Felszólalás adatai

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, az egyik legfontosabb kérdéskör fekszik az idei évben a törvényhozás asztalán, egy olyan kérdéskör, amely hosszú időszakra eldöntheti az agrárium és a vidék sorsát Magyarországon is. Nagy örömömre szolgált, hogy amikor a mezőgazdasági bizottságban ez a törvénymódosítás terítékre került, teljesen egységes álláspont alakult ki, függetlenül attól, hogy ki melyik politikai oldalon van. Azzal szeretném kezdeni a hozzászólásomat, hogy Magyarországnak sem környezeti, sem népegészségügyi, sem gazdasági érdeke nem fűződik a jelenleg létező genetikailag módosított szervezetek, fajták magyarországi bevezetéséhez és elterjesztéséhez.

Szeretnék néhány gondolatot hozzátenni ehhez a sommás megállapításhoz. Egyetlen fajtakörről van ma szó, a kukoricáról. Semmi más nem létezik. A többi mítosz, hogy milyen típusú fajták lesznek majd valamikor. Magyarországon a kukorica termesztéséről, a Monsanto 810-es fajtaköréről van szó, ez tizenhét fajtát jelent. Miről van szó? Azért kell erről beszélnünk, mert sokféle tévhit van ezzel kapcsolatban Magyarországon, még a gazdák körében is elképesztő hírek terjengenek arról, hogy mit tud ez a fajtakör. Olyanokat hallani, hogy 16 tonna termése van. Ehhez képest egyetlen dolgot tud ez a fajta: a Bacillus thuringiensis nevezetű mikrobaktériumból egy olyan génszakaszt ültettek be ennek a növénynek a génkészletébe, aminek következtében egy méreganyag előanyagát, protoxint termel, amely a rovarkártevő szervezetébe jutva méreggé alakul, és elpusztítja a rovarkártevőt. Ezt a bizonyos méreganyagot vagy protoxint 1500-3000-szeres dózisban termeli ez a bizonyos kukoricafajta egy hektárra vetítve, ha az egyszeri permetezéshez viszonyítjuk. Van egy Dipel nevezetű vegyszer, amely gyakorlatilag ugyanezt tudja, s ha annak a méregdózisát egyszeresnek vesszük, akkor ez a fajta egy hektáron - attól függően, hogy mennyi a hozama az adott évben - 1500-3000-szeres dózisban termeli ezt a bizonyos méreganyagot.

Az ökológiai következményeit nem tudjuk - így korrekt, ha ezt mondjuk -, hosszú távú vizsgálatok ez ügyben nem voltak. Nem tudjuk, mi lesz a következménye annak, ha ez a bizonyos biomassza bekerül a talajokba, hogyan hat a talaj élővilágára. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a talaj termékenységét fokozatosan csökkenti, miután a talajéletet rombolja ez a bizonyos méregterhelés. Humán-egészségügyi vizsgálatok nem zajlottak, ráadásul - ezt is ki kell mondani - a fajtatulajdonosok nem akarnak együttműködni az adott országokkal a tekintetben, hogy független vizsgálatok kiderítsék az ökológiai kockázatokat, a humán-egészségügyi és egyéb kockázatait. Az a néhány független vizsgálat, amely főleg állatkísérletekben, patkányokon történt, inkább aggodalomra ad okot. De átfogó vizsgálat nem történt, még csak a vizsgálatok protokollja sem létezik, hogy mit is és milyen részletességgel kell egy adott országban vizsgálni.

Mindezek következtében a fizetőképes likvid piacok és az ott megjelenő fogyasztók az európai piacot nézve országtól függően 70-92 százalékos arányban elutasítják azokat a termékeket, amelyek génmódosított fajtákkal kerültek előállításra, sőt azokat a régiókat is kizárják, amelyek nem tudják a GM-mentességüket garantálni, biztosítani. A kereskedők Európában ma általában úgy keresik a kukoricatételeket, hogy az eladónak garantálnia kell a GM-mentességet. Magyarországnak tehát, ha minőségi szerkezetváltást akar, nem fűződhet érdeke ennek a fajtakörnek a magyarországi bevezetéséhez.

