Felszólalás adatai

FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az ajánlás 24. és 52. számú pontjaihoz szeretném a támogatásukat megnyerni. Mind a két javaslatot én nyújtottam be.

A 24. számú ajánlási pontban a társasági adóval összefüggésben terjesztettem elő javaslatot. Képviselőtársaim előtt ismert, hogy a kormány szándéka az, hogy az 5 millió forintot meg nem haladó összegig az eddigi 16 százalék helyett 10 százalék legyen a társasági adó mértéke, és úgy gondolom, hogy ez egy nagyon helyes szándék, a kisebb vállalkozásokat támogatja ezzel.

A törvény azt is meghatározza, hogy milyen feltételek esetén adózhatnak 10 százalékkal ezek a vállalkozások. Akkor alkalmazhatják, ha adókedvezményt nem vesznek igénybe, ha legalább egy főt foglalkoztatnak - és itt jön az érdekessége -, akkor, ha a törvényjavaslat szerint az alkalmazott esetében legalább a minimálbér kétszerese után fizetik meg a járulékokat. Valahol még ezzel is egyet tudok érteni, azonban mégis úgy gondolom, és a javaslatom arra irányult, hogy azokban a térségekben, ahol egyébként a bér általában rendkívül alacsony, ott ne a bér kétszerese, hanem a bér másfélszerese legyen az a határ, ahol még alkalmazni lehet ezt a megoldást. (Tállai András: Ez igen! Nagyon nagy segítség!)

Azt hiszem, ennek nagyon komoly alapja van, hiszen az országban, akár területi elven, megyék és régiók között, akár ágazatok között, akár települések között rendkívül komoly bérkülönbségek vannak. Mondjuk, egy budapesti kisvállalkozás esetében a törvénynek ez az előírása, hogy a minimálbér kétszeresét kell fizetni, semmiféle megerőltetést nem jelent, a jelenlegi szint is lényegesen magasabb ennél. Ez a kitétel azokban a térségekben és azokon a településeken jelent nagy gondot, ahol a bér rendkívül alacsony. Ezeken a településeken ezek a vállalkozások választhatnak: vagy megpróbálnak sokkal nagyobb bért fizetni alkalmazottjaiknak, vagy ha ezt nem vállalják, akkor automatikusan elesnek ettől a megoldástól. Úgy gondolom, hogy ha támogatjuk ezeket a térségeket - és minél több eszközzel támogatni kell -, helyesen járunk el, ha a törvényben egy pozitív diszkriminációt alkalmazunk.

Időközben kiderült, hogy az Érdekegyeztető Tanács a minimálbér kétszerese helyett a másfélszeres értéket fogadta el, ezzel összefüggésben úgy gondolom - és be is nyújtottam a kapcsolódó módosító javaslatot -, hogy akkor a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, és továbbiként azt is hozzáfűztem, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekbe nem tartozó, de egyébként halmozottan hátrányos településeken a minimálbérnek megfelelő összeg esetén is alkalmazhassák a vállalkozások ezt a megoldást. Kérem képviselőtársaimat, hogy ezt szíveskedjenek majd támogatni.

Az 52. ajánlási pontban lévő javaslatom a kamatadóval függ össze. Mint ismert előttünk, 2007. január 1-jétől a kamatból származó bevételek után adót kell fizetni, az adó mértéke 10 százalék. Az előterjesztés szerint mindenki igénybe vehet azonban egyfajta kedvezményt, tehát 50 ezer forint jövedelem után 5000 forint összegig mindenki jogosult lesz arra, hogy ez után az összeg után ne kelljen megfizetni a kamatadót. Úgy gondolom, hogy ez átgondolandó, hiszen akinek 10 vagy 100 millió forintos bankbetétje van, ott aligha lehet jelentősége annak, hogy 5000 forint után nem adózik, és inkább csak bonyolítja az eljárás rendjét az, ha ilyen esetben is, mondjuk, azzal számol a törvényalkotó, hogy ezek a magánszemélyek is igénybe fogják majd venni ezt a kedvezményt.

Ezért benyújtottam egy olyan módosító javaslatot, amelyben az volt a szándékom, hogy a kisbefektetők számára jelentsen ez megoldást, azoknak a kisembereknek a számára, akiknek néhány százezer forintja vagy egy-két millió forintnyi összegű bankbetétje van, és ők akkor valóban ne fizessék meg ezután a kamatadót.

(20.50)

Felmerült a javaslatommal kapcsolatban az a kifogás, hogy az 50 ezer forintot meghaladó jövedelem esetén ezt már nem tudnák igénybe venni, ezért benyújtottam egy kapcsolódó módosító javaslatot, amelyben úgy módosítottam ezt a szándékomat, hogy akkor lehessen ezt az 5 ezer forint jövedelem utáni 10 százalékos kedvezményt igénybe venni, ha a kamatból származó összes jövedelem a 250 ezer forintot nem éri el. Ez mai értelmezés szerint, 5 százalékos kamatot feltételezve, 5 millió forintos betétnél húzza meg azt a határt, ami alatt igénybe lehet venni ezt az 5 ezer forintos kedvezményt. Úgy gondolom, hogy ez méltányos azok számára, akik valóban kis betéttel rendelkeznek, így nem kell őket terhelje a kamatadó vagy a kamatadó nagy része; és úgy gondolom, hogy az ennél nagyobb összeggel rendelkező betétesek számára ez az 5 ezer forint nem jelent különösebb pluszterhet, a rendkívül nagy összegű betéteknél pedig abszolút elhanyagolható, és egyáltalán az alkalmazása is megfontolandó. Ezért szintén kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen.