Felszólalás adatai

TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Egy komplex program országgyűlési határozatáról beszélgetünk, miközben az "Új tudás" program három hónappal ezelőtt lett meghirdetve a magyar közoktatás fejlesztésének összefogott irányaként. Úgy gondolom, ez a két dolog nagyon alaposan összetartozik, és bizony az "Új tudás" programban aktívan részt vevő szervezőként pár szót kell mondanom ezen a programon belül a tehetséggondozás szerepéről.

Itt az előttem szóló Hoffmann Rózsa képviselő asszony is, de az "Új tudás" fórumok pedagógus résztvevői is elmondták több helyen, hogy elbillen ez az "Új tudás" program az esélynövelés, a hátránykompenzálás irányába. Lehet, hogy látszólag így hat az "Új tudás" program kommunikációja, de én úgy gondolom, nagyon igazságos ez a program mind a kiemelkedően tehetséges - mármint szellemileg tehetséges - gyerekek, mind a lemaradó gyerekek esélynövelésének az irányába. Úgy gondolom, ennek a programnak a keretében a tehetséggondozásra szánt programok és pénzeszközök is mutatják, mennyire fontos része az "Új tudásnak" a tehetségfeltárás és a tehetséggondozás. Ebben a programban a tehetséges diákok ösztöndíjának finanszírozására 500 millió forint, azaz három év alatt 1,5 millió forint áll rendelkezésre, a magyar géniuszprogramról nem is beszélve, amely a TÁMOP támogatásaiban mintegy 10 milliárd forintot szán a tehetségfeltárás, -követés és -gondozás kérdéseire.

(12.10)

Az előttem szólók már említették az Arany János-programot, amely a hátrányos helyzetű gyerekek tehetségkiválasztásában, követésében és gondozásában kiemelkedő eredményekkel bír Magyarországon. E program keretében újabb ezer fő képzésére lesz lehetőségünk a közeljövőben, amely közel 1 milliárd forintos bekerülési költséggel jár.

Itt szeretnék szólni arról is, hogy az Arany János tehetséggondozó programot a szakiskola felé is nyitni szeretné ez a program, hisz ott is számos olyan gyerek van, akinek a tehetséggondozása közös feladatunk lehet. Az Arany János-programnak a "plusz" része pedig a tehetségkövetést szolgálja, hisz a rendszerben továbbtanuló gyerekeknek a felsőoktatási támogatására is mód nyílik. Úgy gondolom, nagyon fontos ebben az egész programelemben, hogy az ösztöndíjjal való támogatás, akár általános iskolás kortól megkezdve biztosítja a legtehetségesebb gyerekeknek az optimális boldogulást a magyar közoktatás rendszerében. Ez a program tehát összességében három év alatt mintegy 22 milliárd forintot szán a tehetséges gyerekekkel való foglalkozás és az elhelyezésük lehetőségeire is, hisz kollégiumfejlesztéssel párosul ez a program.

Ha az esélyegyenlőségi és integrációs törekvéseinkre fordított pénzeszközök arányát nézem, az körülbelül 30 milliárd forintnyi, nyilván ez a háttér-finanszírozás is mutat valamit a két programrész fontosságáról. Úgy gondolom, a program többi eleme - a tartalmi fejlesztéstől megkezdve az integrált oktatás segítésén keresztül a nyelvi oktatás, az informatikai fejlesztés, nem sorolnám tovább - egyaránt szolgálja a hátrányos helyzetű gyerekek esélynövelésének és a kiemelkedően tehetséges gyerekek tehetségkibontakoztatásának a céljait, hisz ez is egyfajta esélynövelés.

Nagyon fontosnak tartom, hogy ezek a pluszpénzek, amelyek évi 130 milliárd forintos fejlesztési lehetőséget nyújtanak az egész közoktatási rendszerben, egyaránt vonatkoznak tehát a legelesettebbek esélynövelésére és a szellemileg kiemelkedő gyerekek tehetséggondozására is. Úgy gondolom, ez az "Új tudás" program levitte az elképzeléseket a pedagógusok gyakorlatáig, hisz ez egy társadalmi és szakmai vita keretében 45 fórumon ismertette meg a program elképzeléseit az érintettekkel.

Egy visszajelzésrendszerben voltunk kíváncsiak arra, hogy hogyan vélekednek a pedagógusok és az érintettek, tehát a fenntartók, a fórumokon résztvevők a programban meghirdetettekről, most konkrétan a tehetséggondozás kérdéséről. Egy kifejtő kérdésben arra kérdeztünk rá, hogy a szakma mit tart a legjobbnak a program elemei közül, és itt a negyedik helyen a tehetséggondozás, a kollégiumfejlesztés témája igenis bejött. Volt egy olyan kérdésünk, amely azt firtatta, hogy mit tart a legfontosabbnak a tehetséggondozás területén, hogyan értékeli a tehetséggondozás mai helyzetét. Egy rangsort állítottunk fel a visszajött érvekből. A legtöbb válaszolónk azt jelölte meg, hogy meg kell őrizni a tehetséggondozás jelenlegi értékeit, amelyek a magyar közoktatásban jelen vannak. A súlyszáma ennek 5,13 lett. A kollégiumok megerősítése a tehetséggondozás érdekében 3,8 súlyszámot kapott. A tehetséggondozást az óvodáskorban kell elkezdeni: ez 2,9 súlyszámmal jelent meg az összesítésben. Nyugodt iskolai háttér alkalmas csak arra, hogy a tehetségfeltárás és -kibontás optimálisan érvényesüljön: 2,3 súlyszámmal jelent meg; és a nyomon követő tehetséggondozás, azaz a tehetségfeltárás a legkisebb korban, és végigkövetése egészen a felsőoktatásig 1,9 súlyszámot kapott.

Úgy gondolom tehát, hogy az "Új tudás" programon belül a tehetséggondozás szerepe kellő súlyú. Talán jobban kell majd kommunikálnunk. Úgy gondolom, hogy ez az országgyűlési határozat, amelyről a mai ülésen is szó esik, hozzá fog majd járulni, hogy az "Új tudás" programon belül a tehetség kérdését a helyére tegye.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)