Készült: 2024.05.07.08:35:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (1998.11.18.), 218. felszólalás
Felszólaló Hegyi Gyula (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:11


Felszólalások:  Előző  218  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Kötelességemnek érzem, hogy időről időre közöljem, ha - mint az Európa Tanácsa tagja - olyan információkhoz, véleményekhez jutok, amelyek ugyan nem képezik titok tárgyát előttünk, de talán árnyalják, kiegészítik azt a képet, amelyet az európai integrációról és a vele kapcsolatos kérdésekről alkottunk.

Múlt héten módom volt az Európa Parlament szociális bizottságának néhány tagjával tárgyalni Brüsszelben, és megfogalmaztak néhány olyan észrevételt, gondolatot, amely, úgy hiszem, érdemes arra, hogy részint, akik itt vannak a Házban, részint pedig a jegyzőkönyvön keresztül mások is értesüljenek róla.

Az Európai Unió bővítésénél, tudjuk, de ismét hangsúlyozták, fontos szempont lesz a felvételt kérő országok szociális helyzete. Külön figyelmet kell fordítani a jelentkező országoknak az egészségügyre, a nemek közti egyenjogúság valódi, gyakorlati megvalósulására és az idősek helyzetére, arra tekintettel is, hogy jövőre az idősek éve lesz.

Minden csatlakozni kívánó országban meg kell erősíteni a szakszervezeteket és a munkaadói szervezeteket, és kérem, higgyék el, kormánypárti képviselők, hogy ezt nemcsak az ottani szocialista képviselők, hanem más pártállású Európa parlamenti képviselők is így látják.

Elhangzott - és ezzel kapcsolatban egy dokumentumot is szeretnék majd idézni -, hogy a parlamenteknek és a kormányoknak a közép-kelet-európai országokban bátorítaniuk kell a szociális partnerség intézményét, annak résztvevőit, az érdekegyeztetés intézményeit.

 

 

(18.40)

 

Elhangzott és nagyon jól esett számunkra, hogy ezt szintén észrevették, hogy a nagy nemzetközi cégeket Nyugat-Európában rá kellene kényszeríteni arra, hogy közép- és kelet-európai leányvállalataik is garantálják az alapvető szociális és szakszervezeti jogokat. Persze, hogy ez a jókívánság hogyan valósul meg a gyakorlatban, azt nem tudjuk, nem könnyen látjuk, de mindenesetre magunk is fölvetettük a brüsszeli tárgyaláson azt, hogy valóban tarthatatlan állapot az, hogy a nyugat-európai cégek, amelyek saját országaikban többé-kevésbé betartják a szakszervezeti jogokat, Közép-Európában szinte szakszervezetmentes zónákat hoznak létre.

Ami nagyon fontos - és azt hiszem, ezzel még sokat fogunk találkozni -: az Európa Parlament tagjai úgy látják, arra készülnek, hogy az emberi jogok érvényesülése mellett a szociális helyzetet is monitorizálják a felvételre készülő országokban, így természetesen Magyarországon is. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban egy dokumentumot idézzek. Az Európa Parlament foglalkoztatási és szociális bizottsága október 30-án, tehát két héttel ezelőtt egy jelentést fogadott el a főbizottság számára, amelynek egy pontját - a h) pontját - szeretném szó szerint idézni: "A tagságra jelentkező közép- és kelet-európai országokban a szociális párbeszéd fejlődésének központi szerepet kell játszania a csatlakozást megelőző stratégiákban, és ezt a kérdést prioritásként kell kezelni."

Ezzel kapcsolatban, mint az ilyen hivatalos jelentésekhez, készült egy magyarázó szöveg is, amely többek között megállapítja, hogy az Európai Unió jövőbeli kibővítésével kapcsolatban a szociális párbeszédnek kulcsszerepet kell játszani. S ahhoz viszont, hogy a felvételre készülő országok kiépíthessék vagy erősíthessék a szociális párbeszéd intézményeit, a megfelelő közösségi alapokat is meg kell nyitni; tehát ha megfelelő projektekkel jelentkezünk, akkor - legalábbis, amennyiben a bizottság elfogadja ezt a jelentést - a szociális párbeszéd, érdekegyeztetés intézményének erősítéséhez számíthatunk közösségi alapokra is.

Másrészt pedig - és engedjék meg, hogy ezt is szó szerint idézzem - "a munkavállalói és munkaadói oldal képviselőinek az adott országokból további késlekedés nélkül lehetőséget kell kapniuk arra, hogy uniós szinten megismerjék a szociális párbeszéd rendszerét, ezért formális kapcsolatokat is létre kell hozni a jelentkező országok, az Európai Unió szociális partnerei és a bizottság között olyan gyorsan, ahogy csak lehet"; "as soon as possible" - mondja a jelentés.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy ezeket a gondolatokat akkor is érdemes figyelmünkben tartani, ha egyébként heves viták folynak a parlamentben a kormányoldal és az ellenzék között, hiszen egyrészt együttesen, mindannyian szeretnénk csatlakozni az Európai Unióhoz, másrészt pedig - a régi szóhasználattal, ahogy még az én gyerekkoromban mondták, hogy Közös Piac - tudnunk kell, hogy a "piacon" túl egyre inkább egy egységes szociális rendszert is képez az Európai Unió, és reményeink szerint ez utóbbihoz is sikerül csatlakoznunk.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  218  Következő    Ülésnap adatai