Felszólalás adatai

JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyalásunk során a 2005. évi agrárgazdasági helyzetről szóló jelentés van. El kell mondani, hogy ez a jelentés az elmúlt évekhez viszonyítva időben talán ilyen korán még soha nem került a parlament elébe, mint most, a költségvetést megelőzően valójában az asztalra és megvitatásra került. Ezt fontos dolognak tartottam elmondani, bár azt is el kell mondani, hogy az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentések tárgyalásánál azért gyakrabban megjelent a miniszter úr az elmúlt időszakokban, mint most, 2005-ben. De valószínűleg fontos elfoglaltságai vannak, ezt nem vitatom, mindenesetre ez is hozzátartozik ahhoz az értékeléshez, ahhoz a gondolathoz, amit mondani akartam.

Többé-kevésbé változatlan szerkezetben kaptuk meg ezt a jelentést, a változatlan szerkezet alkalmassá teszi arra, hogy az egyik év jelentését összehasonlítsuk a másik év jelentésével, és ez is fontos szempont.

Több szempontból kaptunk megvilágítást a mezőgazdaság 2005. évi helyzete kapcsán: egyértelmű jelentést kaphattunk birtokszerkezetről, birtokméretről, az itt lezajló folyamatokról. Igaz ez a hitelállományra is: milyen a hitelállomány, milyen összetétele van a mezőgazdaság hitelállományának, milyen a jövedelmezősége a 2005. évben, milyenek a kereseti viszonyok, milyen a támogatási rendszer, milyen volt ezeknek a kifizetése. Ezek mind fontos, olyan szempontok, amelyekkel jól le lehet írni a 2005. év mezőgazdaságát.

A mezőgazdaságban lévő hitelállomány több mint 400 milliárd forint, és különböző hitelformák vannak, amelyeket a mezőgazdaság szereplői igénybe vettek. Azt látom a hitelformák kapcsán, hogy nagyon szépen kirészletezte a gazdahitelprogramot ez az anyag, hogy kik nem feleltek meg az elvárásoknak, kiktől kellett elvonni ezeket a hiteleket, milyen okok miatt, és ez nagyon jó. És keresem az anyagban, hogy a többi hitelnyújtással kapcsolatban voltak-e ilyen vizsgálatok. Vajon amit az integrátorok kaptak - az integrátori hitelek -, az ezzel elért gazdasági eredmény valójában visszajut-e az integráltaknak? Ezt nem vizsgálja az anyag! Ez, kérem szépen, diszkrimináció, gazdasági vagy politikai diszkrimináció, és ez nem helyes. Ezért felelnie kell az agrártárcának!

Ha egy hitelfélét kicsontozunk - nagyon helyesen -, akkor az összes többit is ki kell csontozni, tisztelt államtitkár úr, mert akkor járunk el korrekten. Ha ezt nem tesszük meg, vagy csak azt a hitelformát vizsgáljuk meg, amely termelői csoport vagy méret számunkra nem szimpatikus, akkor ez, kérem szépen, diszkrimináció. Ez az is volt ebben az anyagban, bár ez nincs így leírva, mert nincs kielemezve, de azért ki lehet olvasni. Ezt fontosnak tartottam elmondani.

Mit várunk el az agrárium szereplőitől? Mi az, amit elvár a magyar gazdaság? Egy multifunkcionális mezőgazdaságot üzemeltetni, vinni, amelyben sok minden van: biztonságos élelmiszert kell termelni, valamilyen mértékben segíteni kell a falusi foglalkoztatást. Megoldani nem tudja az agrárium, de segíteni mindenképpen kell. Tájgazdálkodást, tájökológiát és sok egyéb dolgot elvárunk az agrárium szereplőitől, és hogy hozzájáruljon a nemzeti jövedelemhez is. Hiszen azért mégiscsak értéket állítanak elő a mezőgazdaság szereplői. Ahogy azt megnézzük, a kereskedelemben 1,4 milliárd aktívuma van a magyar agráriumnak, euróban. Ez jelentős összeg, még akkor is, ha a forint árfolyama időnként változik. Ez az aktívum egyébként csökkenő tendenciát mutat, ennek megvannak az okai. Csökkenő állattenyésztés, csökkenő kertészeti tevékenység, ez mindenképpen csökkenti a mezőgazdaság produktumát.

Kedvenc területem, amely jól leírja egyébként a mezőgazdaság helyzetét, hogy milyen eredményt hoz az agrárium egy évben. Azt írja a jelentés, hogy a 2005. évben mintegy 49 milliárd forint adózás előtti nyeresége volt az agráriumnak, és előző évben ez csak 19 milliárd forint, tehát jóval több. Azt is mondhatnánk, hogy örülni kell ennek az eredménynek - és örülünk is -, aminek egyik oka a jobb gazdasági év, talán a jobb piaci lehetőségek, talán a nagyobb támogatás, illetve termelői kiegészítések. Ezek nagyon fontos dolgok. De ennek ellenére mégis azt látjuk, hogy a mezőgazdaságból élők, abban dolgozók keresete, jövedelme a nemzetgazdaság átlagához viszonyítva csak 65-75 százalékot tesz ki. Ez nagyon kevés összeg. Tehát az a közel 200 ezer fő, akiket az öt főt foglalkoztató cégek foglalkoztatnak, ezek keresetéről van pontosabb kimutatás... - azt látjuk, hogy ez a kereset, ez a jövedelem csak 65 százaléka a más ágazatokban dolgozókénak. Ez nagyon kevés, azt is mondhatnám, szégyenletesen kevés.

Mit jelent ez lefordítva? Azt jelenti, hogy egy mezőgazdasági foglalkoztatott minimum 500 ezer forinttal kevesebbe kerül a foglalkoztatójának, mint egy más ágazatban foglalkoztatott személy. Mert ugye, ez a 70 százaléknyi jövedelemszint azt jelenti, hogy havi 30 ezer forinttal kevesebbet visz haza az a dolgozó, aki az agráriumban dolgozik. Ami keresete nincs meg, azután tb-t sem kell befizetni, ez azt jelenti, hogy minden agráriumban foglalkoztatott személy félmillió forinttal kevesebbe kerül. De az a gazda is, aki egyébként gazdálkodik, kevesebbet vesz ki a gazdálkodásból. Nem akarom ezt részletezni, de van egy üzenete ennek a dolognak. Ha 200 ezer főt foglalkoztatunk, és minden foglalkoztatott félmillió forinttal kevesebbe kerül, akkor ez hány milliárd forint az agrárium összességére nézve? Százmilliárd?

Kérem szépen, 409 milliárd forint kiegészítés, területalapú, ültetvényberuházás alapú támogatás jön a mezőgazdaságba. Kedves államtitkár úr, mind a 409 milliárd forintot elveszítjük a piaci versenyben, és úgy van negyven-egynéhány milliárd forint nyeresége az agráriumnak, hogy közben százmilliárd forintot bennhagynak a mezőgazdaságban dolgozók. Ez szégyenletes dolog, de legalábbis azért elgondolkodtató. Tehát úgy van nyereségünk, hogy egyébként keveset fizetünk azoknak az embereknek, akik ebben dolgoznak, és akik saját gazdaságot visznek, azok sem tudnak kivenni a családjuk számára megfelelő összeget az egzisztenciájuk, a megfelelő életszínvonaluk elérése érdekében.

Ezért fordul az elő, kedves államtitkár úr, hogy az üzemekben dolgozóknak kell őstermelői igazolvány, mert vagy paprikáznak vagy gyümölcsöznek, vagy dohányt, szőlőt vagy épp napraforgót termelnek, vagy sertést tartanak, hogy még plusz árkiegészítésük legyen. Tehát nem igaz az, kedves államtitkár úr, hogy akik őstermelői igazolvánnyal bírnak, azok csalók, hazugok, mint ahogyan a tegnapi interpellációra adott válaszában ezt ön mondta. Ez nem igaz! (Gőgös Zoltán: Nem is így mondtam.) Szeretném megkövetni őket, hogy itt természetesen valami félreértés van.

Úgy látom, hogy akkor, amikor az agráriumról beszélünk, azokról az emberekről is beszélünk, akik abban dolgoznak. És kapnak-e megfelelő megbecsülést? Ez vonatkozik ám minden agrár-érdekképviseletre, még a MOSZ-ra is, meg a Parasztszövetségre is, akik nagyon szeretik hangoztatni, hogy ők bizony komoly érdekképviselők.

(16.10)

Én még soha nem hallottam, hogy odafigyeltek volna arra, hogy az agráriumban dolgozók miért keresnek sokkal kevesebbet, mint a nemzetgazdaság más ágazataiban dolgozók. Mi ennek a következménye? - mert ennek következménye van. Akinek kis keresete, kis jövedelme van, annak kis nyugdíja is lesz, akinek kis nyugdíja van, azokra majd fog vonatkozni, hogy földet életjáradékért, könnyű megvásárolni tőlük az üzletrészt, mert rá vannak szorulva. Tehát beleszorítjuk az embereket, bele van szorítva ez a 200 ezer ember abba, hogy majd később eladja az üzletrészét, eladja a földjét. Ez, kérem szépen, valakinek jó, a nagybirtokrendszer kialakulásának biztos, hogy jó, vagy az ennek a következménye, és ez innét indul ki, itt le van vezetve, feketén fehéren az agrárgazdaságról szóló jelentésben, és ez nem egy szívderítő dolog.

Én ezt a múlt évben is elmondtam, ez évben is, és ígérem, hogy a következő évben is el fogom mondani, mert az a közös felelősségünk, hogy mi ennek az oka. Talán lehet ennek az is oka, hogy amikor az új forintot hozták 1946-ban, akkor az agráriumban úgy lehetett elérni jövedelmet, hogy dupla mennyiséget kellett dolgozni, mint más ágazatokban. Ez '46-ban, az új forint megalkotásánál le van fektetve, és lehet, hogy ezt még ma sem nőttük ki. Lehet, hogy ha teljes jogú tagjai leszünk az Uniónak mint az agrárium szereplői, akkor kinőjük, de ma ez még itt van a nyakunkon természetesen. És ez ilyenkor fokozottan hátrányt okoz azoknak, azoknak a szereplőknek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akik egyébként kevesebb, pályázat útján elérhető támogatáshoz jutnak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)