Felszólalás adatai

GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán hallották már azt a liberális körökben régóta terjedő megalapozott anekdotát, hogy egyszer egy belső vitán egy sajnos az élők sorában már nem jelen levő, volt liberális ügyvivő azt mondta, hogy nekem ezzel a kérdéssel kapcsolatban két egymásnak teljesen ellentmondó álláspontom van, de nem értek velük egyet. (Derültség.)

Miért mesélem most ezt el? A kérdés első megközelítésre igazi dilemmákat vet föl egy meggyőződéses liberális ember számára, hiszen csak két dolgot említek. Egyrészt aki komolyan, elkötelezetten liberálisnak vallja magát, az gazdasági kérdésekben a szabad versenynek és a szabad piacnak a híve, és itt bizony, ha igaz az, amit az előttem szóló képviselőtársak elmondtak - és én azt gondolom, hogy igaz -, akkor itt bizony ennek a szabad piacnak az állami eszközökkel történő korlátozása az egyetlen eszköz, ami bevethető. Ez, mondjuk, egy liberális számára természetesen lehet dilemma.

A tízperces hozzászólásban én azokat a megfontolásokat szeretném majd később összefoglalni, amelyek alapján az SZDSZ körül működő környezetvédelmi tanács, a Liberális Zöld Tanács, illetve később maga a parlamenti frakció is amellett döntött, hogy ezt a dilemmát úgy oldja föl, hogy dönt, méghozzá azon megfontolások alapján, amelyeket itt a képviselőtársaim is elmondtak, és egy olyan logika alapján, amelyet Kis Zoltán liberális képviselőtársam nem is olyan régen konzervatívnak nevezett ebben a kérdésben.

A másik ilyen dilemma egyszerűbben feloldható, ez pedig a kutatásnak, a technológia fejlesztésének a pártolása, ami természetesen valamennyiünk számára része a politikai credónknak, de itt nincs is vitakérdés, hiszen nem erről van itt szó, úgyhogy ebbe nem is mennék bele.

Az SZDSZ mellett működő, környezetvédő szakértőkből álló Liberális Zöld Tanács, illetve a parlamenti frakció is a vitában úgy foglalt állást, hogy maguknak a GMO-szervezeteknek a megjelenését, gazdasági használatát a tudományos-technikai fejlődésnek és a gazdasági szabad verseny következményének tartjuk, mégis úgy ítéljük meg, hogy e szervezetek alkalmazásánál is vagy e szervezetek alkalmazásánál különösen az elővigyázatosság és a kötelező óvatosság elveit kell követni, hiszen a hatások ma nem beláthatóak, nem felmérhetőek. Egyébként pedig tudjuk azt valamennyien, sok olyan példát ismerünk a történelemből, ahol a következményekkel nem számoló emberi beavatkozás, egyes anyagoknak, technikai eszközöknek a hatásokat nem ismerő használata bizony tragikus következményekkel járt.

Elhangzott ebben a vitában, hogy a GMO-knak egyes gazdasági szereplők számára komoly haszna van, ezzel szemben a másik oldalon a hazai eredetű vetőmagtermelés visszaszorulása állhat, megjelenhet a GMO-alapú vetőmagokat gyártó külföldi cégeknek való kiszolgáltatottság, és nagyon fontos a magyar öko- vagy biogazdálkodás, a GMO-mentes termékeknek a piacvesztése vagy akár teljes ellehetetlenülése.

(18.20)

Úgy gondoljuk, a GMO-kkal kapcsolatban ma még kevés számú vizsgálat áll rendelkezésre, és az alkalmazás hatásairól nem elegendő ismeret áll rendelkezésre, ezért fontosnak tartjuk azt, hogy folytatódjanak ezek a kutatások Magyarországon és Európában is annak érdekében, hogy megállapíthassuk, mely GMO-termékek vagy -fajták jelentenek az emberi egészségre vagy az élő rendszerek működésére kockázatot - pontosan milyen mértékű kockázatot vagy ártalmat -, és vannak-e olyanok, amelyek nem.

Szükség van a hatások alapos vizsgálatára, és fel kell készülni természetesen arra is, hogy nem is olyan rövid időn belül a környező országokban köztermesztésben is megjelenhetnek a genetikailag módosított növények. A hazai köztermesztésbe vételt a mostani ismeretek szintjén egyértelműen ellenzi ez a bizonyos Liberális Zöld Tanács, és nem rövid, de annál termékenyebb vita után a parlamenti frakció is meglehetősen nagy többséggel erre a döntésre jutott. Több körben vitatkoztunk erről az elmúlt hónapokban. Mindenképpen azt gondoljuk, ahogy az előbb is említettem, bizonyosságra van szükség a biológiai, környezeti és - ahogy korábban elhangzott - egészségügyi típusú kockázatok tekintetében.

