Készült: 2024.09.26.18:38:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

30. ülésnap (2010.09.14.), 32. felszólalás
Felszólaló Boldvai László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:40


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/1062. számú törvényjavaslat nem más, mint az Orbán-kormány igazságbeszéde. Igazságbeszéd még akkor is, ha egyébként törvényjavaslat formájában, írásban fekszik előttünk. A törvényjavaslat hosszú hónapok óta az első olyan előterjesztése az Orbán-kormánynak, amely magas szakmai színvonalú előkészítés után került az Országgyűlés elé. A törvényjavaslat rendelkező része és mellékletei az államháztartás működésére és az ezzel kapcsolatos parlamenti ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő pénzügyi-szakmai szabályozást tartalmaznak. A törvényjavaslat miniszteri indoklása részletesen ismerteti a 2009. évi költségvetési keretet, ezek előzményét, végrehajtásának körülményeit, és az azt meghatározó külső és belső hatásokat, az országban lezajlott főbb gazdasági folyamatokat.

Amikor azt mondtam bevezetőmben, hogy ez a törvényjavaslat az Orbán-kormány igazságbeszéde, akkor azért tettem, mert az Orbán-kormány dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úr előterjesztése alapján az előttünk fekvő törvényjavaslatban több elismerő, méltató állítást is megfogalmaz a korábbi kormányok teljesítményét illetően. Ezek között elismeri a 2009. évi gazdasági folyamatot alapvetően meghatározó világgazdasági válság kedvezőtlen hatásait és a Gyurcsány-, illetve Bajnai-kormány igen szűk mozgásterét. Elismeri a makrogazdasági folyamatok 2008 őszén tapasztalt előrejelezhetőségének nehézségeit, méltatja a Gyurcsány-, illetve Bajnai-kormánynak a válság súlyosabb következményei elhárítása érdekében tett, idézem: "a gazdaság és a pénzügyi rendszer stabilitását szolgáló jelentős lépéseit".

A 2009. évben lezajlott reálgazdasági folyamatok költségvetési törvényhez képest kedvezőtlenebb alakulásának alapvető okaként a 2008 végén előre nem látható módon elmélyülő válságot jelöli meg. Utal arra, szintén idézem: "Az államháztartás finanszírozása, a forint árfolyamának stabilizálása, illetve a pénzügyi rendszer működése csak a nemzetközi szervezetek hiteleivel volt biztosítható." Elismeri az EU-források hatékony felhasználását, többször is hivatkozik az "Út a munkához" programnak a világgazdasági válság kedvezőtlen hatásait némileg ellensúlyozó pozitív hatásaira. Ezek a megjegyzések nem azért fontosak önmagukban, hogy bármilyen igazolást adjanak a 2009-ben feladatait ellátó kormánynak, hanem azért fontosak, mert ezek ma és a következő évekre vonatkozóan is tapasztalatokat jelentenek.

Tapasztalatokat jelentenek már most is abból a szempontból, hogy hogyan lehetséges, hogy a kormány tagjai kormányzati pozícióból ennyire megváltoztatták korábbi véleményüket, álláspontjukat, amelyeket egyébként kormánypárti képviselőcsoportok tagjai még mindig kitartóan ismételgetnek. Három megoldási lehetőséget látok ennek a kérdésnek a megválaszolására. Az első lehetséges választ, amely szerint a kormány tagjai nem olvasták az általuk benyújtott előterjesztést, nem gondolom komolyan. Némi bizonytalansággal mondom ezt, hallva államtitkár úr szóbeli kiegészítését, de tartom magam ehhez a kijelentéshez, hogy nem gondolom komolyan. Azért nem, mert ez olyan szinten kérdőjelezné meg a kormány szakmai alkalmasságát az ország irányítására, amelyet nem tudok elképzelni a nemzeti ügyek kormányáról. Ebből következően megalapozottan feltételezhetjük, hogy a kormány tagjai olvasták saját előterjesztésüket, és az abban foglaltakat tudatosan írták le. Ebben az esetben az a kérdés, hogy melyik a Fidesz hivatalos helyzetértékelése a 2009. évi költségvetési évről: az-e, amelyiket a kormány nyújtott be vagy az, amelyiket a kormánypárti képviselőcsoportok véleményként megfogalmaznak.

A második lehetőség, ha a kormány véleményét tekintjük irányadónak, és őszintén bízunk benne, hogy ez az irányadó, akkor ez azt jelenti, hogy a kormány jelenlegi tagjai által korábban, még ellenzéki pozícióban tett helyzetértékelések, az akkori kormányokat hibáztató nyilatkozatok a költségvetési tervezés, az IMF-hitel, az "Út a munkához" program miatt megalapozatlanok voltak, vagyis jelentősen hozzájárultak a jelenlegi kormány hitelének csökkentéséhez. Zárójelben jegyzem meg, hogy most is a jelenlegi kormány hitelességének látja kárát a devizahitelesek mellett az egész magyar gazdaság. Ezt tompíthatja, ha a kormány a jövőben a jelenlegihez hasonló, szakmailag jól előkészített javaslatokat nyújt be az Országgyűlésnek.

A harmadik lehetőség, ha azonban a kormánypárti frakciók álláspontját tekintjük irányadónak, és a kormány nem gondolja komolyan az előterjesztésben foglaltakat - nem gondolnám, hogy ez így van -, akkor ez azt jelentené, hogy a Fidesz továbbra is folytatja kommunikációjában a kettős beszédet.

(12.10)

Azt a kettős beszédet, amely itthon a korábbi kormányok folyamatos hibáztatására irányul, az Európai Unió felé ugyanakkor korrekt helyzetértékelés benyújtásával arra törekszik, hogy a EU-s források lehívását ne akadályozza a 2009. évi zárszámadás hiánya. Őszintén bízunk benne, a mai vita lehetőséget biztosít arra, hogy tisztán lássunk a nap végére ebben a kérdésben. Az MSZP képviselőcsoportja mindenesetre támogatja a kormány által benyújtott javaslatot, és egyetért az abban foglalt megállapításokkal.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2009. év értékelésénél ugyanakkor engedjék meg, hogy néhány, a világgazdasági válság negatív hatásait csökkentő körülményre is felhívjam a figyelmüket.

A beruházások csökkenése mérsékelt volt 2009-ben a régióhoz képest, amely jelentős részben a kormányzat válságkezelő intézkedéseinek, az EU-források hatékony felhasználásának volt köszönhető - szintén idézek az Orbán-kormány által a parlament elé benyújtott írásos törvényjavaslatból -, az EU-források hatékony felhasználásának következtében ugyanis a költségvetési szektor a lakossági és vállalati szférához képest sokkal kisebb mértékben járult hozzá a bruttó állóeszköz-felhalmozás csökkenéséhez. Szeretném felhívni figyelmüket, tisztelt képviselőtársaim, hogy nemcsak én mondom ezt, hanem immár az Orbán-kormány is. 2009 egészében az exportforgalom utolsó negyedévi felívelése miatt az export körülbelül 9 százalékkal, míg az import a kedvezőtlen hazai kereslet miatt ennél nagyobb, körülbelül 15 százalékos mértékben esett vissza. Az így kialakuló nettó exporttöbblet egyébként az év egészében jelentős mértékben enyhítette a GDP csökkenésének mértékét.

Kormánypárti képviselőtársaim az elmúlt időszakban is sokat kárhoztatták az "Út a munkába" programot. Engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket az alábbiakra. A belföldi keresleten belül 2009-ben - szintén idézek az önök kormánya által benyújtott írásos törvényjavaslatból - a közösségi fogyasztás kismértékben bővült, ami a fiskális takarékossági intézkedéseket némileg ellensúlyozó, az "Út a munkához" program pozitív hatásaira vezethető vissza. Ugyancsak rögzíti a törvényjavaslat, hogy a munkaerőpiac bővülése csak az "Út a munkához" programból adódott. Ezt megint nemcsak én mondom, hanem az Orbán-kormány is. Érdemes megnézni erre vonatkozóan a jelenlegi kormánypárti politikusok ellenzéki időszakban tett nyilatkozatait.

A bruttó keresetek 2009-ben fél százalékkal emelkedtek. A folyó fizetési mérleg 2009-ben több mint egy évtized óta először ért el pozitív szaldót, a GDP arányában a 2008. évi mínusz 7,1 százalékról plusz 0,2 százalékra javult. Összességében a külső egyensúly 2008-hoz képest igen jelentősen, 7,9 milliárd euróval javult, így a külső finanszírozási képesség a GDP 1,6 százalékát tette ki. Megszűnt az ikerdeficittel jellemezhető állapot. 2009 folyamán az ország nettó adóssága tulajdonosi hitelek nélkül 2,9 milliárd euróval csökkent. 2009-ben csökkent az adócentralizáció mértéke, csökkent az szja-adóteher, ugyanakkor összességében megállapítható, hogy az év közbeni adó- és járulékintézkedések a bevételek csökkenését vonták maguk után. Az újraelosztás mértéke 50 százalék alá került. A Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka 20 százalékkal emelkedett, az MNB eredménye 65 milliárd forint volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2009. évi zárszámadás elfogadásával egy rendkívül nehéz költségvetési évet kell lezárnunk. Mind a költségvetési tervezés, mind pedig a végrehajtás során olyan nehézségekkel kellett szembenéznie a kormánynak, amelyekkel korábban talán soha egyetlen kormánynak sem kellett. Ebben pedig az akkori kormányok magas szakmai színvonalon megállták a helyüket, tevékenységük érdemeit - a benyújtott javaslat alapján hangsúlyozom - az Orbán-kormány is elismeri. Az MSZP nem feltételezi, hogy a kormány ne olvasta volna a saját előterjesztését. Inkább abból indulunk ki, hogy a jelenlegi kormány most került azoknak az ismereteknek a birtokába, amelyek alapján már hasonlóan értékeli Magyarország állapotát, és elismeri a válságkezelés érdekében a korábbi kormányok által tett erőfeszítéseket. Ennek lehet eredménye az előttünk fekvő korrekt, szakszerű törvényjavaslat. A magunk részéről ezt a törvényjavaslatot támogatjuk, és bízunk abban, hogy a kormány a jövőben ehhez hasonlóan fogja látni a gazdaságpolitikai összefüggéseket, és magas szakmai színvonalú előterjesztéseket tesz az Országgyűlésnek. Ha így tesz, akkor számíthat az MSZP támogatására.

Kívánatosnak tartanánk ugyanakkor, hogy a kormány a nemzeti együttműködés jegyében az általa immár felismert gazdaságpolitikai összefüggésekre, tényekre felhívja a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjainak a figyelmét is, hiszen így a jövőben csökkenthetők lehetnének a kormány és a kormánypárti képviselőcsoportok közötti ellentétekből adódó feszültségek, s így ténylegesen kialakulhatna a nemzeti együttműködés rendszere a parlamenten belül is.

Mindezek alapján az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a törvényjavaslat elfogadását támogatja. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai