-hitelintézet alaptevékenységéhez.

Ha megnézzük, hogy Európában milyen lehetőségek nyílnak, akkor látjuk, hogy az európai államok területén történő szolgáltatásnyújtás szabadságára tekintettel a javaslat megszünteti azt a korlátozást, hogy jelzálog-hitelintézet csak Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálog kikötése mellett nyújthat hitelt, illetve csak ilyen jelzáloghitelt vásárolhat meg. A javasolt módosítás szerint bármely, az Európai Gazdasági Közösség államainak területén lévő ingatlan fedezetére nyújtható vagy megvásárolható jelzáloghitel, ha a magyar szabályozás szerint elfogadható jelzáloggal legalább azonos fedezetet biztosít.

Még néhány szót szólnék a jelzálog-hitelintézetek ellenőrzéséről. A felügyeleti ellenőrzés módszere, összhangban a felügyeletre vonatkozó, 2005-ben elfogadott törvénymódosítással változik, általánosan megszűnt a kétévenkénti átfogó ellenőrzési kötelezettség, és ehhez igazodva nem indokolt az évenkénti átfogó ellenőrzés előírása jelzálogbankok esetében sem. A felügyelet a korábbi ellenőrzések tapasztalatait is figyelembe véve kockázati alapon határozhatja meg az ellenőrzések tartalmát, azok hatékonysága így növelhető.

Ezek csak szemelvények voltak abból a javaslatból, ami előttünk van, és a módosítási igényekről, azok indokoltságának részbeni felvetéséről. Azt gondolom, hogy az előttünk álló törvényjavaslat támogatható, és a szabad demokrata frakció részéről kérjük is a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt támogassa.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai