Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan határozati javaslatot terjesztett a honvédelmi miniszter a Ház elé, amire egyáltalán nem volt szükség. Nagyon úgy érzem, hogy az utóbbi időben ezek a javaslatok azért kerülnek ide, hogy legyenek vágóképek, és szerepeljen a Honvédelmi Minisztérium a parlamentben, illetőleg valamilyen módon mégiscsak azt tudja mondani, hogy csinál valamit. De természetesen ki is fogom fejteni az álláspontomat, hogy ezt miért gondolom így. Az első és legfontosabb, hogy ki kell indulnunk a 25/2018. (X. 31.) országgyűlési határozattól, amit megelőzött egy vita, és ebben a vitában is már kifejtettük azt, hogy nagyon örülünk annak, hogy most már a keretszám 37 650, csak még körülbelül húsz év távlatában esély nem lesz arra, hogy a Magyar Honvédség létszáma erre a létszámra valamilyen módon felemelkedjék.

Még akkor sem, ha azóta a parlament az egyszerű alkalmazottakat, akik a honvédelem bármely szervezeti rendszerében akár titkárnőként dolgoznak, honvédelmi alkalmazottá kell minősítsék azért, hogy azt a létszámot, amit soha az életben nem tudnak elérni, legalább közelítsék.

Hangsúlyozni kívánom, hogy Magyarországon nincs olyan politikai szereplő, akinek ne az lenne a célja, hogy a hazánkat meg tudjuk védeni, és miután a NATO tagjai vagyunk, teljesen egyértelmű az, hogy ebben a szervezeti rendszerben nemcsak, hogy garantált a védelmünk bármely ellenséges beavatkozás esetén, hanem mi is részesei kell legyünk annak a védelmi feladatrendszernek, amely ebben a szervezetben számunkra előíratott, és amit vállaltunk.

Amikor a 25/2018-as határozat címét megnézzük, akkor oda az van írva, hogy részletes bontású létszám. Ennek az volt a lényege annak idején, hogy a létszám meghatározása mellett bizonyos beosztástípusokat is egy táblázat tartalmaz, és a beosztástípusok meghatározott létszámkeretét is ez a határozat meghatározta. A jelenlegi javaslat azt mondja, hogy azt a határozatot hatályon kívül helyezi, és nem tesz mást, csak ebben az újabb országgyűlési határozatban változatlanul a 37 650-es létszám mellett tartja a Magyar Honvédség rendszeresíthető létszámát. Ezzel csak egyetlen probléma van, hogy azt elfelejtette államtitkár úr elmesélni, hogy ez azt jelenti, hogy a magyar Országgyűlésnek innentől kezdve csak a létszám keretszámához van köze, és nincs köze ahhoz, hogy a keretszámon belül a különböző típusú beosztásokra hány személy alkalmazható. Nagyon kérem kormánypárti képviselőtársaimat, tegyék már azt meg, ha ilyen támogatólag állnak hozzá egy ilyen javaslathoz, hogy legalább kérdezzék meg a honvédelmi minisztert  reményeim szerint ezt én ma délután a személyes meghallgatásán meg tudom tenni , hogy ha az országgyűlési határozat októberben még kellett tartalmazza részletes bontásban a létszám lebontását, akkor ebben a határozatban ez miért nincs meg. Illetőleg akkor ezzel azt akarja kifejezni, hogy a magyar parlament képviselőinek, kormánypárttól, ellenzéktől függetlenül, ezentúl ahhoz nem lesz köze, hogy a 37 650-es létszámon belül a különböző beosztások keretszámai hogy alakulnak? Erre ugyanis elfelejtett államtitkár úr az expozéjában válaszolni.

A következő tényező, amiről, azt gondolom, beszélnünk kell, hogy hivatkozik ez a javaslat az indoklásában a 2018. évi CXIV. törvényre, amely tulajdonképpen a honvédelmi szervezeteknél, amint előbb is mondtam, az egyszerű polgári személyek alkalmazását honvédelmi alkalmazottá minősítette.

(12.50)

Nem volt kétséges számunkra egyébként, hogy ez semmi más okból nem történt, mint a létszámnak a növelése érdekében. De akkor azt szeretnénk kérdezni, tekintettel arra, hogy nem szerepel sem az indoklásban, sem az expozéban az, hogy a 2018. évi CXIV. törvény mely szakasza írja elő azt, hogy 2018. október 31-hez képest 2019 júniusában meg kelljen változtatni azt az országgyűlési határozatot, meg kelljen változtatni azt, hogy a részletes alábontást mellőzni lehessen, és miután a létszám keretszáma változatlan, ily módon nekünk megint pénzt és időt pazarolva kelljen ezzel ebben a Házban foglalkoznunk.

Persze nem csodálom, hogy államtitkár úr nem ül itt a sorok között, és nem hallgatja meg, hogy milyen kérdéseket vetünk fel, de amint az expozéban is…

ELNÖK: Bocsánat, képviselő asszony, egy pillanatra! (A nem az államtitkári helyén tartózkodó Németh Szilárd István felé:) Államtitkár úr! Államtitkár úr! Megkérem, hogy foglaljon helyet a helyén, mert önhöz beszélnek. Köszönöm szépen. (Németh Szilárd István, miközben elfoglalja az államtitkári helyét: Figyeltem!  Dr. Varga László: Hahaha!  Taps a Jobbik és az MSZP soraiból.) Folytassa, képviselő asszony!

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Miután államtitkár úr kioktatott bennünket mint ellenzéket arról, hogy a félreértéseinket már előre megpróbálja kiküszöbölni, el szeretném mondani, hogy számunkra semmi nincs félreértésben, egyszerűen arról van szó, hogy terminus technicusokat nem pontosan alkalmaznak. Arról van szó, hogy összevissza nyújtanak be ide különböző törvényjavaslatokat, amelyeket természetesen a kormány jóindulata miatt beterjeszt ide a Házhoz, a kormánypárti képviselők végtelen jóindulata és türelme alapján megszavazza, mert ártani végül is nem árt vele. De azért egyet hadd kérjek már, és ha már ön arról beszél, hogy mi milyen erős ország vagyunk, és a NATO-nak milyen komoly tagja, akkor tegyük már azt, hogy a komolyságát legalább a honvédelmi jogalkotásnak őrizzük meg. Elvárható, amikor egy törvényjavaslatban azzal indokolnak, hogy egy törvény változott korábban, és ennek szabályai indokolják azt, hogy most egy újabb országgyűlési határozat szülessék, elvárható lenne, hogy például megjelölik ebben az indoklásban, hogy annak a törvénynek mely szakasza hozott olyan új változásokat, ami miatt külön kell meghatározni ugyanazt a keretszámot  tehát változatlanul , hiszen a 2018. évi CXIV. törvényben ilyen kötelezettség nincs. Tehát ezt magától maga a honvédelmi miniszter találta ki, hogy mégis van ilyen újabb létszám-meghatározási kötelezettség, hivatkozva arra a törvényhelyre, de abban semmi olyan rendelkezés nem történt, ami az eredeti országgyűlési javaslat és aztán határozat tartalmát indokolná megváltoztatni. (Németh Szilárd István: Jaj, istenem, kár volt visszaülnöm ide!)

Szeretnék tovább arról beszélni, hogy most az expozé is és az indoklás is részben ismertette ezt a bizonyos „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési programot, és lassan úgy beszélünk erről is, mint Columbo feleségéről, akit soha nem látunk. Ugyanis, ami elő van adva „Zrínyi 2026”-ként, azt egyszer valaki elolvasta, még ha laikus is, akkor legalább azt megkérdezi belőle, hogy: semmi baj, örülünk neki, de ezt hogy fogjuk megcsinálni? Elvek vannak bele leírva, csak és kizárólag elvek. Elvekkel pedig még nem lehet végrehajtani semmit. Az elvek megvalósulásához egy eszközrendszer kell. Milyen eszközzel fogom megvalósítani? Hogy csinálok, államtitkár úr előadása szerint modern hadsereget? Úgy csinálok modern hadsereget, hogy egyébként totálisan elavult technikákat rendelek meg, amelyeket majd hat év múlva fognak leszállítani, amikor már éppen azok is tízéves elavultságban lesznek? Ez a haderőfejlesztés? Ez az eszközrendszer? Nem, kérem szépen!

A „Zrínyi 2026” egy kívánsághangverseny, aminek sajnos nincs tartalma, nem töltötték ki eszközrendszerrel, honvédelmi stratégiával, célpontokkal, pozicionálással. (Nacsa Lőrinc: Célpontokkal?) Nacsa Lőrinc képviselőtársam, ne tessék röhögni, a célpont az, hogy honnan hová szeretnék egy fejlesztéssel eljutni. Biztos nagyon nehéz megérteni, de bizonyára még ebben az elkövetkezendő három évben lesz alkalma tanulni. (Az elnök csenget.) Tehát a célpont az, hogy honnan hova akarok egy fejlesztéssel eljutni. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Cél!) Nem, célpont! Tudja? Célpont! A célpontot nemcsak arra használjuk, hogy hogyan készítünk ki valakit, hanem arra is, hogy honnan hova szeretnénk eljutni.

Tehát folytatom. Az a lényege, hogy a 2026 egy nagyon hangzatos frázis ma már, csak nincs tartalma. A tartalmat, bármikor is kértük az elmúlt egy év törvényjavaslati tárgyalásai során, még mindig nem kapjuk meg, és egy haderőfejlesztésnek minimum elvárása az, hogy hadműveleti tervektől kezdve, bizonyos szituációk szimulálása történjék meg ahhoz, hogy a haderőfejlesztésnek az eszközrendszerét ki tudjam alakítani. Ez körülbelül olyan ma, mintha összeszednénk, megvásárolnánk az építőanyagot egy házhoz, amit még el sem kezdtünk megtervezni. Tehát fogalmunk nincs, hogy mihez vásárolunk eszközöket, fogalmunk nincs, hogy mihez adunk hozzájárulásokat.

Tekintve pedig, hogy ebben a létszám-meghatározásban nincs változás, akkor is, ha a 2018. évi CXIV. törvény bármilyen módon olyan szabályokat vezetett be, amelyek segítségével a létszám módosult, de a létszámkeret nem változik, azaz nem nőtt, illetőleg szándék sincs arra, hogy bármilyen módon csökkentsék, ezáltal ezt az országgyűlési javaslatot felesleges volt beterjeszteni.

Még pár szóval reagálnék az államtitkár úr által az expozéban előadottakra. Annyit szeretnék mondani, hogy a 37 650-es létszám feltöltésére az életben nem lesz lehetőségünk sajnos, mert a magyar társadalomban az még kialakult  hogy úgy mondjam  jó cél, hogy egy kiképzésre elmenjenek, és egyébként pénzt kapnak érte, tehát ez azért egy nagyon fontos dolog, pénzt, kosztot, kvártélyt kapnak érte, és egy képességet szereznek meg, de a kiképzés után nagy részben nem maradnak itt. Ez a legnagyobb probléma. Én például erről szeretném miniszter urat és államtitkár urat hallani a Parlament falai között, hogy milyen motiváló eszközzel tudnák elérni azt, hogy a költségvetésnek…  ha pénzbe kerül a kiképzése a fiataloknak vagy a jelentkezőknek, akkor hogy tudnánk őket esetleg megtartani is, hogy ne csak egy buli legyen a végén.

És akkor nem lehet elmenni amellett sem  ha már államtitkár úr az öndicsérettel fűszerezte meg a felszólalását  hogy hogyan igyekeznek motiválni a fiatalokat például arra, hogy katonai középiskolába menjenek, tekintettel arra, hogy egyik évről a másikra 60 százalékkal csökkent a jelentkezők száma. Tehát elnézést kérek, honvédelmi meg hazafias nevelésről hallunk itt folyamatosan, különböző javaslatokat nyújtanak be, hogy foglalkozzunk a honvédséggel, és lássuk azt, hogy a Honvédelmi Minisztérium milyen fantasztikus munkát végez. Én inkább azt szeretném kérdezni, hogy csendesen, ott a házon belül és egyébként a társadalom felé pozitív, valóban motiváló üzenetekkel hogy lehetne elérni, hogy az, amiről önök csak beszélnek, az valóság is legyen.

Meg kell hogy mondjam, hogy miután ennek az országgyűlési javaslatnak a beterjesztése indokolatlan volt, sőt ez az országgyűlési határozati javaslat szűkíti a 2018. október 31-én megszavazott országgyűlési határozat tartalmát, azaz kizárja, és kivonja a részletes bontás meghatározását az országgyűlési képviselők kompetenciájából, semmiképpen nem fogom javasolni azt, hogy ezt az én frakcióm megszavazza. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)