Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára ismert mindannyiunk előtt a sajtóból és a televízióból, hogy az élelmiszerek minősége és biztonsága jelentős mértékben felértékelődött a világban. Az élelmiszerbotrányok, amelyek az élelmiszerlánc különböző részeiről jelentősen veszélyeztették a lakosság egészségét és érdekeit is, ezt támasztják alá. Különösen vonatkoznak ezek a jelenségek az Európai Unió tagországaira. Ezekre tekintettel születtek meg azok a szakmai szabályozások hazánkban is, amelyek a növényvédelem, az állategészségügy és az élelmiszerek témakörében kerültek a közelmúltban a magyar parlament elé.

E jogszabályok sorába illeszkedik a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló törvény is. E szakmai területet már 1995-ben szabályozta az Országgyűlés. Az 1995. évi XCII. törvény hatálybalépése óta eltelt hat év alatt a tudomány, a hazai gyakorlat és az Európai Unió szabályozásában olyan jelentős változások történtek, amelyek szükségessé tették egy új törvény kidolgozását. Az új törvénynél is alapvető követelmény, hogy szabályozza a takarmányok előállítását, hogy azok táplálóanyag-tartalma megfeleljen a különböző állatfajok és hasznosítási irányok igényeinek, biztosítsák a gazdasági haszonállatok genetikai potenciáljának hatékony kihasználását, valamint tegyék lehetővé azt, hogy feletetésével jó minőségű állati eredetű élelmiszereket tudjunk előállítani. Az elmondottakon kívül a takarmányoknak nem szabad olyan anyagokat tartalmazniuk, amelyek közvetlenül az állat, illetve közvetve az állati eredetű élelmiszert fogyasztó ember egészségét veszélyeztetik.

A minőség és a biztonság egymással összefügg. Az állati eredetű élelmiszerek, termékek minőségének és biztonságának színvonalát végső soron a piac az árakban ismeri el. E területen most jelentős verseny van, és erre a versenyre figyelemmel a takarmányozás területén az alapanyagoktól a végtermék előállításáig szabályozni szükséges azokat a kritériumokat, amelyek nélkül a magyar állati eredetű termékek piacképessége nem biztosítható. Ahhoz, hogy a törvény előírásai egyértelműen alkalmazhatók legyenek a gyakorlat számára, a takarmányozás egészére vonatkozóan olyan alapfogalmakat kellett kialakítani, amelyek szakmailag használhatók, és az Európai Unió takarmányozásra vonatkozó fogalmaival is egybevágnak. Így az új törvény tervezete egyrészt igen sok új alapfogalmat határoz meg, másrészt a régi fogalmakat módosítja.

Tisztelt Ház! A takarmányozásra vonatkozó szabályozás területén különbséget kell tenni az ipari takarmányok és azok alapanyagai, valamint a szálas- és tömegtakarmányok között. Az ipari takarmányok előállítására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó előírások részletesebbek és szigorúbbak, mint a szálas- és tömegtakarmányokra vonatkozó előírások. Ez a különbség abból adódik, hogy a szálas- és tömegtakarmányok esetében az előállítás módját a piacgazdasággal rendelkező országokban maga a termelő alakítja ki az adottságoknak és lehetőségeinek megfelelően. E takarmányok minőségét a takarmányozási beltartalmi értékük adja meg. Forgalmazásuk során a minőségi követelményeket az adásvételi szerződések tartalmazzák, ahol a mindenkori beltartalmi értékek a meghatározók.

A szálastakarmányok biztonságos felhasználását a növényvédelmi, állat-egészségügyi és takarmányozási előírások betartása biztosítja. Ettől eltérő az ipari takarmányok előállításának szabályozása, amely már az előállító üzemek működését engedélyhez köti. A működési engedélyek megszerzéséhez az üzemeknek olyan személyi, tárgyi és technikai feltételekkel kell rendelkezniük, amelyek megléte és jó működése biztosítja a takarmányok engedélyben meghatározott körének jó minőségét és biztonságát.

A takarmány-előállító üzemek működésének engedélyezése és nyilvántartásba vétele azon kívül, hogy az EU tagországaiban kötelező előírásoknak megfelelően történik, jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a hazai ipar megfelelő és korszerű technológiát alkalmazzon és ezzel versenyképességét biztosítsa. Az alapkövetelmény, hogy a takarmány-előállító üzemekben felhasznált növényi, állati és ásványi eredetű alapanyagok nemkívánatos és tiltott anyagot ne tartalmazzanak, valamint ne használjanak olyan eljárásokat, amelyek veszélyeztetik az előállított takarmányok biztonságát, illetve az esetleges minőséghibákat elfedik.

(20.40)

Az előállító üzemeken kívül a tárolóhelyek és a forgalmazóhelyek, valamint a tárolás és a forgalmazás feltételei is szabályozásra kerültek, így biztosítható az, hogy a takarmányok az azonos minőségmegóvási feltételek mellett legyenek tárolhatók és forgalmazhatók.

Tisztelt Ház! Az állattenyésztő gazdáknak és vállalkozásoknak alapvető igénye, hogy tudják, milyen összetevőkből áll az etetni kívánt takarmánykeverék és milyenek annak a beltartalmi értékei. A felhasználók érdekében fontos annak szabályozása is, hogy az előállító felhasználási útmutatója milyen információkat tartalmazzon. Ennek érdekében alakítottuk ki a jelölések, a címkézések EU-szabályozással konform előírásait, amelyek biztosítják a takarmányok nyomonkövethetőségét az előállítástól a feletetésig. Ezek az előírások vonatkoznak a takarmányok különböző kiszerelésére és szállítására.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a takarmányok jelölése és a mellékelt felhasználási útmutatók jól olvashatóan és magyar nyelven legyenek feltüntetve.

A törvényjavaslat az új takarmányok engedélyezésénél az Európai Unióba való belépés időpontjáig fenn kívánja tartani a nemzeti engedélyezési eljárást, így megóvjuk attól az országot, hogy amíg az Európai Unió engedélyezési eljárásához a teljes jogú tagság hiánya miatt nem tudunk csatlakozni, ismeretlen hatású, esetleg ártalmas új takarmányok kerüljenek felhasználásra. A törvényjavaslat szerint a belépés időpontjától csatlakozunk az Európai Unió tagállamaiban kötelezővé tett központi engedélyezési eljáráshoz.

Az elmúlt években jelentős mértékben felgyorsult az Európai Unió takarmányokra vonatkozó szabályozási tevékenysége, ennek kapcsán a sok új irányelv mellett számos meglévő irányelv módosítására került sor. Ezeket a részletes szakmai szabályokat veszi át a magyar takarmánykódex I. kötete. A magyar takarmánykódex II. kötete elsősorban a gyakorlati gazdáknak kíván olyan korszerű szabályozást adni, amelyek az állatok korszerű táplálóanyag-szükségleteit, valamint a takarmányok táplálóanyag-értékeit és felhasználhatóságát tartalmazzák. A III. kötet a takarmányok laboratóriumi vizsgálatainak gyűjteménye lesz.

A törvényjavaslat meghatározza a takarmányok előállítására, tárolására, forgalmazására, felhasználására, exportjára, tranzitjára, importjára és vizsgálatára vonatkozó hatósági feladatokat, és megnevezi azokat a hatóságokat is, amelyek e feladatok elvégzésére alkalmasak. E szerint az új takarmányok engedélyezése és a laboratóriumok minősítése, ellenőrzése, valamint az Európai Unióba való belépésünk után az Unió takarmányozási bizottságaiban tevékenykedő magyar szakemberek munkájának segítése, a szakmai háttér biztosítása az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet feladata. Itt fog tevékenykedni az Európai Unió takarmányminősítési eljárásában közreműködő nemzeti referens is.

A takarmány-előállító, -tároló és -forgalmazó helyeknek, valamint e tevékenységeknek és különböző takarmányoknak az ellenőrzése területi hatáskörrel a 19 megyei és fővárosi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás feladata. Az állomások operatív tevékenységének koordinálását az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet biztosítja, így a területi munkában érvényesülhetnek az összehangolt és egységes szakmai és jogi követelmények. Az intézet feladata a megyei ellenőrzések során vett hatósági minták laboratóriumi vizsgálati eredményeinek értékelése, valamint a takarmány-előállító üzemek működési engedélyéhez szükséges alkalmassági vizsgálatok elvégzése is.

A törvényjavaslat rendezi az engedélyezéshez és az ellenőrzéshez kapcsolódó vizsgálatok díjainak fizetési rendjét is. A hatóságok tevékenységét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyeli, és gondoskodik a szükséges szakmai szabályozások kialakításáról. A minisztérium szükség szerint, de évente legalább egyszer a takarmány-ellenőrzés tapasztalatairól átfogó jelentést készít, amely megmutatja a minisztériumnak azokat a területeket, ahol intézkedés szükséges, és lehetővé teszi a megfelelő hatósági ellenőrzési, vizsgálati stratégia kialakítását. A hatóságok által feltárt szabálytalanságok, hamisítások, minőségrontások és biztonságos felhasználást akadályozó tényezők esetében a törvényjavaslat szankciókat fogalmaz meg, amelyek kiterjednek az előállítás, a tárolás, a forgalmazás, a felhasználás, az export-import és a tranzit területére, az engedélyek felfüggesztésére, módosítására, feltételhez kötésére, visszavonására.

A jelenleg hatályos törvényben alkalmazott, bevált és szakmailag megalapozott értékcsökkentések és minőségvédelmi bírságok megfelelő eszközt nyújtanak és a jövőben is nyújtanak a hatóságoknak, amelyekkel megakadályozhatják az előbb említett minőségrontásokat, valamint biztosíthatják azt, hogy a takarmányok az állatok egészségét közvetlenül és az állati eredetű termékeket, a fogyasztó emberek egészségét közvetve ne veszélyeztessék.

Tisztelt Ház! Az élelmiszerlánc részeként a takarmányozás területén kialakított törvényjavaslat megadja a szükséges felhatalmazásokat a rendeleti szintű szabályozásoknak, amelyek az e törvényben foglalt rendelkezéseket részletezik oly módon, hogy e további szabályozások megteremtsék az összhangot az Európai Unió szabályozási rendszerével, és jó alapot adjanak a termények és termékek szabad áramlásának.

Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjen elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)