Készült: 2024.09.22.17:36:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

94. ülésnap (2003.10.13.), 179. felszólalás
Felszólaló Kránitz László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:31


Felszólalások:  Előző  179  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram kiemelt célként határozta meg az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggésben a magyar munkaerő versenyképességének javítását. Elérendő és kiemelt cél az is, hogy a kedvező jogszabályi keretek között egy jól működő képzési rendszer álljon a felnőttképzés szolgálatában, méghozzá úgy, hogy képes legyen megfelelni az Európában zajló gazdasági és társadalmi folyamatok, a tudásalapú gazdaságra és társadalomra történő áttérés kihívásainak, és harmonizáljon a nemzeti fejlesztési terv célkitűzéseivel, a foglalkoztathatóság szintjének emelésével és a humánerőforrás fejlesztésével. Emellett tudjuk, hogy számunkra különösen fontos az emberi erőforrás oktatás-képzés útján történő fejlesztése, hiszen hazánk szinte kizárólagos erőforrás-tartaléka a humán tőke.

 

 

(17.00)

 

A felnőttképzésről szóló törvény módosítása tartalmi vonatkozásai mellett, azt gondolom, érdemes kitérnünk néhány olyan kérdésre, amely a felnőttképzés társadalmi elfogadottságát jellemzi. Megítélésem szerint szólnunk kell arról, hogy ebben a kérdésben mit tudtunk az elmúlt időszakban elérni. Úgy vélem, komoly eredmény, hogy sikerült a magyar társadalom széles köreivel megismertetni azokat a fogalmakat, amelyek néhány évvel ezelőtt még ismeretlenül csengtek. Mára széles körben ismert kifejezés lett a tudásalapú társadalom, a távmunka, a távtanulás vagy az egész életen át tartó tanulás, a felnőttképzés fogalma. Ezek szükségességének elfogadtatása komoly feladat volt, s ma már ott tartunk, hogy a társadalom nagy része nemcsak érti tartalmukat, de világosan látja is, miért szükséges része életének. Elértük, hogy a munkavállalók mára megértették, miért nem elég a megszerzett szakma, a diploma ahhoz, hogy megtalálják vagy megtarthassák a helyüket a munkaerőpiacon. Sok esetben maga az élet kényszerítette a munkavállalót arra, hogy felismerje: a tanulás nem fejeződik be a szakképesítés megszerzésével. Bár a közép- vagy felsőfokú képzettség megszerzése az induláshoz fontos feltétel, a tanulás ezzel nem fejeződhet be.

Úgy gondolom, hogy a felnőttképzés kapcsán megfogalmazott tervek, programok sorának, amelyeket ebben a kormányciklusban meg akarunk valósítani, nagyon fontos eleme az, hogy az emberek elfogadják-e azt az új szemléletet és az ezzel járó életformát, amit az egész életen át tartó tanulás, a felnőttképzés jelent. Nyilvánvaló az is, hogy tovább kell folytatni azt a stratégiát, amely tudatosítja, hogy a felnőttek oktatása, képzése az egész társadalmat érintő közügy.

Tisztelt Képviselőtársaim! A felnőttképzésről szóló 2001. évi kerettörvény megalkotásakor az volt a szándék, hogy a felnőttek számára olyan jól szervezett lehetőség álljon rendelkezésre, amelyben - alapozva a közoktatási rendszer, az iskolarendszerű szakképzés és a felsőoktatás eredményeire - tanulmányokat folytathatnak. Egy olyan felnőttképzési ágazat kialakítása volt a törvény célja, amely lehetővé teszi az egész életen át tartó tanulás megvalósulását. Azt segítette a törvény, hogy a felnőtt a tanulásra vonatkozó döntéshez tanácsot, információkat kaphasson, a fiatal korban kialakult készségekre, motivációkra építve megtalálhassa az igényeinek, érdeklődésének megfelelő tanulási formát, módszert, és a képzésbe rugalmasan kapcsolódhasson be.

Összegezve: e törvény szándéka szerint megteremtette az egységes szabályozást, melynek keretében biztosítani kívánta a felnőttképzés rendszerének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, továbbá keretjellegűen kívánta szabályozni a felnőttképzés állami támogatási rendszerét. A törvény mostani módosítására azért van szükség, hogy a felnőttképzési rendszer még hatékonyabban működhessen. Szükségessé vált, így a törvénymódosítás célja megteremteni a nem megfelelően végzett felnőttképzési tevékenység szankcionálásának rendszerét, és szükségessé vált a felnőttképzés állami bázisintézményeinek, a regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központok feladatkörének a bővítése is.

Mindezek mellett a törvénymódosítás javítani fogja a képzési rendszert, biztosítja a kormányzati struktúrának való megfelelést, és az eddigieknél nagyobb mértékben fogja bevonni a felnőttképzés irányításába a civil szervezeteket és a szociális partnereket.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  179  Következő    Ülésnap adatai