Felszólalás adatai

DEMENDI LÁSZLÓ, a mezőgazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága október 25-én tárgyalta az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló J/1026. számú jelentést, és ennek elfogadásáról egy elfogadó tartalmú országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a bizottság H/1136. számon.

A kormány mint előterjesztő az agrárgazdaság 2005. évi teljesítményét, a pozitívumokat és a gyengeségeket is reálisan vette számba - állapította meg a bizottság a benyújtott anyag alapján. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény meghatározásának, szempontjainak megfelelően komoly terjedelemben, reálisan, a folyamatokat pontosan elemezve került az anyag elénk, mely mindenben megfelel annak, amit az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előír.

Ezen túlmenően abban is nagyon reális az anyag, hogy rámutat, hogy 2005. évben a gazdasági folyamatok ellentmondásosak voltak az agrárgazdaság, a mezőgazdaság területén. Nagyjából hasonló szellemben az Agrárgazdasági Tanács is ugyanezt foglalja össze. Egy kicsit eltérő az állásfoglalás annyiban, hogy az Agrárgazdasági Tanács 10 pontban összeszedi, illetve meghatározza azokat a teendőket, melyeket javaslata szerint előremutatóan érdemes elemezni és az elkövetkezendő időben végrehajtani, számon tartani.

2005-ben a mezőgazdaság az ország teljesítményéhez 3 százalékkal járult hozzá - állapította meg a beadott anyag alapján a bizottság, de kimondottan nagy hangsúlyt fektettünk, illetve kapott a bizottsági vitában az, hogy a nemzetgazdaságon belül az agrárbiznisz aránya viszont 12-13 százalék között van, amely a nemzetgazdasági súlyát mutatja. A termelés alakulása 2005-ben, a mezőgazdaság bruttó kibocsátása több mint 10 százalékkal visszaesett, amely egyértelműen a bázisév kiugróan jó terméseredményeivel magyarázható. A pozitív és negatív hatásokkal egyaránt szembe kellett nézni a magyar termelőknek a 2005. évben, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kereskedelmében, áruforgalmában ugyanis a verseny egyértelműen éleződött. A hazai piacra nehezedő importnyomás erősödött, ugyanakkor fokozta a piac kitettségét, hogy a túlzottan erős forint export-versenyképességet rontott; és az importot olcsóvá tette. Ezzel együtt a 2005. évi agrárgazdasági, mezőgazdasági teljesítményt a bizottság is sikeresnek tartja. Az agrár-külkereskedelmi forgalom, a kivitel bővülési mértéke meghaladta az előző évit.

A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban 2005 végén 55 227 vállalkozást regisztrált a statisztika, 1017-tel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A munkaerő-ráfordítás nagysága, a foglalkoztatás a mezőgazdaságban 2005-ben is csökkent. A korábbi évekhez hasonlóan 2005-ben csökkent a társas vállalkozások száma, az előző évhez képest 496 gazdasági szervezettel kevesebben tevékenykedtek az ágazatban. A mérséklődés eredete viszont nem a koncentráció, hanem sok gazdasági szervezet hagyott fel a tevékenységével.

2005-ben a 328,3 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatásból a nemzeti költségvetési forrás 159 milliárd forintot, az uniós támogatás pedig 169 milliárd forintot tett ki. Az EU-alapokból és a központi költségvetésből rendelkezésre álló 2005. évi előirányzatok, továbbá az EU által közvetlenül térített egységes területalapú támogatás 2004. évi keretének 2005. évi felhasználása miatt itt van egy kis halmozódás, így összesen 2005-ben 409 milliárd forint támogatás került kifizetésre a termelőknek az előző évi 156 milliárd forinttal szemben.

A bizottsági ülésen hangsúlyt kapott az is, hogy az ágazat, a mezőgazdasági ágazat EU-pénzeinek lehívása, pénzlehívási képessége döntő mértékben hozzájárult a tagállami pozitív szaldó alakulásához. Az ágazat termelői árszínvonala a 2005. évben lényegében nem változott, ez arra utal, hogy a mezőgazdasági termékek piaca továbbra is valóban túlkínálatos. 2004-hez hasonlóan 2005-ben is ellentétesen mozogtak az árak a két fő ágazatban, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben.

Az élelmiszer-fogyasztás volumene csökkent, az élelmezési kiadások egy főre jutó összege 13 300 forint volt, ami 5 százalékkal kevesebb a 2004. évi adathoz képest. Az élelmiszeripar 2005. évi teljesítménye ugyan kismértékben, de gyengébb volt az egy évvel korábbinál.

(13.10)

Az élelmiszeriparban alkalmazásban állók száma 2000-ben 113 ezer fő volt, 2,1 százalékkal kevesebb.

Az Agrárgazdasági Tanács megállapításai szerint a tagállami működés első teljes éve az ágazat kezdeti stabilizációs lépéseit mutatja, melyet a bizottság megállapításában oszt.

Úgy gondoljuk, hogy továbbra is érdekünk az agrárökológiai potenciál jelenleginél lényegesen nagyobb, a piaci lehetőségekkel viszont összhangban lévő kihasználása. Ehhez piacorientáltabbá kell tenni a termelést, javítani kell a versenyképességet, törekedni kell a hozzáadott érték növelésére, figyelemmel kell lenni a bioenergia-szükségletek kielégítésére és a globális klímaváltozás kihívásaira; a céloknak és intézkedéseknek egyszerre kell jól szolgálniuk az ökológiai, az ökonómiai és a társadalmi követelményeket. A változó világ kihívásainak való mind teljesebb megfelelés érdekében erősíteni kell az agrárinnovációs tevékenységet, aktív és kezdeményező agrárpolitikára, gyors, megalapozott irányítási döntésekre van szükség, támogatni szükséges a különböző típusú termelői szerveződések működését, erősíteni kell a termelőkben a termelői szerveződések elfogadottságát. Ne csak a tegnap Unióját nézzük, hanem a jövő Unióját!

Tisztelt Országgyűlés! Összességében a 2005. évi jelentés hűen tükrözi az agrárágazatban végbement változásokat és eredményeket, a benyújtott országgyűlési határozati javaslat felhívja a figyelmet a tennivalókra is. A mezőgazdasági bizottság 12 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)