Felszólalás adatai

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Államtitkár úr, köszönöm a szavait a Magyar Szocialista Párt nevében is. (Moraj a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.)

A 33. ajánlási pontban - ha ilyen prózai kérdéseket még felvethetek - táblázatba foglalták azt a 14 egyházat, amelyet elismernek, ezzel kapcsolatban fejteném ki álláspontunkat. A modern magyar vallástörténet a mai napig, sajnos a mai napig véleményünk szerint progresszív és haladó volt. 1791-ben nyertek a magyar protestánsok teljes vallásszabadságot, s már lehetett vegyes házasságot kötni. 1844-től a protestáns lelkész előtt kötött házasság is törvényesnek számított. (Zaj. - Az elnök csenget.) Az 1848. évi XX. törvénycikk kimondja a vallásfelekezetek egyenlőségét az állam előtt. 1868-tól lehetett vallást változtatni. 1895-ben a XXXIII. törvénycikk kimondja a vallás szabad gyakorlását, erről már szó volt, s apostoli királyunk, Ferenc József, ha úgy tetszik, szentesíti a polgári házasság és az anyakönyvvezetés intézményét, és elismeri a felekezetenkívüliség jogát, s öt évvel később a pesti egyetemről eltávolítják a vallási jelképeket.

Tehát száz év haladásáról, a felvilágosodás, a reformkor, a forradalom és a kiegyezés utáni magyar progresszió vívmányairól beszéltem, amihez képest véleményünk szerint a mai törvény mindenféleképpen visszalépés. Visszalépés ez, hiszen véleményünk szerint a vallásszabadság szabad jogába való beavatkozás történik meg jelen törvényjavaslatban. Arra kényszerítik az egyházi státusra vágyókat ugyanis, hogy a politikai és parlamenti pártok kegyeit keressék akkor, ha ők egyházak kívánnának lenni. Ráadásul ennek a 14 egyháznak a kiemelésével a magyar állampolgárok között is szelektál a politika aszerint, hogy mely egyháznak a tagjai. Vannak, akiket beemel, és vannak, akiket kitaszít.

Hozzáteszem rögtön - Lázár képviselőtársam pontosan elmondta - 350 egyház törvényesen működik ma Magyarországon, ebből összesen 14 maradhat meg. S higgyék el nekem, gondoljanak csak Magyarországra, nem attól erős valami, és nem attól szép, mert nagy. Tud erős és szép lenni akkor is, ha kicsi.

A következő az ajánlás 17. pontja, amely az állami és önkormányzati intézményekről szól. Véleményünk szerint visszalépés ez a törvényjavaslat azért, mert az állampolgárok adóforintjaiból finanszírozott oktatási intézményekben, ha az egyházi fennhatóság alá kerül, a javaslat megengedi a más vallásúak jogfosztását, felvételének tilalmát, kirúgásának lehetővé tételét. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a Magyar Köztársaság jelenlegi kormánya az ország egyes területein visszalép a világnézetileg semleges oktatás garantálásától. Ezt nagyon sajnáljuk.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Most pedig a módosító javaslat egészéhez szeretnék hozzászólni, ha lehet, elnök úr. Megdöbbent fideszes képviselőtársaimnak a viselkedése. Akkor, amikor három hete elkezdtük ennek a törvényjavaslatnak, sarkalatos törvénynek a tárgyalását, többször hozzászóltak bizottsági ülésen, itt a parlamentben, sőt személyesen módosító javaslatokat nyújtottak be. Miért nem árulták el nekünk, hogy az utolsó nap keresztülhúzzák az összes eddig kibeszélt, megbeszélt, ha meg nem is egyezett, de legalább átbeszélt közös dolgainkat?

Ma délután Lázár János frakcióvezető úr bejelentette, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényt érdemben fogja megváltoztatni egy javaslatuk. Az alkotmányügyi bizottság a szavazást megelőző percekben nyújtott be zárószavazás előtti módosító javaslatot, ami egyértelműen ellentétes a Házszabállyal. Ellentétes, mivel a célja nem a törvényjavaslat belső összhangjának biztosítása, nem az alkotmánynak való megfelelés, nem más törvénnyel való összhang megteremtése.

Ráadásul a zárószavazás előtti módosító javaslat alkotmányellenes is. Alkotmányellenes azért, mert egy egyházként elismerést kérő szervezet megfelelőségéről a végrehajtó hatalom részére a miniszter állapítja meg, hogy megfelel-e az elismerés feltételeinek, és a miniszternek e döntése ellen nincs jogorvoslatnak helye.

Az Alkotmánybíróság szerint a semlegesség többek között azt is jelenti, hogy az állam a vallásról és az egyházról csak elvont, minden vallásra vagy egyházra egyaránt alkalmazható keretszabályokat alkothat, amelyek révén ezek a semleges jogrendbe illeszkednek, és a tartalmi kérdésekben az államnak a vallások és egyházak önértelmezésére kell hagyatkoznia. Ezzel a törvényjavaslattal felmondja azt a hagyományt az állam, amely szerint az állam előtt minden egyház, minden felekezet egyenlő.

Hasonlóan semlegesnek kell maradnia az államnak abban is, hogy az azonos hitelveket vallók a tevékenységüket egyházként gyakorolják-e. Ehhez sem a végrehajtó hatalomnak, sem pedig az Országgyűlésnek véleményünk szerint nincs semmi köze. Az Országgyűlés alkotmányos keretek között törvényben megállapíthat feltételeket arra, hogy milyen objektív feltételek mellett lehet egy vallási közösség egyház, ugyanakkor véleményünk szerint nem definiálhatja a vallás fogalmát.

(0.00)

Akár a törvényjavaslat szerinti listázással, akár a zárószavazás előtti módosító javaslat alapján az Országgyűlés döntésével történik az egyházként való elismerés, az mindenképpen aránytalanul korlátozza a lelkiismereti és vallásszabadság alkotmányos jogát. Nagyon sajnáljuk ezt a visszalépést is.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)