Felszólalás adatai

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Biztos Urak és kedves Munkatársaik! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy a Magyar Demokrata Fórum örömmel fogadta az ombudsman úr beszámolóját, és támogatjuk annak az elfogadását is.

Rögtön a beszámoló elején az ombudsman úr utalást tesz arra, hogy a panaszok száma 40 százalékkal emelkedett, és ezt részben azzal magyarázza és indokolja a beszámoló, hogy nagymértékben amiatt változott ez, hogy a központi közigazgatástól véleményezésre eljuttatott jogszabálytervezetek számában ugrásszerű változás állt be, ami szerintem pozitív dolognak tűnik, legalábbis első olvasatban. Viszont ombudsman úr bevezetőjének az utolsó mondatai bizonyos szempontból pedig pontosan arra utalnak, hogy sajnos nem olyan módon jönnek - legalábbis tartalmát tekintve - a visszajelzések, és a fogadtatás nem olyan a közigazgatás, az államigazgatás részéről, ami elvárható lenne. Majd erre is szeretnék néhány mondattal kitérni. Tehát úgy tűnik, hogy picit ellentmondásos ez az emelkedés, illetve számszerűségét tekintve valóban kézzelfogható és megtapasztalható, ugyanakkor jó lenne, ha a visszajelzések és a reflexiók tartalmát tekintve is ilyen pozitív elmozdulás lenne tapasztalható.

A beszámoló tájékoztatása szerint az elmúlt esztendő egyik legfontosabb eseménye volt, amely meghatározta az ombudsman úr és munkatársai tevékenységét, hogy az ECRI, az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága megkezdte a tagállamokról készülő országjelentéseknek a harmadik fordulóját, illetve annak az előkészítési munkáját, amely két fontos területre irányította rá a figyelmet. Egyrészt a bizottság kérése, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszer működését kísérje figyelemmel az ombudsman, másrészt pedig a hiányosságok megszüntetésére szülessenek válaszok, történjenek lépések, egyrészt a legitimációs problémákra, másrészt a finanszírozási hiányok tekintetében, harmadrészt pedig a kisebbségi és települési önkormányzatok viszonyának a rendezése tekintetében.

Nagyon fontosnak tartottam azt a jelzését ombudsman úrnak ebben a beszámolóban, amelyben arra hívta fel a figyelmünket, hogy figyelembe veendő ugyanakkor az ECRI-nek egy másik elvárása is - ami szerintem legalább ennyire fontos, mint a most készülő harmadik jelentés -, tudniillik a kisebbségekre vonatkozó azon elvárás, amely a kisebbségek nyelvi, kulturális autonómiájának, nyelvhasználatának és médiájának az erősítését szorgalmazza. Azt gondolom, hogy erre az elvárásra vagy elvárásrendszerre is legalább ugyanolyan hangsúllyal kellene Magyarországnak, illetve az Országgyűlésnek, az államigazgatásnak reflektálnia és válaszolnia.

A beszámoló nagyon fontos és tartalmas része, ami a kisebbségi joganyag átfogó módosítása érdekében tett lépésekről számol be, illetve tájékoztat bennünket. Nem szeretnék hosszasan erről beszélni, de mégis fontosnak tartom, hiszen az elmúlt esztendő egyik legfontosabb mozgása vagy folyamata volt, illetve tulajdonképpen ennek az esztendőnek is az egyik legfontosabb feladata a kisebbségi törvénycsomag elfogadása.

(16.40)

Szeretném jelezni itt is, mint ahogy máshol már többször elmondtuk, a Magyar Demokrata Fórum rendkívül fontosnak tartja azt, hogy ebben az esztendőben kerüljön pont ennek a végére. Annak ellenére, hogy természetesen sajnos látjuk azt is, hogy nem minden úgy történik, ahogyan szeretnénk - az ombudsman úr is jelzi ezt a beszámolójában -; úgy tűnik, hogy valószínűleg fizikailag sem lesz lehetőség arra, hogy teljes mértékben tökéletes törvényalkotás szülessen. De mégis nagyon fontosnak tartjuk ezt, hiszen nyakunkon a következő választás, és nagyon fontos lenne, hogy a következő kisebbségi önkormányzati választás már tisztázottabb körülmények között mehessen végbe. Ez vezérelt bennünket akkor is, amikor a magunk, illetve Láyer József képviselőtársunk javaslatára az emberi jogi bizottság azt a bizonyos országgyűlési határozati javaslatot benyújtotta a Ház elé, amelyet sikerült elfogadnunk. Sőt, annak is külön örülök, hogy határidővel sikerült ezt elfogadtatni az Országgyűlésben, mert ez valóban legalább mindannyiunk számára adott egyfajta korlátot, még ha a kormány ezt nem is tudta teljes mértékben megvalósítani.

A kisebbségi törvény módosításával kapcsolatosan csak utalásszerűen szeretném jelezni, rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a hatáskörök és a kompetenciák pontosításra kerüljenek, és tisztázó folyamat menjen végbe. A Magyar Demokrata Fórumnak az az álláspontja, hogy minél erősebb hatáskört adunk a kisebbségi önkormányzatoknak, annál szigorúbb választási rendszert kell alkalmaznunk. Én azt hiszem, ha ezt az elvet meg tudjuk valósítani, és egyetértünk azzal, hogy minél nagyobb, minél erősebb feladat- és hatáskörrel rendelkezzenek a kisebbségi önkormányzatok, ugyanakkor megítélésünk szerint ennek van egy olyan konzekvenciája, hogy akkor valóban a lehető legszigorúbb választási rendszert alkalmazzuk - majd még erre is ki fogok térni néhány gondolat erejéig.

A beszámoló figyelmeztető gondolata az, amelyik a területi szintre, a középszintre vonatkozik, és ezzel is egyetértünk, tudniillik azzal az ombudsmani észrevétellel, hogy l'art pour l'art nem kell területi szintet létrehozni. Bár ezt nem mondja így ki a beszámoló, azt azonban igen, hogy csak akkor van értelme a területi szint létrehozásának, ha ahhoz hozzáteszünk, hozzákötünk konkrét feladat- és hatásköröket. Tehát csak azért, mert a települési önkormányzati rendszerben van középszint, csak azért kisebbségi középszintet létrehozni, azt gondolom, valóban csak egy l'art pour l'art mozzanat lenne. Viszont ha ehhez tudunk és kell is konkrét feladat- és hatáskört rendelni, biztosítani, akkor lesz értelme és tartalma is ennek a szélesítési folyamatnak, tehát a kisebbségi önkormányzati rendszer izmosításának.

Szerintünk nagyon fontos feladat lenne a törvénymódosítás során, ami jelen pillanatban még nincs benne a törvényjavaslatban, hogy a kisebbséghez tartozó személy pontos definiálását meg kellene tennünk, mert jelen pillanatban ez még hiányzik megítélésünk szerint.

Ugyancsak nagyon lényeges terület, amit a kisebbségi törvény általános vitájában vezérszónokként szintén elmondtam, hogyha már hozzányúlunk a kisebbségi törvényhez, ennek az egyik legfontosabb területe az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra kérdésköre. Megítélésünk szerint ez a törvénycsomag a jelen állapotában tulajdonképpen periférikusan foglalkozik ezzel a kérdéssel, márpedig megítélésünk szerint a kisebbségi identitás megőrzésének, a kisebbségi önkormányzati rendszer megerősödésének az egyik legfontosabb kulcskérdése az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra megerősödése, amire még szintén vissza fogok utalni a megyei vizsgálatok során a beszámolóban leszűrt tapasztalatok kapcsán. Ehhez is szeretnénk kérni az ombudsman úr további segítségét is, hogy a törvénymódosítás kapcsán valóban méltó módon kerüljön a helyére az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra kérdése.

Javasoltuk, és az elmúlt időszakban az általános vitát követően azért, hogy a választási kampányba ne kerüljön bele a kisebbségi törvénycsomag módosítása, lekerült a napirendről a törvény további tárgyalása, ugyanakkor itt is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, azt nem mondtuk, hogy az egyeztetések is le legyenek állítva. Nem tudom, hogy a kormányzat folytatja-e a további egyeztetéseket, de elég nagy csendet érzékelünk. Mindenesetre nagyon fontos lenne, hogy azt az időt, amit tulajdonképpen adtunk magunknak, egymásnak és a kormányzatnak is, a kormányzat ügyesen és bölcsen használja már fel, mert esetleg megint az lesz, hogy szeptemberben szeretnénk folytatni a törvény vitáját, és tulajdonképpen ugyanott leszünk, ahol most vagyunk, vagy ahol abbahagytuk a törvényjavaslat vitáját.

Sajnos két nagy hiány kíséri a beterjesztett törvénycsomagot, egyébként erről a beszámoló szintén említést tesz. Az egyik, hogy egyrészt szó sincs a kisebbségek parlamenti képviseletéről. Szerintünk fontos lett volna a kisebbségi törvény módosításával párhuzamosan a kisebbségek parlamenti képviseletéről is beszélni érdemben - sajnos erről nincsen szó. Másrészt a kormányzat a kisebbségi törvénycsomag mellett nem gondolkodik párhuzamosan a kisebbségi önkormányzati rendszer finanszírozási reformjáról. Megítélésünk szerint hiába módosítjuk a törvényt, ha a finanszírozást nem fogjuk módosítani, akkor annak tulajdonképpen nem lesz érzékelhető következménye.

Itt talán még egy mondatot, ami szintén kapcsolódik a kisebbségi törvénymódosításhoz: a regisztráció kérdése. Ebbe nem nagyon szeretnék belemenni, mert többen szóltak már róla, és elég sokszor beszéltünk róla. Mindenesetre a Magyar Demokrata Fórum örülne annak, ha választójogi tekintetben regisztráció nélkül lehetne megoldani azt a bizonyos szigorítást, de amennyiben nem sikerül más modellt vagy megoldást találni, akkor magunk tudjuk támogatni a választói névjegyzék bevezetését.

