Készült: 2024.09.21.02:31:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (2010.09.14.), 92. felszólalás
Felszólaló Dr. Kovács Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:55


Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék visszatérni az eredeti napirendhez, mert azt érzékelem, hogy a vita teljes átpozicionálása folyik, elsődlegesen a szocialista képviselők részéről. Elhiszem azt, hogy kellemetlen erről a költségvetésről, amit önök 2008-ban terjesztettek be, és fogadtak el... (Gőgös Zoltán: Nem, egyáltalán nem! - Kovács Tibor: Erről beszélünk!) Én is meghallgattam Kovács képviselő urat. Hozzászoktunk, hogy állandóan beordibál, de kérem, most hallgasson végig engem.

Akkor is ezt csinálta, amikor 2008 novemberében a költségvetés vitája folyt a parlamentben. Szeretném elmondani, hogy én itt voltam akkor, és ellenzéki képviselőként nem csak azért volt nagyszámú az indítványok benyújtása, mert úgy gondoltuk, hogy tudjuk javítani azt a rossz költségvetés-tervezetet, amit önök behoztak ide - a vízibivalybőr táskája Veres pénzügyminiszter úrnak, mint a busójárás, ki-be járt a József nádor tér és a Parlament között, négyszer terjesztettek be költségvetést -, az ellenzéki képviselők komoly bajban voltak a tekintetben, hogy melyik számhoz tudnak módosító indítványt benyújtani, melyik a valós szám.

(14.20)

Ilyen helyzetben kellett költségvetést alkotni a parlamentnek. Előtte szeretném felidézni azt a szituációt is, lehet, hogy önök már nagyon elfelejtették, hogy 2008 augusztusában és szeptemberében multiplakátokon hirdették, hogy kijött-e a gödörből, amikor egyébként a gazdasági világválság már az Egyesült Államoktól Európáig mindenkit elért. Akkor azt is mondták önök, hogy majd minket elkerül. Aztán miután mégis bejött ide, akkor ez úgy begyűrűzött - egyébként mi nem tehetünk semmit erről az egész költségvetési szituációról. Ami ma itt az önök felszólalását illeti - Boldvai Lászlótól Burány Sándoron keresztül Puch Lászlóig, Kovács Tiborról nem is beszélve -, azt kell mondanom, hogy ehhez pofa kell, sőt azt is mondhatnám, hogy az önök képén nincs bőr, hanem teflon. (Derültség a Fidesz soraiból. - Babák Mihály: Bivalybőr!)

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, és én nem akarok belemenni ebbe a vitába, mert én az önkormányzati világ kapcsán szeretnék értelmesen, szakmai vitát folytatni a zárszámadásról, de úgy látom, hogy nem ez a helyzet, hanem a 2010-es költségvetés-tervezésről, illetve a 2009. évi elmaradt szituációkról kívánnak önök beszélni. Többen felhívták a figyelmünket, és minden tiszteletem az elnök úré, hogy nem kívánja minden három percben az önök kétperces felszólalása után azt mondani, hogy térjenek a tárgyra, de azt gondolom, hogy valóban térjünk vissza a zárszámadáshoz.

Ami az előterjesztést illeti, nemcsak az első ötven oldalt kell, tisztelt képviselőtársaim, elolvasni, amelyekből önök idéznek, hanem a teljes, több száz oldalt el kell olvasni, és akkor jó néhány meglepetés fogja majd önöket érni a saját egykori költségvetésük végrehajtásával kapcsolatosan. Mi akkor is elmondtuk, hogy ez egy nem jó költségvetés, de ehhez képest a Gyurcsány- és a Bajnai-kormánynak, mert ez egy kettős, megosztott kormányzati periódus, még az azokon a rossz számokon is sikerült bizonyos tekintetben rontani. Mondok is majd rá néhány példát. Mi akkor egyébként arra hivatkoztunk, hogy például nem kellene ennyit költeni - hogy példát is mondjak - kormányzati kommunikációra több tízmilliárd forintot, amikor bajban van az ország. Nem kellett volna kormányzati kommunikációra például olyan jellegű reklámoknak helyet adni, amikor a Böbe tehén rajzfilmen ugrál, hogy friss legyen a tej, és ezért 145 millió forintot kifizetni. Vagy mondok még egy példát: nem kellett volna a TV2-nek több mint 270 millió forintot odaadni európai uniós forrásokból, hogy az európai uniós szál megjelenjen a történetben, a forgatókönyvíró ezért 14 milliót kapott, a stylist 6,5-et, a sminkmester meg csak 5-öt. Tehát ilyenekre költötték a pénzt, és én már nem is akarok a kutyafitneszről és a nem tudom, milyen egyéb, 40 centis kilátóról példákat mondani. (Derültség a Fidesz soraiból.)

