Készült: 2024.04.29.19:31:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

29. ülésnap (2006.11.07.), 260-262. felszólalás
Felszólaló Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:45


Felszólalások:  Előző  260 - 262  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Nagyban megkönnyítette a felszólalásomat Ángyán képviselőtársam indítása, mert szakmailag ahhoz hozzátenni már egy mondatot sem tudnék, de az első: nem is állok olyan képzettségi szinten, mint ő. Ezeknek a génmódosított fajtáknak a magyarországi termesztésbe vonása, veszélyét tekintve és kiszámíthatatlan jövőbeli hatásait figyelembe véve, ez jelen pillanatban Magyarországnak semmilyen érdeke, sem a termelőnek, sem a fogyasztónak, senkinek, sőt a nemzetgazdaságnak sem.

Az előbb tárgyaltuk itt az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényt, de hallottunk egy szép zárszót az államtitkár úrtól, aki azt mondta - és ezzel egyet tudunk érteni -, hogy Magyarországnak kettős érdeke van ezen a területen. Az egyik érdek az, hogy az élelmiszer-termelés, a mezőgazdasági termelés, az exportorientáltság megmaradjon, másrészt a népességmegtartó erő és a településeken való élhetőség biztosított legyen, aminek szerintem egyébként nincs olyan egymással szembeállítható formulája, hogy egy extenzív gazdálkodás, tájgazdálkodás, agrár-környezetgazdálkodás, az intenzív, versenyképes, ugyanúgy, ahogy a professzor úr is elmondta itt az előzőekben, valóban a piacoknak megfelelő ütemben. Ehhez viszont nekünk van egy lehetőségünk, egy adottságunk, hála a jó istennek, még van.

Más a mezőségi adottság, más a Nógrád megyei adottság, más természetesen egy bakonyi adottság, az adottságoknak megfelelő technológiával, termelési szisztémával, stratégiával kell tervezni. Van még egy óriási előnyünk, ami a szegénységünkből adódott, hogy az elmúlt 20-25 évben nem szennyeztük agyon kemikáliákkal a talajokat. Ez most óriási kincs, ami kicsit talán csökkenti azt a versenyhátrányt, ami abból ered, hogy sajnálatos módon még mindig jó pár évig nem fogunk annyi szubvenciót vagy jövedelemkiegészítést elérni az ágazatban termelőknek, mint amit a régebbi európai uniós országok gazdálkodói kapnak. Ezt föladni nemzetgazdasági okból oktalanság és botorság lenne.

A másik: meg tudjuk-e akadályozni, hogy ezek a termékek Magyarországon forgalomba kerüljenek? Nem tudjuk megakadályozni, mert a forgalomba hozatal sajnálatos módon itt van, itt is lesz. Mit tudunk tenni? Egy: a felvilágosító munka, ami borzasztó fontos, a másik - és itt az előző napirendnél is beszéltünk erről -, hogy a kereskedelmi törvény és a hatóságok adta lehetőségekkel maximálisan élni, ami az ilyen jellegű termékek beltartalmára fölhívja a fogyasztó figyelmét, mert nagyon sokszor csak az árat nézik, és nyilvánvalóan nem azt, hogy miből áll és mi van benne.

Még egy harmadik dolog, erről muszáj beszélnem: amikor Magyarországon a fehérjetakarmány jó része olyan importszójából érkezik, amiről tudjuk, hogy génmanipulált akármikből is áll - nem manipulálunk, módosítunk kérem szépen, módosítunk... Magyarországon voltak olyan kísérletek - sajnálatos módon ez 5-6 évvel ezelőtt pénzhiány vagy nem tudom, mi miatt leállt, ez volt az indok, hogy leállt -, amik a magyar viszonyoknak megfelelő szóját hozták volna elő. Ez a szója kiváltotta volna az importfehérje-mennyiséget Magyarországon termeszthető, klimatikus viszonyoknak megfelelő szójával. Tehát igenis oda kell figyelni. Engem nagyon nem érdekel, hogy milyen hatalmas gazdasági ellenérdekek jelennek meg, hogy ezek a kísérletek ne folytatódjanak; igenis meg kell teremtenünk a saját fehérje-alapanyagú takarmánybázisunkat, amit meg lehet teremteni nem génmódosított termékekkel, hanem normális keresztezéssel és fejlesztéssel.

Másrészt borzasztó módon idegesít, amikor egyes cégek képviselői itt a parlament folyosóján kapkodják el az embert, meg is mondják, hogy melyik cég képviselői, és megpróbálnak beszélgetésbe elegyedni. Mondjuk, ez velem nem sikerült, mert túl hosszú időtartamot, annál a 3 másodpercnél többet nem tudtam biztosítani számukra, amíg éppen elmentem mellettük. Igenis itt nagyon nagy pénzügyi érdekek forognak kockán, ami, még egyszer mondom, nem egyezik meg a mi magyarországi érdekeinkkel. Még akkor sem, ha vannak közöttünk is meg a vezetésben is olyan emberek, akik azt mondják, hogy a tudomány a fontos, nem lehet ellene menni.

Nem a tudomány ellen megyünk. Sokan még azt sem tudják, hogy miről szól ez a törvény. Egy-két képviselőtársam azt vetette a szememre, hogy ókonzervatív, feudális gondolkodású hülyegyerek vagyok (Derültség.) - az vagyok -, aki még a magyarországi kísérleteket is be akarja tiltani. Szó nincs a kísérletekről! Kérem szépen, semmi baj nincs. Sőt, a zártkörű termesztésnek megvannak a szabályai. '96-ban ezt elfogadtuk, ebben a Házban én voltam az előterjesztője annak a törvénynek; ki is csapta a biztosítékot bizony, csak akkor még nem voltunk európai uniós tagok. Ezért csak figyelmeztető jelzések jöttek felénk az EU-ból a minisztériumba - nem személy szerint nekünk -, hogy túl szigorúra sikeredett ez a törvény, jó lenne ezen egy kicsikét enyhíteni, barátaim, mert különben ilyen-olyan szankcióknak nézhetünk elébe.

Ezután jött a takarmányozási törvény, az élelmiszertörvény, amiben meg utána kezdtük lazítgatni a dolgokat, mert volt egy nyomás, hogy: emberek, azért álljon már meg a menet! Emlékeznek a búzára, hogy a fuzáriumos búza bejöhet-e, vagy nem jöhet be, kérem szépen, mert Európa teljesen fertőzött a fuzáriummal, és engedni kellett a takarmánynak.

Az még egy olyan dolog volt, hogy nehéz szívvel - mert protekcionista törekvés volt - nem bírt a Magyar Országgyűlés ennek ellenállni, itt viszont van lehetőségünk, hogy olyan törvényi szabályozást alkossunk - mert szükség van a törvényi szabályozásra -, ami a termesztési területeket és ahogyan a professzor úr is beszélt erről, bizonyos önkormányzati, megyei szinteket mentesített. Ehhez kell felvilágosítás, kell a most megállapítandó koegzisztencia, és kell majd a notifikációs eljárás, amire nyitott a minisztérium, nyitott a kormány, és örülök neki.

Én most egy olyan módosító javaslatot terjesztettem elő Gusztos képviselőtársammal - ezt persze majd meg kell nézniük megfelelő jogászoknak -, hogy mindazon körben, amire mi védzáradékot jelentünk be, a most előttünk fekvő törvénytervezetnek ez a III. fejezete, ami az együtt-termesztést szabályozza, arra nem lép hatályba. Ezt jogilag lehet kezelni.

Tehát most azt mondjuk, hogy egy védzáradékunk van benn. Amíg ez a védzáradék hatályban van, addig ez nem él. Ha más termékre is bejelentjük a védzáradékot, arra a termékre automatikusan ez a III. fejezet nem alkalmazható, amíg - még egyszer mondom - hatályos a védzáradékunk. Ennyit tudunk jelen pillanatban tenni, valamint nagyon fontosnak tartanám azt is, hogy azt az eljárást, amiről egyébként Ángyán professzor úr beszélt és nyitott rá a minisztérium, próbáljuk megcsinálni egy országgyűlési határozat formájában.

Erre nézve biztató jelek vannak, mert holnapra az államtitkár úr összehívta az egyeztető megbeszélést. Ez egy megerősítést, olyan kinyilatkoztatást jelent... - természetesen a frakcióknak egymással meg kell beszélni, mert amiről itt most tárgyalunk, az nem a kormánypártok és az ellenzék közötti határvonal, ezt is tisztázzuk, hanem különböző érdekcsoportok egymással való küzdelmét jelenti. És én szeretném, ha az az érdekcsoport győzne, amely hosszú távon tud biztonságot és biztosítékot is találni arra, hogy ezek a jellegű termékek, amelyek elsősorban az alapanyag mellett a takarmánytermelésnél jelennének meg, ne kerüljenek be a termesztésbe.

Azokat az indokokat meg nem tudom elfogadni, hogy azt mondják, hogy kérem szépen, ezzel sokkal nagyobb termésátlagot tudunk elérni, meg olcsóbb, meg mit tudom én, micsoda.

(17.30)

Ilyeneket mondanak, hogy ebből lesz majd a bioetanol. Ne mondjanak már ilyet! Itt van most négy- vagy ötmillió tonna kukoricánk, és tíz év múlva, amikor a bioetanollal eljutunk majd egy olyan szintre, ami most elindult, akkor tudjuk földolgozni ennek negyedét, a mostani készletnek a negyedét, ha elkészül a rendszer. Akkor nekem ilyeneket ne mondjanak, hogy ezzel fogjuk kiváltani a... (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Bocsánat, képviselő úr integetett, hogy nem így van.

ELNÖK: Majd jelentkezik a képviselő úr. Tessék folytatni!

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Tehát nekünk jelen pillanatban egy olyan törvényi szabályozást kell elkészíteni, ami már ebben az évben, illetve januárra elfogadásra kerül, amely megakadályozza a tavaszi földbe juttatását az ilyen jellegű termékeknek, ellenőrzi a rendszert, és ellenáll olyan kísértésnek is, amely most egyes termelőket pénzügyi megfontolásból akar arra rávenni, hogy a későbbiekben bizony ebből komoly hátrány lesz, illetve nem beszélve - még egyszer professzor úr beszédére is utalva - a kockázatokról, amiket nem ismerünk, 20-30 év múlva. Itt gyerekeink, unokáink egészségéről is szó van. Ezt ne adjuk föl! Ebben én - liberális létemre borzasztó konzervatív álláspontot elfoglalva - kérem, hogy ezt a konszenzust, ami az előzetes megbeszéléseken már kialakult, vigyük át, és ennek alapján szavazzuk meg ezt az előterjesztést.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Gusztos Péter tapsol.)




Felszólalások:  Előző  260 - 262  Következő    Ülésnap adatai