Felszólalás adatai
252. ülésnap (2009.12.14.), 53. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Oláh Lajos (MSZP) |
Beosztás | közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | interpelláció szóban megválaszolva |
Videó/Felszólalás ideje | 3:31 |
Felszólalások: Előző 53 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. OLÁH LAJOS közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A 2002-2008 közötti években a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése élvezett elsőbbséget, amikor is minden korábbi mértéket meghaladóan több mint 560 kilométer autópálya épült.
Bár a 30 ezer kilométer hosszúságú országos közúthálózat fenntartása valóban elmaradt a szükségesnek ítélt mértéktől, a képviselő úr állításával ellentétben az útállapotok teljes leromlásáról semmiképp sem beszélhetünk. Hiszen a KÖZOP terhére jelenleg is tart a főutak 11,5 tonnás burkolatmegerősítése, ezenfelül 2013-ig a ROP-ból 200 milliárd forintot költünk a négy-öt számjegyű utak felújítására. A jövő év tavaszáig ebből a forrásból mintegy 1100 kilométer mellékút felújítása valósul meg. Csak hazai forrásból az elmúlt egy év során közel 700 kilométer fő- és mellékút újult meg. Emellett az útpénztár terhére 2010-ben az erősen leromlott útszakaszok felületi javítására 6,4 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az sem felel meg a valóságnak, hogy közlekedéspolitikai célokkal ellentétes tevékenységet folytatnánk. Létezik ugyanis egységes közútkezelői szabályzat, ez az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. évi KHVM-rendelet. Szakmailag megkezdtük a felkészülést a közúthálózat háromszintűvé alakítására, a megvalósítás azonban nem rajtunk múlt, mivel az kétharmados törvénymódosítást igényelt volna.
A balesetek számának csökkentése terén Magyarország már ez év harmadik negyedévére teljesítette azt a vállalását, hogy 2001-hez képest egyharmadával csökkenti a halálos kimenetelű balesetek számát. Ezzel az uniós sereghajtóból lényegesen előrébb kerültünk. Ami pedig a közútkezelő szervezeti és működési kereteit illeti, a gazdálkodás hatékonyságának javítása, a feladatokhoz és forráslehetőségekhez igazodó szervezet kialakítása a területen is folyamatos feladat.
(15.10)
Ugyanakkor szó sincs arról, hogy a közútkezelő szervezeteket bárki szétverte volna, és elbocsátások fenyegetnék a dolgozókat. A társaság jövő évi terveiben egyáltalán nem szerepel létszámleépítés, így biztos megélhetést nyújtanak 4200 magyar családnak. A tervezett átszervezés pedig legfeljebb vezetőket érinthet, de az ő munkájukra továbbra is igényt tart a társaság. Az irányító posztokon egyébként ebben az évben valóban annyi változás történt, hogy a négy vezérigazgató-helyettesi beosztásból kettő maradt.
A végkielégítésekkel kapcsolatban még októberben átfogó vizsgálatot indítottunk arra vonatkozóan, hogy szabályszerűen történtek-e a megállapodások a távozó vezetőknél, és arra is, hogy ezek a belső szabályok megfelelnek-e a törvényi előírásoknak és az általános etikai szabályok keretrendszerének. A vizsgálat eredménye alapján a két vezérigazgató-helyettes csak a munkaszerződésben foglalt jogcímen és mértékben részesült juttatásban. Míg a korábbi szerződésekben valóban létezett titoktartási díj, az újonnan megkötött munkaszerződések ilyet már nem tartalmaznak. Nincs olyan személy sem, aki el nem végzett munkáért venne fel többmilliós fizetést, a Magyar Közút külső tanácsadó szolgáltatót pedig csak szezonálisan és csak a legszükségesebb esetekben foglalkoztat. A megkötött szerződések az üvegzsebtörvénynek megfelelően a társaság honlapján megtekinthetők.
Kérem a képviselő urat, hogy válaszomat fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
Felszólalások: Előző 53 Következő Ülésnap adatai