Ami a vagyoni helyzetet illeti, annak két eseményét szeretném az önök figyelmébe ajánlani. Az egyik az Állami Számvevőszék jelentése. Az Állami Számvevőszék jelentése a következőt mondja: a vagyoni helyzetről nem ad valós képet az önök költségvetése, illetve a zárszámadás. A másik helyzet, hogy a vagyonkezelő két vezetője éppen előzetes letartóztatásban van. Talán van némi összefüggés a kettő között.

Ami az önkormányzati szférát illeti, tisztelt képviselőtársaim, szeretném elmondani, hogy a bevételek tervezésénél rendkívüli módon túltervezték a bevételi oldalt az önkormányzati szférában. Szeretnék erre is példát mondani. Gazdasági válság idején 14,1 százalékkal tervezték túl a bevételi oldalon a helyi iparűzési adót, amikor egyébként cégek százai mentek tönkre, az önkormányzatok jóval kevesebb bevételhez jutottak az iparűzési adóból. Úgy egyenlítették ki egyébként, hogy a költségvetés mégis valahogy egyensúlyban legyen, hogy hozzáírtak 14 százalék valótlan bevételnövekedést az önkormányzati szféra költségvetéséhez. Ezenközben - egyébként kiderül a mostani zárszámadásból - közel 60 milliárddal kevesebb jutott még a tervezettnél is az önkormányzati oldalnak a költségvetésből. Ha ehhez hozzáveszem egyébként az előző évet - Szabó Timeának szeretném mondani -, sok esetben azért nem lehet összehasonlítani a költségvetéseket, mert mindig más és más szerkezetben nyújtotta be a szocialista-szabad demokrata kormány, hogy még véletlenül se lehessen azonos számokat találni, mert akkor nem lehet mutyizni a sorok között. Ez a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha a két számot összeadjuk, ez már meghaladja a 120 milliárdot, amit a zárszámadásokból adódóan kivontak az önkormányzati rendszerből. Ezenközben egyébként sápítoznak, hogy milyen nagyságrendben bocsátottak ki kötvényt és vettek fel hitelt az önkormányzatok.

Azok egyébként felelős gazdálkodással arra fordították a kötvénykibocsátásból lejegyzett pénzeket, illetve a hitelt, hogy a fejlesztések európai uniós forrásaihoz biztosítsanak önerőt, mert azt ugye önök elvonták a költségvetésben az önkormányzatoktól. S ha már árfolyamokról beszélünk, Pelczné Gáll Ildikó arról beszélt, hogy mennyivel tervezték önök az EU-árfolyamot, és mégsem jött be, ugye volt köztük több tíz forint különbség, az európai uniós forrásoknál ez 265 forint volt, amelyekből egyébként most csináljuk meg a beruházásokat, mert a bürokrácia olyan eljárásrendet íratott elő az önkormányzatok számára, hogy két év alatt jutnak el egy-egy beruházás megvalósításához. Ezenközben felmennek az építőanyagárak, felment az euró ára, az energiaárak, és még némi infláció is volt az MNB áldásos tevékenysége következtében is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok az eredetinél 4 százalékkal, ezt ugye módosították lefelé, 13,9 százalékkal lett kevesebb év közben. Tehát önök először 4 százalékkal, majd közel 14 százalékkal rontották a pozíciót.

Az Állami Számvevőszék véleményét is érdemes elolvasni, nem csak az előterjesztést. A következőt mondja: a kormány saját hatáskörben - mert feljogosította az önök frakciója és az SZDSZ a kormányt erre - öt jogcímen több mint 13 milliárd forint előirányzott növekedést fejezeten kívül írt elő. Ebből három határozattal három új költségvetési címet hoztak létre. Mindhárom esetben - az önkormányzatokról beszélek - felhatalmazta az önkormányzati minisztert támogatások soron kívüli folyósítására. Ha egy önkormányzatnál 2009-ben folyósítanak támogatást, de a szerződést csak 2010 tavaszán készítik el, hát azt hiszem, az a jegyző meg az a polgármester megnézhetné magát. Itt kormányzati felhatalmazással tettek ilyet, hogy az önkormányzati miniszter a szerződést a folyósítás után fél évvel kötötte meg azokkal, akiknek ezt folyósítani akarta.

A másik: a központosított előirányzatok igénybevételének feltételeit, döntési rendjeit év közben szigorították. Például a lakossági csatorna- és ivóvíz-szolgáltatást, ahol támogatásra szorulnak, 6,3-del csökkentették, majd rá másfél hónappal meghozták hozzá a szabályt. Tehát amikor itt a törvényalkotásról beszélünk, mindig utólagos jogszabálykövetésről szólhatunk.

(A jegyzői székben dr. Lenhardt Balázst
Hegedűs Lorántné váltja fel.)

