Készült: 2024.04.29.02:51:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

238. ülésnap (2017.09.18.), 268. felszólalás
Felszólaló Dr. Homolya Róbert
Beosztás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 2:53


Felszólalások:  Előző  268  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HOMOLYA RÓBERT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A felelősségnek a belvízi hajózásban való korlátozásáról szóló strasbourgi egyezmény kihirdetéséről rendelkező törvényjavaslat célja az egyezmény magyar jogrendbe illesztése. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló jogszabály alapján ebben az esetben is törvényi szintű kihirdetésre van szükség.

Az egyezmény célja, hogy a belvízi hajózási ágazatban jelenleg korlátlan felelősséget viselő vállalkozásokat olyan magas, de belátható mértékű kártérítési felelősség terhelje, amely reális kockázatot teremt a biztosítók számára és a biztosítási díjak csökkenéséhez vezet. A konkrét káresemény ismeretében azonban a vállalkozás az egyezmény e részének alkalmazása helyett eltérő megoldást is választhat, ha az számára kedvezőbb. A belvízi hajózási szektoron belül Magyarországon jelenleg nincs szakterületi szabályozás a felelősségbiztosításra. E kétségtelen hiányosság korlátozza az ágazat szereplőinek versenyképességét, a belső piacon a szolgáltató károkozása esetén ugyanis nagyon magas kártérítésekre lehet számítani. Az egyezményben szabályozott kártérítések limitálása védelmet jelent a vállalkozóknak és a megfelelően magas limiteknek köszönhetően a károsultaknak is.

(20.20)

Az egyezményhez való csatlakozás elmaradása hátrányos lenne Magyarország számára. A szabályozott jogkörnyezetet teremtő, egységesülő nemzetközi rendszerben az aláíró országok, köztük a jelentősebb Duna-menti államok integrálódni fognak. Csatlakozás nélkül a hazai fuvarozók versenyhátrányba kerülnének, a biztosítók fedezetnyújtási hajlandósága korlátozott maradna, a károsultakat pedig nem illetné meg a megfelelő mértékű kártérítés.

A vízi közlekedésről szóló törvény biztosításra vonatkozó szakaszai jelenleg nincsenek hatályban, azok hatálybalépéséről külön törvénynek kell gondoskodnia. Ennek következtében a belvízi úszó létesítmények üzemben tartójának felelősségbiztosítási kötelezettségét szakterületi jogszabály jelenleg nem szabályozza, arra a polgári jog általános felelősségbiztosítási szabályai vonatkoznak. Ezt a problémát az egyezmény rendezi, ezért a vízi közlekedésről szóló törvény hivatkozott szakaszait az egyezménnyel egyidejűleg szükséges hatályba léptetni.

Az egyezményt eddig Luxemburg és Szerbia ratifikálta. Az egyezmény azt az időpontot követő egy év lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor négy állam a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási, illetve csatlakozási okmányát letétbe helyezte, vagy abban az időpontban, amikor a jelenlegi egyezmény elődje hatályát veszti. Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottak megfontolása mellett a T/17308. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  268  Következő    Ülésnap adatai