Felszólalás adatai

MANNINGER JENŐ, közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az elmúlt év elején a Tiszán és Szamoson lezajlott ciánszennyezéskor is bebizonyosodott, hogy a vízkészletek védelme érdekében szoros és korrekt nemzetközi együttműködés szükséges. Ugyanakkor a Duna vízminőségére vonatkozó tájékoztatás megfelelően megoldottnak tekinthető. Az ilyen információk továbbítása a bécsi főközpontba és az érintett országokba egy nemzetközi riasztórendszeren keresztül történik. Ezzel párhuzamosan, a határvízi egyezmény alapján működő vízminőségi albizottság egyidejű tájékoztatása mellett Szlovákia és Magyarország területi szervei egymást is értesítik a folyóba jutó esetleges szennyezésről azért, hogy a szükséges intézkedések a leggyorsabban megtehetők legyenek. Az eddigi tapasztalatok alapján e tekintetben a szlovák fél részéről időbeni és folyamatos információátadás valósult meg.

A Duna vizének minőségi változásait az országhatáron belül figyelőrendszer segítségével környezetvédelmi felügyelőségek ellenőrzik. A szükséges beavatkozásokról tárcánk a Környezetvédelmi Minisztériummal együtt dönt, a felszíni vízkészlet megelőző védelmét, illetve egy esetleges kárelhárítást pedig a minisztériumok alá tartozó műszaki szervezetek hajtják végre.

Ami pedig a főváros ivóvízellátását illeti, itt a szolgáltató a Fővárosi Vízművek Rt., amely nem az állam, hanem a Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdonában van. Az ivóvízellátás biztosítására vonatkozó terv elkészítése önkormányzati feladat, amely két részből tevődik össze: az egyik a különböző szennyeződések elleni megelőző védelem vagy ezek miatti utólagos mentesítés, amelyeknek szakmai követelményeit rendelet írja elő; a másik pedig a szükségvízellátás, amit a polgári védelem tervezése keretében kell kidolgozni.

Budapest ivóvízellátásáról elmondható, hogy a szolgáltatók ma már nem vesznek igénybe felszíni vizet, hanem a Szentendrei- és a Csepel-sziget kavicságyaiból kitermelhető úgynevezett parti szűrésű vizeket használnak. A fővárost kiszolgáló vízmű - mint a többi szolgáltató is - rendelkezik a hozzájuk érkező vizek minőségét figyelő rendszerrel, és mindazon technológiai vízkezelésre képes, amire a ciánveszély idején sikeresen helytállt szolnoki vízmű.

(15.10)

Ezen túlmenően az üzemeltetőnek, illetve katasztrófahelyzetben a védekezést irányító szervezetnek a főváros vízellátása biztonságos fenntartása érdekében számos megoldásra van lehetősége. Így például a főváros feletti és alatti szigeti vízbázisok váltott leállítása vagy csökkentett működtetése, az ipar részére történő ivóvíz-szolgáltatás szüneteltetése, önkormányzati elrendelés útján a családiházas övezetekre korlátozódóan szakaszos vízszolgáltatás vagy tartálykocsis vízszállítás.

Összefoglalóan tehát elmondható, hogy a Duna vízminőségét érintő ügyekben a szomszéd országokkal az együttműködés folyamatos. A főváros ellátásáért felelős szervek és szervezetek pedig megfelelően felkészültek lehetnek arra, hogy a lakosság egészséges ivóvízellátásáról kritikus helyzetekben is gondoskodjanak.

Kérem tehát képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps.)