Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat elsősorban jogharmonizációs célokat szolgál, és több jogszabályt is módosít. Ezek közül a teljesség igénye nélkül szeretnék néhányat említeni.

A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása az önkormányzati ingatlanokon megvalósított fejlesztésekkel kapcsolatos elszámolásokra fogalmaz meg javaslatokat. Egyértelműsíti, hogy az elszámolást a jövőben ingyenesen kell teljesíteni. Megteremti a helyi közutakat hordozó állami tulajdonú ingatlanok tulajdonosijog-gyakorló általi átadásának lehetőségét a forgalomba helyezést követően, egyúttal kötelezi is az érintett önkormányzatokat a jelzett ingatlanok átvételére, ezzel hatékony megoldást biztosítva e problémakör kezelésére. Az átadással kapcsolatosan az általános forgalmi adó kivételével rendezni kell az adó- és illetékmentességet is.

A törvény módosítását indokolja továbbá, hogy a jelenlegi szabályozás az építtető és közműszolgáltatók közötti megállapodás megkötésére vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat, sem törvény, sem alacsonyabb rendű jogszabályok nem rendezik a közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének részleteit, amit a felek jelenleg is megállapodás megkötésével rendeznek, sok esetben azonban a megállapodás megkötésének késedelme miatt keletkezik kár. Mivel a törvény jelenleg nem ír elő szerződéskötési kötelezettséget, nincs az építtetőnek kényszerítési lehetősége a megállapodás megkötésére.

A módosítás ezen túlmenően megteremti annak lehetőségét, hogy a közműkiváltásoknak vagy -fejlesztéseknek ne csak az ingyenes, hanem az adó- és illetékmentes átadása is megjelenítésre kerüljön, valamint az általános forgalmi adó kapcsán szükséges pontosító kiegészítést is végzi. A főszabály szerint alkalmazni javasolt ingyenesség momentumát azonban célszerű feltételhez kötni, ami a jelenleg hatályos szabályozásban nem kellően egyértelmű. Erre való tekintettel az ingyenesség feltétele rögzítésre kerül. Főszabály szerint a közműtulajdonosnak kötelezettsége lesz megtéríteni a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltással vagy -fejlesztéssel kapcsolatos költségeket. Az állami tulajdonú vízi közművek esetében a vagyonkezelőnek a kötelezettsége a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltás vagy -fejlesztés költségét megtéríteni.

Pontosításra kerülnek továbbá az elszámolás szabályai is. Az elszámolási kötelezettség kiegészítésre kerül az erre vonatkozó megállapodás megkötésére vonatkozó kötelezettséggel, továbbá a főszabály szerint áttevődik a közműszolgáltató helyett a közműtulajdonos és az építtető közé. Ez a főszabály állami tulajdonú vízi közművek esetében úgy módosul, hogy az elszámolási és megállapodáskötési kötelezettség az építtetőt és a vagyonkezelőt terheli. Az építtető és a közműtulajdonos vagy vagyonkezelő egymással való megállapodásra irányuló jogszabályi kötelezettsége nagyban elősegítheti az elszámolások gyakorlati megvalósítását.

Az új szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálata ügyében biztosított legyen a fellebbezés lehetősége, amelyre 2017. január 1-je előtt lehetőség volt. A fellebbezés lehetőségének ismételt megteremtésével az állampolgárok immár nem jogsértés esetén is kérhetik az esetlegesen számukra kedvezőtlen döntés felülvizsgálatát.

Módosul a bányászatról szóló törvény is. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény rendelkezései szerint a törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak földművei megépítéséhez szükséges töltésanyag kitermelésére célkitermelő hely létesíthető. A kitermelt ásványi nyersanyagnak az építtető által az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra történő felhasználására, hasznosítására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megállapodás alapján a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben szabályozott feltételekkel és módon kerülhet sor.

A módosítás egyértelműsíti, hogy a magyar állam tulajdonában maradó ásványi nyersanyag a magyar állam nevében és javára eljáró építtető által a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanba beépített vagy a célkitermelő hely rekultiválására felhasznált ásványi nyersanyag kitermelésével nem kerül ki a magyar állam tulajdonából.

A vízi létesítmények esetében a hatóság csak külön kérelemre rendelkezik a vízelvezetési szolgalmi joggal kapcsolatosan. A kérelemhez egyúttal csatolni kell a már megkötött szolgalmi jogi megállapodásokat. Ebben az esetben az ajánlati kötöttség időszaka és a szerződéskötés időszaka jelentősen hosszabbá teszi az engedélyezési eljárást. A módosítási javaslat elfogadásával az engedély rövidebb idő alatt is megszerezhető lesz.

A légi közlekedés kapcsán szükségessé vált a repülőorvosi központok éves felügyelete címén megállapított díjtételek összevonása és egyidejű csökkentése. A kormány bürokráciacsökkentéssel összefüggő törekvéseivel összhangban az orvosi minősítések osztályától független, egységes díjtétel megállapítása vált indokolttá, amely a légi közlekedési hatóság egyes felügyeleti díjtételeinek felülvizsgálata során nyer megállapítást.

Szükséges továbbá a légi közlekedési hatóság egyes tanúsítási feladatai ellátásának minősített szer­vezetekre történő átruházása. Az európai uniós jogforrások lehetővé teszik, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség vagy a tagállamok nemzeti légi közlekedési hatóságai egyes tanúsítási feladatok ellátását minősített szervezetre átruházzák, azonban törvényi szinten szükséges annak lehetővé tétele, hogy az európai uniós jogforrásban foglalt rendelkezéseket a légi közlekedési hatóság gyakorolni is tudja.

A katonai légügyi hatósági eljárások díjairól szóló 9/2004. HM rendelet felhatalmazó rendelkezéseinek módosítása is szükségessé vált. A hatályos szabályozás alapján a honvédelmi miniszter által korábban kiadott, a katonai légügyi hatósági eljárási díjakról szóló rendeletben jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter a jogalkotási felhatalmazás címzettje. A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. számú kormányhatározat azonban a ka­tonai légügyi hatósági hatáskört és feladatrendszert a Honvédelmi Minisztériumhoz integrálja 2017. január 1-jei hatállyal, így szükségessé vált, hogy a fenti szabályozási tárgykörben a honvédelmi tárca legyen ismét a jogalkotási felhatalmazás címzettje.

A javaslat ezenkívül technikai pontosításokat is tartalmaz.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítása annak érdekében vált szükségessé, hogy az országos közutak kezelői a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek ellenőrzésére vonatkozó feladataik ellátásához szükséges közúti közlekedési nyilvántartásból az alábbi adatok igénylésére lehetőség legyen. (Sic!)

A közúti közlekedési nyilvántartás eddig nem tartalmazott konkrét rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a nyilvántartás tartalmazza a tulajdonjog és az üzembentartói jog kezdetének, valamint megszűnésének időpontját, annak ellenére, hogy a gyakorlatban a nyilvántartás tartalmazza ezeket az adatokat. A módosítás e hiányosságokat is pótolja.

Továbbá számos esetben kérnek a külföldi hatóságok a magyar vezetői engedély adatairól igazolást az ügyfelektől. Külföldön értelemszerűen az állampolgárok a külképviselet segítségét kérik ilyen esetekben, azonban részükre nem lehetséges adatszolgáltatás teljesítése, és például az okmány hiánya esetén, hogyha azt ellopták vagy elveszett, az érintett nem tudja közölni az adatokat, amelyek egyezősége visszaigazolható lenne. Az ügyfelek bürokratikus terheit csökkentené, ha külföldön tartózkodva a külképviselet közreműködésével tudna az engedély-nyilvántartásból a vezetői engedélye cseréjéhez szükséges igazoláshoz hozzájutni.

(10.40)

A vízi közlekedésről szóló törvény felhatalmazó rendelkezésekkel egészül ki az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően. Tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályokban miniszteri rendeleti szinten szereplő rendelkezéseket szükséges kormányrendeleti szintre emelni, a módosítás a kormányrendeleti szinten történő szabályozásra ad felhatalmazást.

Tisztelt Országgyűlés! A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása biztosítja, hogy a fejlesztési közreműködő által megvalósítandó vagyonelemek köre, tehát a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközökön kívül a vasútvonalakhoz kapcsolódó parkolók és létesítmények ingyenesen kerüljenek a NIF Zrt. vagyonkezelésébe.

A jelenlegi szabályozás a közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésére vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat a felek közti megállapodás megkötésére vonatkozóan, és sem törvény, sem egyéb jogszabály nem rendelkezik a közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének részleteiről. Ugyanakkor ezek a felek jelenleg is megállapodás kötésével rendezik ezt. Sok esetben azonban a megállapodás megkötésének késedelme miatt keletkezik kár, és mivel a törvény jelenleg nem ír elő szerződéskötési kötelezettséget, nincs az építtetőnek kényszerítési lehetősége a megállapodás megkötésére. A módosítás lehetővé teszi az építtető számára, hogy amennyiben az érintett közmű üzemeltetője a NIF Zrt.-vel végezteti el a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését, úgy az építtető a beruházás keretében megvalósítsa, majd a létrehozott közművet vagy közműrészt az üzemeltetőnek térítésmentesen átadja.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényben meghatározott gyorsforgalmi utak megvalósításához szükséges 100-100 méter védendő területsáv jelenleg nincs összhangban a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvényben meghatározott 250-250 méter területsávval. A módosítás elfogadásával az egységesítés megtörténik.

A kisajátításról szóló törvénymódosítási javaslatban foglaltak azért indokoltak, mert a jogszabályban meghatározott intermodális csomópontok megvalósításához szükséges, hogy azok létesítése a kisajátítási, közérdekű célok között külön nevesítésre kerüljön, biztosítva ezzel a kisajátítási eljárások jogalapját. Indokolt továbbá a közérdekű cél kormányhivatal általi vizsgálatának mellőzése is, hiszen a kisajátítási eljárás megindításakor a kisajátítást kérő általában már rendelkezik a beruházás által érintett ingatlanok vonatkozásában jogerős építési engedéllyel.

Az Európai Parlament és a Tanács egy rendelete, a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása tekintetében történő módosításáról szóló rendelet 2017. december 24-én lép hatályba, addig hazánknak is biztosítania kell a hazai alkalmazhatóságához szükséges jogszabály-módo­sítá­sok hatálybalépését, így a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítása egyebek mellett jogharmonizációs kötelezettség miatt is szükséges.

Ezen túlmenően a módosítási javaslat az egyéb rendelkezései között több olyan pontosítást tartalmaz, amely a törvény 2012-ben történt elfogadása óta eltelt időszak tapasztalatai alapján indokolt. Ilyen például a közösségi közlekedésben alkalmazott megfigyelőrendszerre és az adatmegismerési jogosultság pontosítására vonatkozó szabályok kiegészítése.

A fentiek mellett szükségessé vált az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez és alkalmazásához a törvény több helyen történő kiegészítése, pontosítása. A törvényjavaslat bevezeti annak lehetőségét, hogy a közlekedésszervező a kormány rendeletében meghatározott feltételek alapján közösségi autóbérlő rendszert vezethessen be. A szabályozás a közösségi kerékpározási rendszer mintáját követi.

A módosítás keretében sor kerül az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények pontosítására, a vasúti igazgatási szerv, valamint az autóbuszos hatóság felé benyújtandó panasz formájának meghatározására is.

Miután a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény az EK-rendelet alapján került megalkotásra, ezért az EK-rendelet módosítása jogharmonizációs céllal a törvény egyes rendelkezéseinek módosítását is maga után vonja. Ez más módon nem pótolható, a javaslat ezt tartalmazza.

A jogharmonizációs módosítás főként a vasúti személyszállítás működésére és feltételeire, a közszolgáltatási szerződések megkötésére, a közlekedési közszolgáltatásokat megrendelő szervezetek kialakítására, a szolgáltatók kiválasztásának módjára és a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó korábbi rendelkezések pontosítására, valamint a vasúti gördülőállományhoz való hozzáférés szabályaira vonatkozik.

A személyszállítási közszolgáltatásokban a be­vé­tel­beszedési rendszerek, a jegy- és bérletrendszer, illetve a kapcsolódó utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszerek a közösségi közlekedési szolgáltatások megrendelésének (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), illetve a szolgáltatásokhoz történő hozzáférés… ‑ Egy mondat, ha még szabad, elnök úr.

ELNÖK: Igen.

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen. Tehát a szolgáltatásokhoz történő hozzáférés és a versenyképesség javításának kulcseszközei. A fentiek alapján a KDNP frakciója az előterjesztést támogatja. Köszönöm szépen a türelmet, és köszönöm szépen, elnök úr, a megértését.