Második kérdéskörként szeretném szóba hozni, hogy milyen eszközeink vannak. Ha ebben meg tudunk egyezni - s azt hiszem, a tekintetben még további érvek is felhozhatók, hogy miért nem vagyunk érdekeltek e fajtakör befogadására -, akkor a védelem alapeszközeiről kellene talán néhány szót ejtenünk. Az első a moratórium. 2005. január 20. óta egy miniszteri bejelentés alapján a védzáradéki eljárás lehetőségét kihasználva moratórium van érvényben erre a fajtakörre Magyarországon mindaddig, amíg a vizsgálatok folynak, és ki nem derítik azoknak az aggályoknak a lehetséges hatásait, amelyek alapján mi bejelentettük a moratóriumot. Ezek elsősorban természetvédelmi, környezetvédelmi jellegű aggályok. Érvényben van még ez a moratórium. 2006. szeptember 18-át megelőzően a Bizottság kezdeményezte, hogy Magyarország oldja fel ezt a moratóriumot. 2006. szeptember 18-án volt egy szakmai testületi ülés, amelyen az Európai Unió 25 tagállamának a képviselői részt vettek. Itt kétharmadot kellett volna elérnünk ahhoz, hogy levetessük a Bizottság kezdeményezését a napirendről - 51 százalékot értünk el. Ezért tehát azt gondoljuk, nem reménytelen, hogy ezen az ágon továbbmenjünk. A Bizottság nem tudta megszüntetni a moratóriumunkat, mert ő sem érte el a kétharmadot, sőt mi értünk el 51 százalékot a szavazáskor ebben a szakmai testületi grémiumban. Öt ország tartózkodott, ezért - már a teendőkre utalva - azt is előre lehet jelezni, hogy érdemes lenne talán európai diplomáciai eszközeinket kinek-kinek a saját ágán igénybe véve megpróbálni erősíteni a velünk szavazók körét, különösen a tartózkodó országok köréből.

Második lehetőségünk a moratóriumon túl a koegzisztencia-rendelet megalkotása. Ez fekszik most előttünk. Erre vonatkozóan egy 2003-as EU-ajánlás az alap, de nagyon határozottan szeretném azt mondani, hogy az Európai Közösség nem írhatja elő a saját törvényünk szabályait. Nekünk ki kell vinni, egyezkednünk kell az Európai Unióval - ezt nevezik notifikációnak, mint minden más esetben is -, de mi magunk meghatározhatjuk a saját szabályrendszerünket, amellyel az ökológiai gazdálkodás, a hagyományos gazdálkodás és a GM-technológia együttélését akarjuk szabályozni. Ez az a bizonyos géntechnológiai törvénymódosítás, ami előttünk fekszik.

A harmadik eszköz, amivel élhetünk, ha az a célunk, hogy Magyarország GM-mentességét fenntartsuk, ez a régiókkal kapcsolatos lehetőség. Szeretném jelezni, hogy az Európai Unióban számos régió, település és önkormányzat nyilvánította ki önkéntes alapon a GM-mentességre vonatkozó szándékát. Néhány példa: Franciaországban 21-ből 14 régió és ezer település, Görögországban az 54-ből 53 prefektúra, Nagy-Britanniában 44 megye, Olaszországban több mint ötszáz város, Ausztriának valamennyi tartománya, Lengyelország 16 régiójából 15. Azt is szeretném jelezni - mert nem biztos, hogy mindenki tudja -, hogy Magyarországon két régió nyilvánította ki azt a szándékát, hogy GM-mentes legyen: a nyugat-dunántúli 2005. február 24-én és a dél-dunántúli 2005. december 22-én. Ezenkívül van Magyarországon 62 település, amely ilyen önkormányzati határozatot hozott, önkéntes alapon vállalva ezt, és az Európai Unió ezt nem gátolja meg.

(17.20)

S végül van egy negyedik lehetőségünk: ezeknek a technológiáknak és fajtáknak a piaci alapon való kiszorítása. Ehhez az kell, hogy egy nagyon határozott offenzíva induljon a gazdák körében, amely felvilágosítja őket arról, hogy mit tud és mit nem tud ez a technológia, ténylegesen mit hozhat, milyen lehetőségeket kínál, illetve milyen kockázatokat hordoz számukra.

Azt is szeretném elmondani, hogy a géntechnológiai törvény a jelen formájában - az az én megítélésem -, ha nem módosítanánk rajta semmit, nem tudja megakadályozni ezeknek a technológiáknak a magyarországi elterjedését. Ne legyenek illúzióink e tekintetben! Ezért jelezni szeretném - és azt hiszem, ezzel kapcsolatban egyeztetések is lesznek még -, hogy módosító indítványokat talán két csokorba szedve érdemes végiggondolni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Egy, amit most be tudunk építeni, és a kormányzat be tud fogadni, egy másik pedig, amivel elindulunk azonnal, a notifikációval és a következő törvénymódosítás munícióját előállítjuk, de a legrövidebb időn belül. (Az elnök ismét csenget.)

Ha megengedik, egy következő hozzászólásban szeretnék még néhány megteendő lépést jelezni, hogy mit is kéne tegyünk - a kormány, mi magunk -, milyen lépéseket kéne megtenni...

ELNÖK: Köszönöm szépen.

DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egy következő felszólalást, ha szabad, majd kérnék még e tekintetben.