Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Amikor a hozzászólások elkezdődtek, akkor úgy gondoltam, hogy minden egyes felvetett gondolatra, problémaként megfogalmazott ötletre és javaslatra reagálni kívánok, mert számtalan olyan javaslatot hallottam, ami fontos számunkra is. Hiszen az expozéban, a bevezetőben elmondtam, hogy milyen célok okán történik ez a kiigazítás, ez a törvénymódosítás, ez a törvénymódosító javaslat, aztán ahogy halmozódtak a gondolatok, és a hozzászólásos percek száma nőtt, azt gondoltam, hogy inkább általánosan néhány gondolat megfogalmazásával, néhány mondat erejéig összességében reagálok az elhangzottakra.

Először is szeretném azt leszögezni, hogy talán annak okán, hogy nem értelmezték megfelelően a törvényjavaslatnak a címét a képviselők néhány hozzászólásban ‑ vagy nem tudom, hogy nem értették‑e meg az egész módosító javaslatot; rosszabb esetben megértették, egyszerűen az abból olvasottakat nem megfelelő módon reagálták le, és nem mondanak igazat ‑, számtalan félreértésre okot adó és szá­mon­kérő mondat fogalmazódott meg részükről. Olyan is, ami egyébként nem ehhez a törvényhez tartozik, és talán valóságtartalma sem volt, a valósághoz sok köze nem volt; másrészt sajnos olyan gondolatok is megfogalmazódtak, amelyek egyébként reagálásképpen benne vannak a törvénytervezetben, másrészt pedig még kiolvasni sem lehet azokat a szándékokat belőle, amiket az ellenzéki képviselők a törvényjavaslat kapcsán megfogalmaztak. De én pozitív módon álltam vagy állok a hozzászólásokhoz, és elsősorban főként az első hozzászólások tekintetében azt értettem ki, hallottam ki a hozzászólásokból, amelyek pozitív véleményeket fogalmaztak meg, azt mondták ugyanis jó néhányan, hogy olyan módosítások, olyan intézkedési tervezetek vannak ebben a módosító ja­vas­latban, amelyekre éppen azért, mert a mun­ka­erőpiaci elvárások is megváltoztak, reagált a javaslat megfogalmazója, reagált a kormányzat.

Itt elsősorban azt értem az alatt, amit megfogalmaztam, hogy a munkaerőpiac megváltozott, és a változás alatt lévő munkaerőpiac igényeit próbáljuk megfelelő módon kielégíteni, de nem úgy, ahogy egyik-másik képviselő megfogalmazta, hogy például droidokat próbálunk képezni. És amikor azt mondtam, hogy lehet, hogy nem figyelmesen olvasták el a módosító javaslatot és annak a címét, akkor itt szeretnék visszautalni arra, hogy sajnos az ellenzéki megnyilatkozásokban, hozzászólásokban keverték a szakképzésben szándékként megfogalmazott változásokat és a felnőttképzésben megfogalmazott és kitűzött célokat és annak a megvalósítását ‑ re­mé­lem, nem szándékosan történt ez.

(16.00)

Természetesen az iskolarendszerű szakképzésben nagy hangsúlyt fektetünk nemcsak a szakképzésre, hanem a közismereti tárgyak képzésére is és a köznevelésnek, a nevelésnek is óriási szerepet szánunk, ez a középiskola feladata, vagy ez is a középiskola feladata, és ez a szakképző intézményeink feladata is. Ahol a rövidebb ciklusú képzéseket szeretnénk rugalmasabbá tenni például az adminisztrációs terheknek a csökkentésével vagy azzal, hogy rövidebb időtartamú képzések vannak, ez nem azt jelenti, hogy droidokat ‑ megint egyik képviselőtársam megfogalmazását használva ‑ szeretnénk látni a munkaerőpiacon, hanem azt az igényt szeretnénk kielégíteni, és annak az igénynek a kielégítését szeretnénk lehetővé tenni, ami a munkaadók részéről fogalmazódik meg, hogy ha valaki valamilyen szakirányú képzettséggel már rendelkezik, és valami új technológia, technika jön be a termelésbe, akkor egy rövid ciklusú képzés segítségével, egy rövidebb képzés segítségével ennek a technikának például a működtetését, kezelését el tudják sajátítani.

Ez tehát elsősorban a vállalati belső képzésekre vonatkozik, de úgy látszik, hogy hiába mondom a válaszomat, mert pont azok, akik megfogalmazták ezeket a problémákat, nincsenek itt. (Farkas Gergely közbeszól.) Ebből is látszik, hogy egyébként nem is kíváncsiak arra (Farkas Gergely közbeszól.), hogy reagáljanak azokra a problémákra, amelyeket ők megfogalmaznak, az már nem érdekli őket, hogy esetleg reagálásképpen, válaszképpen mi hangzik el a kormányzat részéről.

A felnőttképzésben szeretnénk tehát bevezetni a rövidebb ciklusú képzéseket, vagy éppen Gúr Nándor úr, képviselőtársam mondta azt a példát, hogy akár egy hegesztőnek a szakmai tudását modulokra, részekre is lehet bontani azzal, hogy vannak lánghegesztők, ívhegesztők, CO-s hegesztők vagy éppen minősített hegesztők, és nem biztos, hogy egy felnőtt ember, akinek a munkahelyén egy bizonyos speciális hegesztői tudásra, elméleti és szakmai, gyakorlati tudásra van szüksége, mind a néggyel kell hogy rendelkezzen. Ebben az esetben lehetővé tesszük, hogy egyébként egy valamilyen más vasas szakmában már szakmunkás-bizonyítvánnyal és jelentős gyakorlattal rendelkező szakember a hegesztőszakmának az egyik modulját, az egyik szakismeretét szerezze meg gyakorlati képzéssel és elméleti képzéssel. Ezt szeretnénk például e törvénymódosítás kapcsán megtenni.

És akkor most visszatérek egy kicsit az iskolarendszerű képzésre: korai választásra sem szeretnénk kényszeríteni a diákokat. Pont a változás mutatja azt ‑ és itt van megint, hogy vagy nem olvasták el figyelmesen ellenzéki képviselők a javaslatot, vagy félreértelmezték azt ‑, pont azt szeretnénk elérni, hogy a 10. osztályban, a szakgimnázium 10. osztályában döntsék el a fiatalok azt, hogy a szakmai tudásukat akarják bővíteni például gyakorlati képzéssel, informatikai tudást akarnak szerezni nagyobb óraszámban, vagy valamilyen közismereti tárgyat szeretnének tanulni pluszban még, éppen azért, mert úgy gondolják, hogy majd a szakgimnázium elvégzése után szakirányban tovább akarnak tanulni felsőoktatási intézményben. Tehát pontosan a lehetőségeket próbáljuk kitágítani, rugalmasabbá és tágabbá tenni ezzel a módosítással.

A közismereti tárgyak ismeretére reagáltam, és a jövőt kell tervezni ‑ Józsa úrnak köszönöm, hogy itt van, és meghallgatja az ezzel kapcsolatos reagálást is ‑, ugyanis pontosan ennek a jövőnek a tervezését, a közeljövőnek és a távolabbi jövőnek a tervezését segíti majd az a kis szervezet, amelyet ágazati készségtanácsnak neveztünk el, ugyanis itt a szakképzésben részt vevő és érdekelt felek fognak részt venni a tervezésben, a szakmai, tartalmi tervezésben is és akár az egyes képzési irányok tekintetében is.

Hogy nem volt társadalmi egyeztetés ‑ amit, azt hiszem, Gúr képviselő úr mondott, meg talán Ander Balázs is megfogalmazta. Nagyon komoly társadalmi egyeztetés volt szakszervezetekkel is és a szociális partnerekkel is, a munkaadók részéről is és szakszervezeti képviseleti szervekkel is komoly egyeztetés folyt, és néhány vélemény megfogalmazásával és néhány kritika megfogalmazásával egyébként összességében egyetértettek a módosítással. És hogy kritikát és véleményt fogalmaztak meg, a kritikával egyben véleményt is fogalmaztak meg, mi el is fogadtunk olyan jellegű véleményeket, amelyeket be tudtunk építeni ebbe a tervezetbe, hisz az ágazati készségtanácsba például így kerültek be az érdekvédelmi szervezetek mint részt vevő partnerek, akik kapcsán ‑ úgy, ahogy Ander Balázs mondta ‑ mi is fontosnak tartjuk azt, hogy ebben a munkában, a jövő tervezésében, a tartalmi kérdésekben, a szakmai kérdésekben részt vegyenek, úgy, ahogy részt vesznek a kamarák képviselői, az iskolák képviselői, a szakszervezetek és más szakmai szervezetek.

Úgyhogy én azt hiszem ‑ visszatérve az eredeti és az első gondolatomhoz ‑, hogy én azt hallottam meg mindenfajta kritika megfogalmazása ellenére a mostani ellenzéki képviselők hozzászólásában, hogy egyébként összességében és talán részletekben is támogatják ezt a javaslatot, ezt a módosító javaslatot. Így arra kérem önöket és őket, hogy akkor, amikor majd szavazásra kerül sor, ezt figyelembe véve, hogy pozitívan álltak hozzá, és sok-sok tekintetben támogatták ezt a javaslatot, kérem majd őket, hogy szavazzák meg a törvénymódosítást. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)