Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló agrárjelentésből tételesen bizonyítható, hogy az Európai Unióban jellemző, a hagyományos mezőgazdaság szerepének az ökoszociális piacgazdasági modellhez jobban illeszkedő, multifunkcionális agrárgazdaságra történő kibővítésének nálunk sajnos a jelei sem mutatkoznak még 2005-ben sem. Nemhogy multifunkcionalitás, de még a hagyományos mezőgazdaságnak a nemzetgazdaságon belüli aránya is tovább csökken. Ez a csökkenés tükröződik a mezőgazdasági termékek felvásárlásában, amelynek volumenindexe 7,6 százalékkal marad el a 2004. évitől, de ugyancsak csökkenés mondható el az agrárfoglalkoztatás tekintetében is: a mezőgazdaságban 5,3 százalékkal kevesebbet foglalkoztattak, mint az előző évben.

A hagyományos termékpályák összhangja tovább torzult 2005-ben: a feldolgozóipar termelése 4,4 százalékkal maradt el az előző évitől - a 7. táblában látható -, míg az állattenyésztés teljesítménye 1,7 százalékkal, a növénytermesztés pedig 17 százalékkal csökkent. Az állattenyésztési ágazat esetében ez immár folyamatosan csökkenő trendet mutat nem csupán az alapanyag-kibocsátásban, hanem az állatállomány létszámában is.

A negatív trendet még súlyosbítja az anyaállományon belüli csökkenés, továbbá hogy az állománycsökkenés mind a gazdasági szervezeteknél, mind az egyéni gazdálkodóknál jelentkezik. Idézem a jelentés erre vonatkozó részét: "2005. december 1-jén 206 ezerrel - 5 százalékkal - kevesebb sertést tartottak nyilván a megelőző évhez képest. Az anyakocák számának mérséklődése - 6 százalék - némileg felülmúlta az összes sertéslétszámét. Az anyakocák száma nem csupán az egyéni gazdaságokban csökkent számottevően - 10 százalékkal -, hanem a gazdasági társaságokban is 4 százalékkal. Ez a következő évre az állomány további mérséklődését valószínűsíti."

Az ország ökológiai adottságainak kedvezőbb kihasználását a termelési diverzifikáció jelentené, ezzel szemben a termelés spektruma egyre szűkül. A két fő ágazat bruttó kibocsátásának egyre nagyobb mértékű szétválása folyamatos piaci zavarok előidézője. A hatalmas gabonafelesleg ellenére az abrakfogyasztó ágazatok közül a sertéslétszám történelmi mélypontra zuhant 2005-ben: a 3 millió 853 ezer összes sertésen belül az anyakoca-állomány csupán 277 ezret tett ki.

A jelentés a földtulajdon és földhasználat kapcsán megállapítja: "Az elmúlt időszakban a tulajdonlással szemben a földhasználat, a tartós bérleti rendszer kialakítása került előtérbe." Ennek a kijelentésnek a tükrében szinte érthetetlen, hogy a 2005. évi költségvetésben az osztatlan földtulajdonok kimérésére eredetileg beállított 1,2 milliárd forintból a módosítások után mindössze 507 millió forint került felhasználásra.

A jelentésből kitűnik: "A kormány a 63/2005. (IV. 8.) kormányrendeletben rögzítette az egységes földhivatali eljárás részletes szabályait. A rendelet hatálybalépése után közel 240 ezer tulajdonostárs kérte az önálló ingatlan kialakítását. Az érintett földrészletek száma 82 ezer, összterülete 1,1 millió hektár.

Az FVM előrejelzése szerint a földhivatalok körülbelül öt év alatt tudják teljes egészében végrehajtani a feladatot." Ezekből a számokból egy tendenciózus folyamat érződik, miszerint a természetes földtulajdonosokat még hosszú ideig - arányos időtartamot feltételezve még tíz évig - nem engedik hozzájutni a földtulajdonukhoz, vagyis a tulajdonosok nem élhetnek szabadon tulajdonjogukkal.

A mezőgazdasági földhasználatban 2005-ben a gazdasági szervezetek javára következett be változás: földterületük 31 ezer hektárral nőtt az előző évhez képest - 3. számú táblázat -, míg az egyéni gazdálkodók által használt földterület 63 ezer hektárral csökkent. Ez a folyamat bontotta meg az ágazatok egyensúlyát, és Magyarországon a most még csak bérlőként megjelenő pénzügyi befektetők, a gazdálkodási formák komplementaritását is megbontva, az ökológiai adottságokkal ellentétben a monokulturális övezeti gazdálkodás kialakításában érdekeltek. Ezt a torzulást az Agrárgazdasági Tanács is szóvá teszi az agrárjelentéshez fűzött állásfoglalásában: "2005-ben a szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezetében jelentős változás nem történt, a szántóterület 67 százalékán továbbra is gabonatermelés folyt." A növénytermesztés szerkezete tehát tényleg lényegileg nem változott, sőt az EU cukorreformja további koncentrációt hozhat, amennyiben ez vélhetően csökkenteni fogja a cukorrépa-területet.

A 2005. évi agrárjelentés bevezetésében olvashatjuk: "Az ágazat a kedvező ökológiai adottságok kihasználásában, a vidék fejlesztésében és a vidéki lakosság foglalkoztatásában, életminőségének befolyásolásában ma is fontos szerepet játszik." Köszönet a jelentés készítőinek a tárgyilagos előterjesztésért, hiszen éppen az anyag tárgyilagossága adja meg a választ a bevezetésben megemlített ágazati kritériumokra. Sem a kedvező ökológiai adottságok kihasználásában, sem a vidékfejlesztésben, sem a vidéki lakosság foglalkoztatásának, életminőségének javítása terén 2005-ben nem történt előrelépés, sőt.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

(16.20)