Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az ajánlás 4. sorszám alatti módosító indítványában a Nemzeti Fórum-képviselőcsoport szakértői egy harmadik adósávot javasolnak, ugyanis úgy vélik, úgy véljük, hogy ezek a tervezett adóváltozások elsősorban a magas jövedelműek számára jelentenek nagymértékű adócsökkentést, a kisebb jövedelműek adói érdemlegesen nem változnak, és az átlagos jövedelműek egy része már a legmagasabb adókulcs szerint adózna. S ez bizony nem felel meg az arányos közteherviselés iránti elvárásoknak.

Az ajánlás 7. sorszáma alatti módosító javaslat, illetve a 10. § elhagyását többen javasolták, mi is ezt tesszük. Azzal az indokkal, hogy a tervezett változtatás mélységesen antiszociális szemléletű, ugyanis azt sugallja, hogy egyformán kell adóztatni a jövedelmeket, akár külföldi nyaralásra, luxuscikkekre költik ezt az összeget, akár gyermekek nevelésére. A korábbi adótörvény a gyermekek létminimumát fedező jövedelem legalább harmadát kivonta az adózásból, 2006-tól viszont keményen adóznának a szülők a luxuscikknek tekintett gyermekeik után. A gyermekek után beszedett jövedelem- és fogyasztói adók 2006-tól már többszörösét teszik ki a számítások szerint annak a csekély összegnek, amit a kormány visszaad a családosoknak családi pótlék és gyermekgondozási segély formájában.

Az ajánlás 10. sorszáma alatti módosító indítványunknak a lényege az, hogy éppen tíz esztendeje, ’95-96-ban alakultak meg az önkéntes biztosítópénztárak. Tömegek számára telik le a közeljövőben a tíz évben meghatározott előtakarékoskodási időszak, és joggal kelt bizonytalanságot az, hogy tíz éven keresztül mindössze három sor vonatkozott arra a rendelkezésre, amire most a törvény elfogadása esetén, ha jól számoltuk, akkor 78 sornyi előírás vonatkozna. Attól tartunk, hogy itt az olcsó és karcsú államigazgatás ígérete csak ígéret marad, hiszen a túlbonyolított, bürokratikus jogszabályok számának a növelését érhetjük tetten ebben a javaslatban.

Az ajánlás 14. sorszáma alatti módosító indítványunk úgyszintén egy paragrafus teljes elhagyását javasolja, hiszen a béren kívüli juttatások eddig hagyományosan mérsékelték a munkavállalók közötti jövedelmi különbségek hatását. Itt is a Nemzeti Fórum-képviselőcsoport szakértőinek számításai bizonyították, hogy gyökeresen változna, antiszociális irányba változna a béren kívüli juttatások rendszere, ha azt keresettől függően adnák, ugyanis a kisebb keresetűeknek keveset, legfeljebb 140 ezer forintot, a magas keresetűeknek akár félmillió forintot is. Ez az előírás, vélik a szakértők, leplezetlenül a magas keresetű vállalatvezetők érdekeit szolgálná, akik beosztottaik terhére tovább növelhetnék ingyenes juttatásaikat.

A vállalatok adminisztrációs terheit tovább növelné ez az előírás.

Kérdés az is, hogy ha már személyenként nyilvántartja a munkáltató a béren kívüli jövedelmeket, akkor miért ő adózik a többlet után, miért nem a kedvezményezett, kivételezett munkavállaló. Ha a kormány meg akarja adóztatni ezeket a béren kívüli jövedelmeket, tegye meg, de ne a jelenlegi antiszociális módon, hanem mindenkire vonatkoztatva, egy fix összegben szabja meg az adómentesen elszámolható, béren kívüli ellátmányok nagyságát.

E négy módosító indítványt ajánlom a Nemzeti Fórum-képviselőcsoport nevében a miniszter úr figyelmébe. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)