Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VOLNER JÁNOS (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a hét legfontosabb javaslata, most kedd van, valamivel elmúlt 9 óra, este 9 óra, most kerül sor a hét legfontosabb javaslatának a tárgyalására, s rögzíteni szeretném a jegyzőkönyv kedvéért, hogy kettő fideszes országgyűlési képviselő tisztelte meg a hét legfontosabb javaslatát a jelenlétével.Egy szélsőséges, ember- és családellenes törvényjavaslatot nyújtott be Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf, egy olyan törvényjavaslatot, amely egyoldalúan hátrányba hozza a tisztességesen dolgozó magyar embereket, amely egyoldalúan az őket most már gyakorlatilag kizsákmányoló multik részére kedvez, és én ezt úgy mondom, hogy nem vagyok tőkeellenes, nem vagyok multiellenes, de annak a gyalázatnak, amit ilyen törvényalkotással folytat a kormány, egyszer s mindenkorra véget kell vetni.

S most hadd beszéljek egy kicsit az ellenzéki képviselőtársaimhoz is egy picit formabontó módon! Képviselőtársaim, ez a hét legfontosabb javaslata, szerintem ebben nincs vita. Önök mit csináltak, tessék mondani, a hétfői nap folyamán, tegnap? Az összes napirend előtti, interpelláció, azonnali kérdés a politika friss gumicsontjáról, a Gruevszki-ügyről szólt. Én nem vagyok tanár, Hiller Istvánnal ellentétben én nem akarom önöket megtanítani a politikacsinálásra, de az egyszerűen röhej, hogy az ellenzék egy politikai gumicsonton rágódik, amikor behozza a kormány ezt a törvényjavaslatot, ami munkavállalók százezreit érinti. Hölgyeim és uraim, ha önök politikai stratégiát akarnak követni, akkor ezzel foglalkozzanak, ezt pedig intézzék el egy-két felszólalással, de ne erről szóljon egy egész nap! Ez érdekli valójában a magyar embereket. Ha valaki politikai stratégiát akar építeni, és azt akar alkotni, és ezt végre akarja hajtani, akkor azzal foglalkozzon, amire van fogadókészség a társadalomban, ami valóban fontos, és ne egy politikai gumicsonton rágódjon.

Nagyon fontos látni azt, hogy nekünk, ellenzéki képviselőknek az a dolgunk, hogy rámutassunk ennek a törvényjavaslatnak az embertelenségére. Nekünk, ellenzéki képviselőknek az a dolgunk, hogy rámutassunk arra, hogy azt a jövőképet, amit a Fidesz egyébként a társadalomban nagyon sikeresen felrajzolt a polgári társadalom ideáljáról, ez a törvényjavaslat keresztbe veri, ez ezzel ellentétes. Az ellenzéknek az lenne a dolga, hogy rámutasson arra, hogy ez a szélsőségesen ember- és családellenes javaslat nem illeszkedik bele abba a jövőképbe, amit a Fidesz sikerrel hitetett el a magyar választók felével. Hölgyeim és uraim, ez lenne az ellenzéki politika dolga ebben a Házban.

Nagyon fontos azt látni, hogy amikor a kormány arról beszél, hogy a hatékonyság és a versenyképesség jegyében fogant ez a javaslat, hölgyeim és uraim, a XIX. század elejére repít vissza minket ez a fajta gondolkodásmód. A XXI. századot írjuk, amikor tudásalapú társadalmat kellene Magyarországon csinálnunk mindannyiunknak, a munkaerő újratermelésére szolgáló ágazatokban, az oktatásban, az egészségügyben erősödni kellene, amikor magára az emberre, az ember képességének növelésére, a képzettségének javítására kellene minden költségvetési energiát és pénzt fordítani, nem pedig infrastrukturális beruházásokba önteni.

Ehhez képest itt egy javaslat, ami visszavisz a középkori Kína szintjére minket, hölgyeim és uraim: minél többet dolgozzunk, minél kevesebb pénzért, minél inkább kiszolgáltatva. Ezt kell elmesélnünk nekünk, hogy mennyire nem illik be abba a jövőképbe, amit a Fidesz a magyar társadalommal igyekszik elhitetni.

Tessék belegondolni, ezzel a törvényjavaslattal, az éves szinten 450 elrendelhető túlmunkaórával eljön majd a kommunista szombat után 30 évvel a kapitalista vasárnap, hölgyeim és uraim, mert ez a törvényjavaslat ezt fogja eredményezni. Nekünk pedig minden eszközzel tiltakoznunk kell ez ellen a javaslat ellen.

Megjegyzem egyébként itt Szél Bernadett felvetésére válaszolva, hogy tökéletesen egyetértek önnel, én arról is tartottam ma sajtótájékoztatót, hogy először meg fogjuk kérni a köztársasági elnök urat, ha ez a javaslat itt elfogadásra kerül az Országgyűlésen belül, hogy ne írja alá ezt a javaslatot, ha alá fogja írni, akkor az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni, és minden ellenzéki képviselő támogatását kérni fogjuk annak érdekében, hogy megakadályozzuk egy előzetes normakontrollal ennek a jogszabálynak a hatálybalépését, és ha ez sem fog eredményre vezetni, akkor az alapvető jogok biztosához fogunk fordulni, és ott is jogi lehetőséget próbálunk keríteni arra, hogy ezt az elképesztő törvényjavaslatot megakadályozzuk.

250 elrendelhető túlmunkaóra helyett 450 elrendelhető túlmunkaóráról van szó, hölgyeim és uraim. Három éven belül kell elszámolni a túlmunkák költségét. Itt valóban az történik, hogy a szerencsétlen, nyomorult, a nyugati munkabérek töredékéért dolgozó magyar munkavállaló fogja meghitelezni a külföldi foglalkoztatóit, három évig a magyar munkavállaló fogja ennek a költségét állni, aztán a multi vagy kifizeti őket, vagy nem, mert megjegyzem, az a fajta bérgarancia a bér megérkezésére, kifizetésére, ami egy országgal nyugatabbra jellemző  Ausztriáról beszélek , az Magyarországon nem jellemző most sem. Ha esetleg csődöt jelent az adott vállalkozás, megszűnik, eltűnik, akkor a munkavállaló bottal ütheti a pénze nyomát, legalábbis e szerint a rendelkezés szerint.

Fontos látni, hogy sem az időtállóságnak, sem a fenntarthatóságnak ez a törvényjavaslat nem felel meg. Hölgyeim és uraim, amikor arról beszélünk, hogy 500-600 ezer ember Magyarországról eltávozott, külföldön értékesíti a munkaerejét, külföldön teremt értéket, külföldön fizet adót, akkor nem hozhatunk be ebbe a Házba és nem fogadhatunk el egy olyan agyrémet, ami segít ezeket az embereket még jobban elüldözni, még jobban eltávolítani Magyarországról, és újabb és újabb embereket rábírni arra, hogy eltávozzanak Magyarországról, hogy kivándoroljanak innen.

(21.10)

Fontos azt is látni, hogy Kósa Lajos arra hivatkozott, hogy bizony van példa már arra, hogy van hasonlóan nagy számú, kötelezően elrendelhető munkaóra, túlmunkaóra Európában. A Fidesz mindig ezt csinálta, hölgyeim és uraim, az elmúlt években. Összevadászta az extrém példákat szerte Európából, összefércelte egy ilyen frankensteini lényt alkotva egy törvényjavaslatba, és a végén megcsinálta azt, amire egyébként sehol Európában nincs példa, a részleteit itt-ott fel lehet fedezni, de az egészet együtt sehol nem látják.

Amiről most beszél Kósa Lajos, a munkaerő-kölcsönzési tevékenység. Érdemes megnézni ezt is, hogy miről is szól ez a törvényjavaslat. Hosszú-hosszú idő után gyakorlatilag az adóeltüntetés egyik ágazata a munkaerő-kölcsönzés, ez most olyan módon lesz  idézőjelesen  megreformálva, hogy a bér fedezetét biztosítania kell a kifizetésnek. Kérdezem én: akár egy szociális szövetkezet, akár egy piaci alapon gazdálkodó cég működési költsége, a piaci alapon gazdálkodó cég profitja vajon hol lesz kifizetve. Hölgyeim és uraim, ha nem lesznek ezek a költségek belekalkulálva, csak a dolgozók bére, akkor továbbra is el fogják csalni ezt a pénzt.

Tessék belegondolni abba, hogy nagyjából 130 ezer vagyonőr dolgozik Magyarországon! Ott ugyanez a modell, a multik, akiket most önök védenek és kiszolgálnak ezzel a gyalázatos törvényjavaslattal, nemegyszer 600-700 forintos órabérért szerződnek le a vagyonőrökkel, miközben az állami szférában Pintér Sándor volt cégének meg egyéb kormányközeli vállalkozók vagyonvédelmi cégeinek 1800-2000 forintos garantált óradíjakkal lehet törvény szerint leszerződni. Hölgyeim és uraim, 600-700 forintból a bérminimumot, amit kötelező lenne kifizetni, nem lehet kifizetni.

Ahhoz ennél jóval több pénz, nagyjából kétszer ennyi kellene, hogy egyáltalán a dolgozó bérének fedezete meglegyen, és akkor még a cég működési költsége nincs belekalkulálva és a profitja sem, urambocsá, mivel kapitalista társadalomban élünk, a cég természetesen egyértelmű módon profitért dolgozik, ez sincs benne. Mi lesz ennek a következménye? El fogják ugyanúgy csalni a közterheket, mint ahogy ennek a törvényjavaslatnak is az lesz a következménye, hogy az érintett munkáltatók, ezek a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek jelentős részben továbbra is el fogják csalni ezeket az összegeket, mert egyszerűen az a vállalkozás meg sem kapja ezt a pénzt, ami a munkáltató részére szükséges lenne a dolgozók teljes bérre történő bejelentéséhez, ami egyáltalán biztosítaná a legális adófizetés feltételeit.

Azt kérem Kósa Lajostól, hogy ne fércelgessük ezt a javaslatot, ne toldozgassuk, ne foldozgassuk, nehogy az legyen, hogy a végén tíz rossz dolognak, amit ez a törvényjavaslat tartalmaz, a felét visszavonja a kormány és a végén örülhet a magyar társadalom annak, hogy csak a fele valósult meg ezeknek a borzalmaknak!

Ezt az egész törvényjavaslatot, hölgyeim és uraim, vissza kellene vonni így, ahogy van. Ha a kormány akar valamit a magyar munkaerőpiaccal, a magyar gazdasággal kezdeni, akkor ne játsszon egy sunyi játékot, ne kerülje meg a törvényes egyeztetés kötelezettségét, és ne egyéni képviselői indítvánnyal forduljon az Országgyűléshez!

Nyújtsa be maga a kormány ezt a törvényjavaslatot, legyen erről egy tisztességes társadalmi érdekegyeztetés  munkáltatói oldal, munkavállalói oldal, Országgyűlés , és ennek alapján majd kialakul valami. De megkerülni az emberek véleményét, nem figyelembe venni azt, hogy nem a középkorban élünk, nem a málenkij robot korszakát éljük, hanem a tudásalapú XXI. századot kellene építenünk, ezt a kérdést nem lehet megkerülni. Ezt a kérdést nem lehet megkerülni. Köszönöm szépen, elnök úr.