Nagyon megy az idő, sajnos nagyon kevés ez a 15 perc ilyen nagy területekre, de annyit szeretnék most már slágvortokban mondani, nagyon örülünk annak, hogy a 2002. évi baranyai és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átfogó vizsgálat után Győr-Moson-Sopron megyében szintén egy ilyen átfogó vizsgálatra került sor, amelynek a célja a kisebbségi jogok érvényesülése, illetve a kisebbségi önkormányzatok működésének, tevékenységének tapasztalatai. Hat alkalommal, három helyszínen, tizenegy kisebbségi önkormányzat működését és nyolc nemzetiségi oktatási-nevelési intézmény tevékenységét vizsgálta meg az ombudsman úr. Többek között a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeiről folyt ez a vizsgálat, ami, azt gondolom, eléggé ellentmondásos tapasztalatokat mutat a beszámoló fényében. Nagyon sok pozitív példát lehet látni, de azt gondolom, hogy elég sok a hiány. Annak ellenére, hogy azt gondolnánk, az ország nyugati csücskében kicsit jobb a helyzet, mint mondjuk, az ország másik végén, de azt gondolom, a helyiséghasználat tekintetében, az állami és önkormányzati támogatások tekintetében, a pályázati és egyéb támogatások tekintetében valóban elég ellentmondásos a helyzet.

Nyilvánvaló ebből a vizsgálatból, hogy a nemzetiségi önkormányzatoknak egészen más a kötelező, illetve a vállalt feladatuk, mint a cigány kisebbségi önkormányzatoknak. Nyilván az idő is alakította és formálta ezeket a feladat- és hatásköröket. És nyilván az oktatás területén, a munkavállalás területén, a szociális kérdések területén sokkal nagyobb a cigány kisebbségi önkormányzatok feladata és a kereszt is a vállukon, ha lehet így fogalmazni, mint a nemzetiségi önkormányzatoknak.

Fontos számomra az anyanyelvhasználat vonatkozásában az ombudsmani beszámoló megállapítása, és itt utalnék vissza az előbb mondottakra. Azt hiszem, szó szerint idézem: “Óriási a kisebbségi nyelvvesztés, az asszimiliáció, magyarul folynak általában a kisebbségi testületi ülések.ö Én azt gondolom, ha már túl leszünk a kisebbségi törvénycsomag vitáján belül a regisztráció vagy a választói névjegyzék kérdésén, utána szerintem ez kell legyen a második legfontosabb kérdés, amiről komoly és mély vitát fogunk nyitni. Mert ahogy többször jeleztük, mi ezt a Magyar Demokrata Fórum részéről rendkívül fontosnak tartjuk, és úgy tűnik, hogy a konkrét ombudsmani vizsgálatok is ezt a tapasztalatot húzzák alá és bizonyítják.

(16.50)

Tehát óriási feladatok állnak előttünk, hogyha komolyan gondoljuk a nemzetiségi és etnikai kisebbségek és kisebbségi önkormányzatok jövőjét.

Sajnos, most ki kell hagynom jó néhány részt, amiről szerettem volna még beszélni, de még az egyenlő bánásmódról szóló törvénnyel kapcsolatosan hadd tegyek néhány megjegyzést. A beszámoló szó szerint ezt mondja: “az európai sztenderdnek csak nagyjából felel meg az elfogadott törvényö, az esélyegyenlőségi törvény, ami nagy vitát váltott ki. Mi magunk is vitattuk több részletét, többek között pontosan azt, amelyet ombudsman úr a beszámolóban szintén vitat, sőt azt gondolom, hogy eléggé erőteljesen kifogásol, hogy tudniillik egy olyan hivatal jön létre 2005. január 1-jei hatállyal, amelynek egyébként az előkészítése már folyamatban van, amely igazából véve nem lesz független intézmény.

Azt gondolom, hogy ez az ombudsmani észrevétel nagyon fontos. Most még valóban van idő arra, hogy ezt megváltoztassuk, és a hatáskört telepítsük vissza az ombudsmani hivatalhoz. Azt gondolom, hogy ez egy fontos feladat még előttünk, és valóban ennek meg kell tudnunk felelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ombudsman Úr! Szeretném megköszönni az ombudsman úrnak, munkatársainak az előző évi tevékenységét, bennünket noszogató, sokszor sziszifuszinak tűnő munkálkodását, talán mégiscsak van valami látszatja azért évről évre ennek a munkának. Elfogadásra ajánljuk a beszámolót, és támogatjuk az országgyűlési határozati javaslatot.

Egy mondatot hadd idézzek a beszámolóból: “Látva a nemzeti és etnikai kisebbségek tagjainak és közösségeinek helyi elismertségét és megbecsülését, a többség tevékeny részvételét a kisebbségi érdekek és értékek megvalósulásáért, bizonyítottnak látjuk, hogy a magyar kisebbségi önkormányzati rendszer működik, fejlődik, a hozzá fűzött reményeink nem csupán illúziók.ö Azt szoktam mondani, hogy néha a pozitívumokról is beszéljünk, ne csak a negatívumokról, de azt hiszem, hogy a kettő együtt adja a valóságot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)