Viszont azt is gondoljuk - és én magam, aki kezdetektől fogva egyértelműen a GMO-t ellenzők táborába tartoztam -, éppen ezért van szükség a parlament asztalán fekvő és most vitatott koegzisztenciaszabályozásra, hogy adott esetben a védzáradék feloldása esetén ne egy teljesen szabályozatlan helyzetben kelljen felvennünk a reménytelen küzdelmet a GMO-val szemben, hanem előre gondolkodva megpróbáljuk kialakítani ezt az együtt-termesztési törvényt, amely biztonsági garanciákat teremt azoknak a termelőknek a számára például, akik nem akarnak ilyen termékeket termeszteni, és a saját termékeiket tartósan GMO-mentesként akarják tudni. A gazdasági verseny, a piac szabadsága természetesen az ő szabadságukat is kell hogy jelentse. Itt csatlakoznék Ángyán képviselő úrhoz. Ezzel kapcsolatban érdekes külön a kártérítés és a kártérítési felelősség kérdése, illetve annak a megfordítása.

A forgalmazás és a fogyasztás terén a GMO-termékek esetében a gyógyszerekéhez hasonló ellenőrzési és forgalombahozatali, engedélyezési eljárásra lenne szükség, amely az emberi szervezetekre gyakorolt hatásokat éppen úgy feltárja, mint a más élőlényekkel kapcsolatos, a talajéletet biztosító szervezetekre és életközösségre gyakorolt hatásokat például. A forgalmazást ennek megfelelően szigorú fogyasztóvédelmi szabályokhoz kell kötni. Elemi feltétel, hogy minden GMO-tartalmú terméken egységesen és jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók számára azt a tényt, ha genetikailag módosított terméket tartalmaz az adott élelmiszer vagy más termék. Meggyőződésünk szerint ebben akár addig is el kell menni, hogy a jelzéseket a dohánytermékeken látható feliratokhoz hasonlóan egyértelmű láthatósággal kell kialakítani.

Néhány személyes megjegyzést szeretnék tenni a végén. Úgy is, mint a liberális frakciónak a környezetvédelmi bizottságba delegált politikusa, szeretnék annak a meggyőződésemnek hangot adni, hogy amennyiben versenyképességről beszélünk a magyar mezőgazdaságban, úgy az ökológiai gazdálkodás versenyképessége egy kiemelt szempont kell hogy legyen. Itt idézném a GMO-kerekasztal vonatkozó állásfoglalását, amely azt mondja, hogy "Az ökológiai gazdálkodásban a GM-fajták okozta szennyeződéssel kapcsolatban a zéró tolerancia elv van érvényben, az ökológiai termesztők számára a szabályozás jelenlegi formája nem biztosít garanciákat."

Egyébként én magam - mondtam, személyes megjegyzéseket fogok tenni a végén - gyakorló vegetáriánusként különösen fontosnak tartom azt személyesen is, amit egyébként politikusként is, hogy versenyképes lehessen a magyar ökológiai gazdálkodás. Nagyon örömteli dolog az, hogy az elmúlt jó néhány évben ennek a fogyasztói szokásrendszernek elkezdett kialakulni a kultúrája Magyarországon, és egyre komolyabb ez a kultúra Magyarországon, egyre több ember van, aki tudatosan és környezettudatosan táplálkozik. Ez egy nagyon fontos társadalmi szempont. Ezt mondom egyszerű fogyasztóként és természetesen politikusként.

A másik pedig szintén egy kettős - részben politikusi, részben pedig személyes - megjegyzés. A dolognak van egy, ha tetszik - és azt gondolom, nyugodtan kimondható, ha a fogyasztóvédelmet emberi jogi kérdésnek tekintjük, márpedig nyugodtan tekinthetjük annak -, emberi jogi vonatkozása is, hiszen tudjuk azt, hogy mi itt most a termesztésbe vonásról vitatkozunk, tudjuk azt is, hogy a kereskedelemben ezek a termékek jelen vannak Magyarországon. Tudjuk azt is, hogy az a fajta igény, amit mi itt többen megfogalmazunk, miszerint legyen egyértelműen feltüntetve a csomagoláson az, hogy mivel áll szemben ez a bizonyos fogyasztó, ahogy itt korábban elhangzott, hogy a vásárlókra kell ezt bízni, hát ahhoz, hogy rájuk lehessen bízni, ezt a feltételt meg kellene teremteni. Szóval, ezeket, ha tetszik, alapvető fogyasztóvédelmi kérdésekként, emberi jogi kérdésként kell kezelni, mert ha nincsen meg a megfelelő mennyiségű és minőségű információ a vásárláskor, akkor nem beszélhetünk természetesen tudatos fogyasztóról, és akkor nincsen meg az esélye annak, hogy felelős döntést lehessen erről hozni.

Ez egyébként, mondjuk, a vegetáriánus szubkultúrát különösen érinti, hiszen az ilyen emberek bizonyára tudják, hogy jelentős mennyiségű szójakészítményt fogyasztanak, és mint ilyen, én magam is tudom, hogy a Magyarországon piacon lévő szójatermékek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - befejezem a mondatot, elnök úr, elnézést kérek - túlnyomó része, döntő többsége amerikai termék, és még egy tudatos fogyasztó is esélytelen, hogy megtudja, hogy pontosan mit is vásárol, mert a feltüntetés szabályait nem tartják be. Ráadásul ennél sokkal szigorúbb szabályokra lenne szükség ezen a területen.

Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)