Felszólalás adatai
94. ülésnap (2003.10.13.), 179. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Kránitz László (MSZP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 4:31 |
Felszólalások: Előző 179 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram kiemelt célként határozta meg az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggésben a magyar munkaerő versenyképességének javítását. Elérendő és kiemelt cél az is, hogy a kedvező jogszabályi keretek között egy jól működő képzési rendszer álljon a felnőttképzés szolgálatában, méghozzá úgy, hogy képes legyen megfelelni az Európában zajló gazdasági és társadalmi folyamatok, a tudásalapú gazdaságra és társadalomra történő áttérés kihívásainak, és harmonizáljon a nemzeti fejlesztési terv célkitűzéseivel, a foglalkoztathatóság szintjének emelésével és a humánerőforrás fejlesztésével. Emellett tudjuk, hogy számunkra különösen fontos az emberi erőforrás oktatás-képzés útján történő fejlesztése, hiszen hazánk szinte kizárólagos erőforrás-tartaléka a humán tőke.
(17.00)
A felnőttképzésről szóló törvény módosítása tartalmi vonatkozásai mellett, azt gondolom, érdemes kitérnünk néhány olyan kérdésre, amely a felnőttképzés társadalmi elfogadottságát jellemzi. Megítélésem szerint szólnunk kell arról, hogy ebben a kérdésben mit tudtunk az elmúlt időszakban elérni. Úgy vélem, komoly eredmény, hogy sikerült a magyar társadalom széles köreivel megismertetni azokat a fogalmakat, amelyek néhány évvel ezelőtt még ismeretlenül csengtek. Mára széles körben ismert kifejezés lett a tudásalapú társadalom, a távmunka, a távtanulás vagy az egész életen át tartó tanulás, a felnőttképzés fogalma. Ezek szükségességének elfogadtatása komoly feladat volt, s ma már ott tartunk, hogy a társadalom nagy része nemcsak érti tartalmukat, de világosan látja is, miért szükséges része életének. Elértük, hogy a munkavállalók mára megértették, miért nem elég a megszerzett szakma, a diploma ahhoz, hogy megtalálják vagy megtarthassák a helyüket a munkaerőpiacon. Sok esetben maga az élet kényszerítette a munkavállalót arra, hogy felismerje: a tanulás nem fejeződik be a szakképesítés megszerzésével. Bár a közép- vagy felsőfokú képzettség megszerzése az induláshoz fontos feltétel, a tanulás ezzel nem fejeződhet be.
Úgy gondolom, hogy a felnőttképzés kapcsán megfogalmazott tervek, programok sorának, amelyeket ebben a kormányciklusban meg akarunk valósítani, nagyon fontos eleme az, hogy az emberek elfogadják-e azt az új szemléletet és az ezzel járó életformát, amit az egész életen át tartó tanulás, a felnőttképzés jelent. Nyilvánvaló az is, hogy tovább kell folytatni azt a stratégiát, amely tudatosítja, hogy a felnőttek oktatása, képzése az egész társadalmat érintő közügy.
Tisztelt Képviselőtársaim! A felnőttképzésről szóló 2001. évi kerettörvény megalkotásakor az volt a szándék, hogy a felnőttek számára olyan jól szervezett lehetőség álljon rendelkezésre, amelyben - alapozva a közoktatási rendszer, az iskolarendszerű szakképzés és a felsőoktatás eredményeire - tanulmányokat folytathatnak. Egy olyan felnőttképzési ágazat kialakítása volt a törvény célja, amely lehetővé teszi az egész életen át tartó tanulás megvalósulását. Azt segítette a törvény, hogy a felnőtt a tanulásra vonatkozó döntéshez tanácsot, információkat kaphasson, a fiatal korban kialakult készségekre, motivációkra építve megtalálhassa az igényeinek, érdeklődésének megfelelő tanulási formát, módszert, és a képzésbe rugalmasan kapcsolódhasson be.
Összegezve: e törvény szándéka szerint megteremtette az egységes szabályozást, melynek keretében biztosítani kívánta a felnőttképzés rendszerének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, továbbá keretjellegűen kívánta szabályozni a felnőttképzés állami támogatási rendszerét. A törvény mostani módosítására azért van szükség, hogy a felnőttképzési rendszer még hatékonyabban működhessen. Szükségessé vált, így a törvénymódosítás célja megteremteni a nem megfelelően végzett felnőttképzési tevékenység szankcionálásának rendszerét, és szükségessé vált a felnőttképzés állami bázisintézményeinek, a regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központok feladatkörének a bővítése is.
Mindezek mellett a törvénymódosítás javítani fogja a képzési rendszert, biztosítja a kormányzati struktúrának való megfelelést, és az eddigieknél nagyobb mértékben fogja bevonni a felnőttképzés irányításába a civil szervezeteket és a szociális partnereket.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 179 Következő Ülésnap adatai