Mondhatok még példát. Az egyik fontos volt, hogy a helyi önkormányzatok a létszámleépítéssel a racionális gazdálkodás irányába induljanak el. Ez esetben ehhez az állam tud segítséget nyújtani a végkielégítések kifizetéséhez. Mi történt, tisztelt hölgyeim és uraim? 56 százalékkal kevesebb forrást nyújtottak 2009-ben ehhez, mint a 2008-as megnyirbált esztendőben.

Külön történet az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoké, ahol egy pénzügyminisztériumi, Magyar Államkincstáron keresztül belső utasítással szabályozott rendszer mintegy 23,7 százalékkal csökkentette az önhikis, tehát a legrászorultabb helyzetben lévő önkormányzatoknak juttatandó pénzt, mondhatnám azt is, hogy törvényrontó szabály volt részükről.

Ami pedig a működésképtelen helyi önkormányzatokat illeti, azt kell hogy mondjam, ez skandalum. Mit mond ki a szabály? Hogy egy önkormányzatnak lehetőség szerint egy alkalommal lehet ilyen támogatást nyújtani. Önöknél csuklóból - nyilván politikai osztogatás következtében - 5 önkormányzat négy alkalommal, 118 önkormányzat háromszor és egynél többször 454-en kaptak, politikai alapon a legtöbb esetben, támogatást. Hála istennek, mert legalább az önkormányzatokhoz és ezen keresztül az emberekhez jutott el a pénz, de azt gondolom, komoly differenciálás következett be, hogy ki kap, és ki nem kap. Volt olyan, hogy két szomszédos, azonos helyzetben lévő településnél az egyik kapott 15-öt, a másik nullát. Ez egy helytelen gyakorlat volt, tisztelt hölgyeim és uraim.

Ami a zárszámadást illeti, tisztelt képviselőtársaim, egy kis színes a budapestiek életéből: a 4-es metróberuházásnál a tavalyi évben 9,3 milliárd forint volt az előirányzott összeg 2009-re. A teljesítés viszont 13,8 milliárd forint lett év közben.

(14.30)

Mi volt az oka ennek a 146 százalékos túlteljesítésnek? Az Európai Bizottság döntése, miszerint az első ütemmel összefüggő tizenegy szerződés biztosítását nem vállalta. Tehát az európai uniós forrás nem jött be, mert olyanok voltak a szerződések, a magyar kormánynak pedig 5 milliárddal többel bele kellett nyúlnia a zsebébe, máshonnan, például az önkormányzatoktól elvéve, és Demszky Gábort és csapatát Hagyó Miklósostul, metróstul együtt finanszírozta.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül azt szeretném elmondani, hogy az önkormányzati világ elfogadta azt, hogy gazdasági válság van, és a tekintetben meg kell húzni a nadrágszíjat. Azt gondolom, hogy a legtöbb önkormányzati vezető - s jó néhányan ülnek itt most a teremben közülük - felelősen próbált gazdálkodni. Jóval felelősebben, mint a zárszámadásból látszó számok alapján a kormány tette ezt a 2009. esztendőben.

Úgy gondolom, hogy azok a megszorító intézkedések, amelyeket egyébként helyben azért kellett meghozni, mert a kormány a problémák megoldását helyi szintre nyomta le, ott a megszorító intézkedések következtében helyben felelős gazdálkodást hajtottak végre a kormányzati feladatok esetében is a helyi önkormányzatok. Mert az alapfokú oktatás, az alapfokú egészségügyi ellátás, a szociális ellátás vonatkozásában állami feladatot látnak el az önkormányzatok a kormány helyett. Ezenközben az történt, hogy ezeknek a normatíváját jelentősen lecsökkentették, és helyben kellett ezt kiegészíteni.

Összességében elmondható, hogy egy nagyon rossz költségvetési alapról indultunk el, és ehhez képest még rosszabbodott az önkormányzat helyzete. Bevételi oldalon nem jött be az, amit vártak, a kiadási oldalon pedig helyben kellett ingatlanértékesítéssel, hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással a hézagokat kipótolni.

Tehát összességében az önkormányzati szféra rendkívül rosszul járt, nemcsak a költségvetés elfogadásakor, hanem az egész esztendőben. Ezért az a paradox helyzet van most előttünk, hogy kötelező úgymond a kormánynak beterjeszteni kormányváltás esetén az előző kormány költségvetését, tulajdonképpen a parlamentnek ezt el kell fogadni, mert uniós kötelezettség és egyéb több kötelezettség miatt zárszámadás nélkül nem fordulhatunk rá a 2011-es esztendőre. Hát én, tisztelt hölgyeim és uraim, ezt csak duzzogva teszem meg, az ország iránt érzett felelősségem miatt teszem ezt meg, mert egyébként ez a zárszámadás elfogadhatatlan. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai