Felszólalás adatai

Meg tudom erősíteni most is, hogy a magyar kormány célja a szociális párbeszéd fenntartása és erősítése. Ön az Országos Érdekegyeztető Tanácsot sírja vissza e falak közé. Engedje meg, hogy emlékeztessem néhány dologra. Talán emlékszik rá, hogy 15-en ültek ebben a tanácsban, az egyik oldalon 9-en a munkáltatók képviselőiből, akik döntő többségében a versenyszférát képviselték, a másik oldalon 6-an a szakszervezeti oldalról, akik döntő többségében a közszférát képviselték. El lehet képzelni, tisztelt képviselőtársaim, hogy milyen tartalmas, magvas párbeszéd zajlott! Ráadásul egy 2008-as alkotmánybírósági határozat alapján semmiféle egyetértési jogköre nem volt a tanácsnak, csupán véleményezési jogköre. Innentől kezdve gyakorlatilag döntő többségében egy gittegyletként működött, amely önöknek kiválóan alkalmas volt. Számunkra ez nem volt megfelelő, ezért szélesítettük, és azt mondtuk, hogy egy láb helyett két lábra állítjuk az érdekegyeztetés rendszerét. Méghozzá úgy, hogy létrehoztuk a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, ami a versenyszférán és a szakszervezeteken kívül a civil szervezeteket, a tudományos élet és az egyházak szereplőit is magában foglalja, és olyan széles kontextusban tudunk társadalmi párbeszédet folytatni, amely messze túlmutat a versenyszféra vagy adott esetben a közszféra problémakörén.

A másik, amelyik ilyen lényeges elem, az a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma, ahol kifejezetten csak a versenyszférával foglalkozunk. A tisztelt képviselő úr is talán emlékszik rá, hogy itt tárgyaltuk meg a 2013. évi minimálbérről, a minimálbér-emelés végrehajtásáról szóló, 11 ágazat kibővítéséről szóló törvényt, de itt tárgyaltuk meg a 2012-es bérkompenzációt, a munkahelyvédelmi akciótervet. De talán a legfontosabb dolog, hogy önök a munka törvénykönyvéhez hozzá sem mertek nyúlni semmilyen szín alatt. Mi megtettük ezt, és egy olyan papírt tartok a kezemben, amit a Liga, Munkástanácsok, MSZOSZ, VOSZ, ÁFEOSZ, MGYOSZ elnökei írtak alá, tisztelt képviselő úr! Majd ha önök tudnak egy ilyen papírt bármilyen nyolc-tíz év, akárhány év kormányzás után mutatni, akkor azt mondom, hogy valóban érdemi párbeszédet folytattak. Egy mondatot hadd idézzek ebből: "A felek rögzítik," - a munka törvénykönyvéről van szó - "hogy a törvényjavaslattal kapcsolatos szakmai vitát lezártnak tekintik, és a törvényjavaslat elfogadását fő irányaiban támogatják." Hát ennyit a párbeszédről! (Dr. Józsa István: Elég baj!) Van-e vagy nincs párbeszéd? Gondolom, azt nem akarja mondani, hogy mind a hat úriembert valamilyen úton-módon (Dr. Józsa István: De azt akarjuk!), ilyen-olyan fondorlatos módszerrel vettük rá arra, hogy egy ilyen fontos dokumentumot írjon alá.

Segítjük, támogatjuk forrás oldalról is ezeknek a szervezeteknek a működését 2012-13-ban, összesen 1,8 milliárd forint értékben, és nemcsak ezt, hanem az OKÉT-et és más szervezetet is támogatunk erre a célra.

A sztrájkjoggal kapcsolatban pedig azt tudom mondani, hogy semmiféle nemzetközi szabályba ütköző nem történt. Tulajdonképpen arról van szó, elsősorban a közszférában, és ezért kellett a sztrájktörvényhez hozzányúlni, hogy az elégséges szolgáltatás feltételeit tudjuk biztosítani. Ezt is biztosítottuk. Úgyhogy azt tudom mondani összességében, hogy meggyőződésem, a korábbi formális és elsősorban a kormány kezdeményezésére épülő párbeszéd helyett ma a szociális partnerekkel való valódi és érdemi együttműködés valósul meg.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)