Felszólalás adatai

VÁGÓ GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. Az előttünk fekvő zárszámadási dokumentum ékes bizonyítéka mindannak, ami rossz és megváltoztatásra szorul a magyar államháztartásban, ezáltal közvetve az egész magyar gazdaságban és társadalomban.

A zárszámadási törvényjavaslat persze csak tükre, s nem pedig forrása az ország jelenlegi helyzetének. Ennyiben akár elfogadható is lenne, majd lépjünk tovább a 2011-es költségvetésre, hogy végre valóban tényleg más lehessen a politika.

De sajnos a helyzet ennél sokkal, de sokkal bonyolultabb. A kép, amit a tükör mutat, sok szempontból teljes mértékben elfogadhatatlan. Be nem tartott jogszabályokat, civileknek járó, ám el nem utalt támogatásokat, pazarlást, egyben sok fontos területen forráshiányt mutat, és általában is egy átláthatatlanul, igazságtalanul és fenntarthatatlanul működő államháztartás képét festi elénk. Mindezek fényében - az Állami Számvevőszék megállapításainak tudomásul vétele mellett - az LMP-frakció nem fogja elfogadni a 2009. évre vonatkozó zárszámadási javaslatot.

Konkrét kifogásainkat a vezérszónoki hozzászólásban három problématerület köré fogjuk megfogalmazni. Jómagam az államháztartás és a makrogazdasági folyamatok átláthatatlanságáról, Szabó Timea képviselőtársam az igazságos társadalmi együttélés költségvetésben rejlő korlátairól, míg a fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, Jávor Benedek a zárszámadás ökológiai, illetve szociális szempontból fenntarthatatlan elemeiről fog szólni.

Tehát nézzük azt, miért is átláthatatlan ez a zárszámadási javaslat. Senkinek nem lehet meglepő, hogy a 2009-es költségvetésnek nem volt semmilyen kitapintható célja. A büdzsét gyakorlatilag egy ügyvezető kormány fogadta el, egy súlyos gazdasági válságot hozó évben. Ettől függetlenül fontos itt is leszögeznünk, hogy ez egy sodródó költségvetés volt, amely beleillett az elmúlt évek folyamatába, a kormány csak túlélni akart, de semmilyen kézzelfogható gazdaságfejlesztési vagy társadalmi stratégiát nem érvényesített.

Képviselőtársaim részletesen is fognak szólni a költségvetés kiadási oldaláról, így engedjék meg, hogy nagyon röviden rávilágítsak néhány bevételi jellegű problémára. A költségvetési fenntarthatóság alapeleme a kiadások kordában tartása és a bevételek biztosítása. Ez utóbbi alapvető feltételeit az APEH biztosítja. Különösen válság idején, amikor amúgy is visszaeső bevételekkel kell kalkulálnunk, elengedhetetlen, hogy ne magas színvonalon működjön az adóhivatal. Ennek fényében meglepő, hogy az APEH kiadási előirányzata a 2008-ashoz képest nemhogy bővült, de még 3 milliárd forinttal szűkült is. Miközben az engedélyezett létszámból több mint 200-at nem töltöttek fel, s a személyi juttatások több mint 10 százalékkal estek vissza. Ez a kontraszelekció és a korrupció melegágya. A személyi juttatások ráadásul visszaestek egy másik fontos bevételt garantáló szervnél, a VPOP-nál is.

De pusztán a hatékonysági kifogásunkon túllépve az sem világos, hogy hol folyik el a pénz az adórendszeren belül a kedvezmények átláthatatlan rendszerében. Az ÁSZ-jelentés erre hívja fel a figyelmet. Az államháztartási törvény előírja, hogy az Országgyűlés részére a zárszámadáskor be kell mutatni a központi költségvetés adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat, például az adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást adónemenként.

Ezzel szemben az adóelengedésről a törvényjavaslat, annak általános és fejezeti indoklása tájékoztatást egyáltalában nem tartalmaz. A társasági adóra és az szja-ra vonatkozó adókedvezmények változásairól szöveges elemzés, értékelés nem készült. Kijelenthetjük tehát az ÁSZ-jelentésre hivatkozva, hogy a zárszámadás törvénysértő, amennyiben nem biztosítja azokat az információkat, amelyeket törvény előír. Ez egy nagyon súlyos és hangsúlyos érv azért, hogy elfogadhatatlan ez a zárszámadási javaslat.

Ez a tétel csupán mint csepp a tengerben jelzi, hogy a zárszámadási dokumentum nem felel meg azon feladatának, hogy az Országgyűlés ellenőrizze a végrehajtó hatalom működését. Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Amikor a nép választott képviselői - azaz mi, uraim és hölgyeim - a szükséges információkhoz nem jutnak hozzá, a népszuverenitás alkotmányos elve is csak korlátozottan érvényesül. A demokrácia ilyen csorbítását az LMP nem tartja elfogadhatónak. A zárszámadási törvényjavaslat márpedig jelen formájában legalább annyi kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

Ahhoz, hogy ezt belássuk, néhány példa is elég. Vannak fejezetek, amelyek esetében se az általános indoklásnak, se a fejezeti résznek nincs tartalomjegyzéke. Ez egy több ezer oldalas dokumentum esetében kissé problémássá teszi az áttekinthetőséget. Az LMP-frakció nevében természetesen szeretném megköszönni a közszolgálatban dolgozó munkatársaknak azt a munkáját, hogy részt vettek a jelentés elkészítésében. A rossz szerkezetért és az értelmetlen kategóriákért mi, az Országgyűlés vagyunk felelősek. Nekünk kell tehát fellépnünk az államháztartás olyan reformjáért, amely biztosítja az átláthatóság és a közpénzek hatékony elköltésének elvét és kereteit.

(13.10)

Ez egy súlyos probléma. Az Állami Számvevőszék is megállapítja, hogy a 2009-es évről készült zárszámadási jelentés továbbra sem tartalmazza azokat az információkat, amelyek a számviteli értékelésen túl az egyes tételekhez kapcsolódó feladatok értékelését is lehetővé tennék. Idéznék: "A zárszámadási törvényjavaslat többkötetes dokumentuma nem biztosítja az átláthatóságot, az évek közti összevethetőséget. Nehéz vagy szinte lehetetlen választ találni benne arra, hogy a kitűzött célok a meghatározott előirányzatok felhasználásával akár kormányzati, akár fejezeti szinten teljesültek-e." Sem az intézményi működés eredménye, hatékonysága, sem a támogatások hatása nem ítélhető meg a jelentésből, magyarul: a zárszámadási javaslat nem felel meg a funkciójának.

Nyikos úr szerint nem várható el egy képviselőtől, hogy áttekintse, hiszen nem vagyunk polihisztorok, de azért vannak olyan, a szakterületet jól ismerő képviselők, akik így is csak találgatni tudnak, hogy miért teljesülnek bizonyos sorok minimális mértékben, miközben ugyanazon fejezetben egy másik soron hatalmas a túllépés. Ha ehhez hozzávesszük, hogy egyes intézmények, alapítványok több helyről, több sorról kaptak pénzt, és ezek nincsenek összesítve, akkor szerintem eléggé plasztikussá tettük az államháztartásban uralkodó káoszt és rendetlenséget.

Mindezekre tekintettel a zárszámadási törvényjavaslatot egy többé-kevésbé használhatatlan dokumentumnak tartjuk, amely egy nem pénzügyi szakember állampolgár számára nem válik világossá, hogy mit, mire, miért és mennyit költöttünk. Célunk ugyanakkor nem lehet más, így az LMP szerint egy átfogó költségvetési reformra van szükség, mely konkrét finanszírozási kérdések mellett kiterjed a költségvetési beszámolók és dokumentumok formátumára, valamint a hozzájuk kapcsolódó hatáselemzésekre és teljesítménymutatókra is.

Ha ez a reform megtörténne, akkor nem fordulhatna elő olyan, hogy pőre adatok közlése mellett írásos értékelés nélkül maradnak komplett nemzetgazdasági ágazatok. Még megint csak az ÁSZ-t idéznénk: "A funkciók értékelése évről évre tartalmaz hiányosságokat." A 2009. évi előterjesztésben nem történik említés például az alapfokú és a középfokú oktatásról. A 2008-asban a társadalombiztosítási és a jóléti feladatokról nem szerepelt értékelés.

Ráadásul az utolsó mentsvárunk, az ÁSZ-jelentés sem kifejezetten felhasználóbarát, amennyiben sok helyütt balladai homályba burkolják a valós történéseket. Példának okáért idéznék: "A pedagógiai szakszolgálat támogatásán 3764,8 millió forint az eredeti előirányzat, a módosított előirányzat 3772 millió forint, a teljesítés 3649 millió forint volt, ami az eredeti előirányzatnál 3,1 százalékkal, a módosított előirányzatnál 3,3 százalékkal alacsonyabb." Mit lehet ebből megtudni? A számokon kívül szinte semmit. A szakszolgálat támogatása fontos pillére az LMP oktatáspolitikájának, de ezzel kapcsolatosan a fenti adatokból nem tudunk semmilyen következtetést levonni.

Remélem, képviselőtársaim számára is sikerült plasztikussá tennem, hogy miért van égető szükség az államháztartási beszámolás reformjára annak érdekében, hogy biztosítani tudjuk az állampolgári és parlamenti képviselői ellenőrzést az állami források felhasználása tekintetében. A makrogazdasági politika sodródása, az állami források felhasználása miatt az LMP-frakció gazdaságpolitikai vonatkozásaiban nem tudja támogatni a 2009-es zárszámadási törvényjavaslatot.

Ezen ponton engedjék meg, hogy átadjam a szót Szabó Timea képviselőtársamnak, aki a javaslat társadalompolitikai vonatkozásaival kapcsolatban képviseli és ismerteti álláspontunkat.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)