Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Igen, ismét egy több törvényt érintő módosítást tárgyalunk, igaz, nem olyan széles körűt, mint az előző. A különbség az, amire már az előbb is utaltam, hogy ezt nem a kormány terjesztette elő, hanem képviselői önálló indítványként tárgyalja meg az Országgyűlés. Ez egy örök vita, hogy minden képviselőnek van joga előterjeszteni különböző indítványokat, ez természetes, másrészről a kormány által előterjesztett indítványok társadalmi egyeztetése végső soron azért valamelyest garantáltabb még ilyen körülmények között is, amiben a magyar jogállamiság most van. Tehát tulajdonképpen fennáll annak a gyanúja, hogy az ilyen típusú indítványokat azért terjesztik be önálló képviselői indítványként, hogy egyébként ezeket a társadalmi egyeztetéseket megkerüljék. Szerintem ez most is fennáll, és el lehet ennek kapcsán azt mondani, hogy jobbító szándékú módosító indítványokat szívesen vár mind az előterjesztő, mind maga a kormány képviseletében itt lévő államtitkár  és itt hadd mondjam el, hogy nagy tisztelője vagyok Steinmetz Ádám munkásságának, és sportpályafutását is figyelemmel követtem, tényleg nagyon tisztelem, ő ebben a ciklusban került be az Országgyűlésbe , azt szeretném mondani, hogy a korábbi ciklusokban és most sem nagyon van annak gyakorlata, hogy ellenzéki indítványokat, érdemi indítványokat elfogadjanak kormánypárti képviselők vagy a kormány képviselői.

(12.20)

Őrizze meg hitét ebben! Tényleg ez egy fontos dolog, meg fontos szakmai javaslatokat tenni, azonban egy idő után az ember ebbe néha már-már belefárad, mert azt látom, én személyesen, és azt látjuk, hogy nem így lehet megközelíteni ezeket a kérdéseket. Az ilyen javaslatok valamilyenfajta célt szolgálnak; nem feltétlenül értékeket, hanem érdekeket. Most szerintem, csakúgy, mint más javaslatok kapcsán, arról van szó, és az a célja a javaslatnak is, hogy lehetőleg egy szűk, kivételezett, a mai kormánypártokhoz lojális kör szedje lehetőleg a hasznait a mezőgazdaságnak, használja a földeket, vagy tulajdonolja a földeket, és ebből a szemszögből lehet megítélni minden egyes módosítást.

Szerintem ez a módosítás ilyen értelemben nem javítható, nem is lesznek nyitottak a kormánypárti képviselők az alapirányok megváltoztatására, ezért gondoltuk azt, hogy helyesebb volna levenni napirendről ezt a javaslatot, és megfelelő társadalmi egyeztetés után visszahozni. Egyébként ezt több javaslat kapcsán is elmondtuk. Ennek kapcsán is volt polémia a szakbizottság ülésén. Hogy ezt még világosabbá tegyem, tennék is fel kérdést az előterjesztőnek, illetve a kormány képviselőjének azzal kapcsolatban, hogy az Alaptörvény P) cikk 2. pontjának megfelelően várhatóe még, hogy behoznak a karácsony előtti időszakban további agrártárgyú jogszabályokat, különös tekintettel ennek a konkrét idézett pontnak megfelelően az integrált mezőgazdasági termelés szervezésére, a családi gazdaságokra, a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó sarkalatos szabályozásra. Hát jó, meg fogjuk ezt látni. Ezt csak azért mondom, mert az ilyen típusú módosításokkal egybefüggően, komplexen végiggondolva és a megfelelő társadalmi egyeztetés kapcsán lehet ezeket a kérdéseket megítélni. Egyebekben nyilván már nem fogják levenni ezt a javaslatot, és a közel változatlansága esetén, azt gondolom, hogy még akár alaptörvény-ellenesség is felmerülhet néhány pontja kapcsán.

De nézzünk meg néhány olyan kérdést, amiket Harangozó Gábor, az MSZP agrárpolitikusa valóban feszegetett a hétvégi sajtótájékoztatóján! Erre a bizottságban és most is történt utalás. Erről is beszéljünk egy picit, meg arról is, hogy milyenek azok a problémás elemek, amelyek elfogadhatatlanná teszik ebben a formában a javaslatot a számunkra. Egyrészt a javaslat átírja a földbizottság jogkörét. Egyébként ezek információink szerint sok esetben meg sem alakultak megfelelően helyben, és gyakorlatilag a kamara helyi szervezeteként funkcionálnak. A kamarai választásokról már esett szó, de ha ezt az egyre nagyobb döntési jogkörökkel bíró testületet vizsgáljuk, akkor érdemes a kamarai választásokra is kitérni.

Elhangzott már itt a vitában a kvázi kényszerbelépés kifejezés is, ami szerintem helyes kifejezés, és különösen a magas tagdíj tekintetében a szolgáltatások milyenségének, minőségének a vizsgálata is. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a kamarai választásokon a tagoknak csak mintegy 10 százaléka vett részt. Olyan információim vannak, hogy nem voltak effektív olyan közgyűlések, amelyek programvitára vagy álláspontok ütköztetésére lehettek volna alkalmasak, mondjuk úgy, hogy mobilizációra, tehát a gazdatársadalom mobilizációjára és az ebben való részvételre. Technikailag szavazás volt, ami egyfajta logisztikai feladatot jelentett a kormányhű támogatók mobilizálására. Szerintem szerencsésebb lett volna, ha a teljes gazdatársadalom mobilizálása történt volna meg, és nem feltétlenül csak a magoszosoké. De persze ez biztos sok mindennel összefügg, ebben tehetett volna sok mindenki mást is, de mégiscsak, mondjuk úgy, a preferenciáit egy-egy ilyen földbizottságnak mindenképpen bemutatja.

Szerintem helytálló az a kijelentés, hogy a földbizottságok, tehát egy-egy ilyen bizottság tulajdonképpen véglegesen eldöntheti, hogy ki kap földet, ki juthat földhöz és ki nem. S itt a földcsere esetén is van egy ilyen típusú jogosultság; ez már elhangzott. Tehát ilyen értelemben változik azt előterjesztés szerint a szabályozás. Értem én, hogy az önkormányzatok kivétele jelentheti azt, hogy egyfajta tortúrától szabadul meg az önök értelmezésében a magyar önkormányzati rendszer, sok olyan döntéstől, amihez nincs megfelelő kompetenciája, de végső soron az önkormányzatokat, a képviselő-testületeket mégiscsak minden magyar embernek joga van megválasztani az adott településen, ahol él. Tehát azt gondolom, az egy elvi és szemléletbeli kérdés, hogy a magyar föld kérdése minden magyar ember ügye, vagy csak azoké, akik adott esetben gazdálkodnak, földet tulajdonolnak vagy használják a földeket. Én arra bátorítanám önöket, hogy próbáljunk abban közmegegyezést teremteni, hogy a magyar mezőgazdaság minden magyar ember ügye, és lehetnek olyan sajátos nézőpontok, amelyeket adott esetben egy önkormányzat vagy más helyre telepített jogkörök garantálhatnak. Szerintem ez így ebben a formában nem helyes, különös tekintettel arra, hogy szubjektív szempontok is befolyásolhatják már a döntést véglegesen.

Szolgáljae a konkrét eset a birtokpolitikai irányelveket? Ez azért egy elég szubjektív kérdés, ami szubjektív döntéseket is eredményezhet, és a földbizottság összetétele kapcsán elmondott kritikáimnak megfelelően eredményezheti azt is, hogy végső soron olyan ember jut földhöz, aki önöknek megfelelő. Hozzátenném itt azt, hogy adott esetben, ha egy állattartónál szükséges a takarmányüzem minősítése ahhoz, hogy bizonyos földekre pályázzon, akkor hogy tud az ilyen minősítést elérni, akinek korábban elvették a földjeit, ahol takarmányt termelt. Nem egy és nem két ilyen esetről tudunk az előző ciklusokból. Gőgös Zoltán szocialista képviselő számtalan ilyen esetet tárt fel, és azt, hogy milyen visszaélések történtek. Ez tulajdonképpen bebetonozza azt a helyzetet, ami kialakult az előző években, és nagyon nehezen tudnak kitörni azok az állattartással foglalkozó tisztességes szakemberek, termelők, akik korábban ilyen módon vesztették el a földjeiket.

Szó volt a jogorvoslatról és a kasszációs jogról. A bírósági eljárás nem változtathatja meg a döntést, tulajdonképpen új eljárást rendelhet el ebben a tekintetben. Ez végképp egy nagyon nagy erőt ad a földbizottságnak, és azt gondolom, hogy a szubjektív szempontokkal is egyetemben elég egyértelmű, hogy egy akár évekig elhúzódó helyzetet eredményezve, addig-addig húzva az egyes ügyeket, amíg a megfelelő helyre nem kerülnek ezek a bizonyos földek. Azt gondolom, hogy ezek mind-mind az önök érdekét szolgálják, és elfogadhatatlanná teszik ebben a formában a javaslatot. Nem tudom, hogy lehetne bármilyen módosító indítvánnyal ezt az alapszándékot  hiszen nagyon világos az önök alapszándéka  megváltoztatni.

Nagy kritika érte a Harangozó Gábor által tartott hétvégi sajtótájékoztatót egy ponton. Már a bizottságban is elhangzott, hogy a föld árát végképp nem a piaci viszonyok határozzák majd meg, hanem a termőképesség. Harangozó Gábor utalt arra, hogy mondjuk, egy Pest megyei földterület értékét vagy bizonyos értékesebb földek értékét ez le fogja vinni, mert ez következik ebből a javaslatból. Itt hadd idézzek: „A föld értéke megállapítása során piaci összehasonlító adatokon alapuló forgalmi értékbecslés nem alkalmazható.” Ez elég egyértelmű, tehát piaci alapon nyugvó forgalmi értékbecslés nem alkalmazható. Ez értelmezhetetlen rendelkezés, különösen az előző passzussal összevetve: „A földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül jelentősen eltér a helyben szokásos piaci értéktől.” Ott meg egy ilyen kitétel van. Nagyon világos, hogy ez rengeteg embernek, nagyon óvatos megfogalmazással is sok százezer földtulajdonosnak értékelheti le a földjét, és az előző változtatások a földbizottságok kapcsán, az elővásárlási jog kapcsán tetten érhető változtatásokkal ez bizony lehetőséget ad arra, hogy olcsón átjátszhassanak sok földet az önökhöz közel állók kezébe.

(12.30)

Azt mondták, hogy itt valami méltatlan ellenzéki kritika érte ezt a javaslatot a hétvégén. Most hadd idézzek itt a hozzászólásom végén egy szocialista elhajlással nem igazán vádolható Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistelepülési polgármester által elmondottakból. Itt az ő szavait fogom idézni, ezt a napokban mondta: „Nem kizárt, hogy újabb állami földek eladását készítik most elő. Az államnak továbbra is óriási területei vannak, így pedig lehetősége nyílna arra, hogy a kiszemelt embereknek adjanak el olcsón földet.” Ezt Komlóska polgármestere, Köteles László mondta, aki egyébként maga is gazdálkodó, és még egyszer mondom, teljesen más szemszögből, nem párpolitikusként és végképp nem MSZP-s elhajlóként erre a következtetésre jutott.

Tehát mind az érintettek körében, mind a szakmában és az ellenzéki pártok köreiben is azt látom, hogy komoly felháborodás övezi azt, hogy ezt az egyébként alapvető kérdéseket átalakító és problémás pontokat tartalmazó javaslatot önök ilyen körülmények között gyorsan át kívánják erőltetni az Országgyűlésen. Ezért még egy kísérletet téve arra hívnám föl önöket, hogy ezt a javaslatot vonják vissza. Köszönöm, elnök úr. (Taps a DK és az LMP soraiban.)