Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN honvédelmi miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Valóban, jelen korunk legnagyobb kihívása itt Európában a migráció, és ennek a népvándorlásnak a különböző biztonsági kockázatait megfelelő módon, a szükségesség és arányosság keretei között, de ugyanakkor rendkívül hatékonyan kezelnünk kell. Nyilván mindannyian látjuk, különösen Párizs után, a terrorcselekményeket követően, hogy milyen veszélyek rejlenek a bevándorlásban, milyen veszélyeket hoz magával a migrációs folyamat. Ennek természetesen nemcsak terrorista típusú veszélyei vannak, hanem kulturális, sőt civilizációs veszélyei is, és azt is tudjuk, hogy az emberiség története a civilizációk története, hiszen értékek, normák, intézmények, különböző gondolkodásmódok összeütközésével is szembesülhetünk, ha ez a folyamat nem áll le, ha nem állítjuk meg. A civilizáció a legtágabb kulturális entitás, az emberek legmagasabb szintű kulturális csoportosulása. Huntington úgy fogalmaz, hogy a legnagyobb „mi”, melyen belül eltölt bennünket a kulturális otthonosság érzése.

De visszatérve a konkrét biztonsági kockázatokra, amivel szembesülnünk kellett, nyilván nekünk, magyaroknak is érdekünk fűződik ahhoz, amiről Schiffer képviselő úr beszélt, a világrendhez, hogy ez működjön, de mégiscsak a globális megközelítés mellett azonban törekednünk kell arra, hogy Magyarország védelmét, konkrétan a magyar emberek biztonságát szolgálhassuk minél hatékonyabban. Ez a célunk, hogy a magyar emberek biztonsága minél szélesebb körben garantálható legyen, és ezt a felelős hozzáállást szeretnénk az elkövetkező időszakban is felmutatni. Nyilván a biztonságnak ára van, a biztonság egy alapérték, amelyet garantálnunk kell, és a megfelelő, erre felkészített szervekkel kell mindezt megtennünk.

Óhatatlan, hogy ilyenkor az a kérdés fölmerül, hogy a biztonság garantálása során milyen szabadságjogok korlátozhatók, hiszen ez egy alapkérdés egy alkotmányos jogállamban. Az erről szóló értelmes vitákat lefolytattuk, én azt hiszem, hogy senki sem gondolhat arra, hogy mondjuk, a rendkívüli állapot kihirdetése során alkalmazható mintegy 30 szabadságjog korlátozása más esetben is indokolhatóvá tehető. Tehát mondjuk, aranybeszolgáltatási kötelezettséget nem kíván elrendelni a kormány értelemszerűen, ha terrortámadás éri az országot, vagy a katonai rögtönítélő bíróságot sem szeretné bevetni, hiszen nyilván ilyen intézkedésekre nincsen szükség, de a terrorveszély elhárításához igenis szükség van számos olyan intézkedés megtételére, amelyet szeretnénk az alkotmánymódosítással is elérni és lehetővé tenni.

(15.20)

Szükség van arra, hogy az erre felkészített szervek azonnal és gyorsan reagálni tudjanak, pontosan a magyar emberek biztonságának a garantálása érdekében. Mindannyian ismerjük azt, hogy a különleges jogrendi szabályozás milyen jogköröket tartalmaz. Tudjuk azt, hogy a ma hatályos alkotmányunkban a rendkívüli állapot mellett a szükségállapot, a veszélyhelyzet, a megelőző védelmi helyzet és a váratlan fegyveres betörés, a váratlan támadás különleges esetei szerepelnek. Amit most szeretnénk elérni, az nem más, mint hogy terrortámadás esetén ‑ valóban, ahogy a szlovákok megtették, ahogyan Franciaország, Belgium vagy Dánia megteszi ‑ a szükséges intézkedéseket mi is megtehessük. Hiszen a kormánynak nem szabad megkötni a mozgásterét ilyen esetben, nem szabad megkötni a kezét, hanem igenis lehetővé kell tenni, hogy a rendőrség mellett a Magyar Honvédség különböző erői, az erre felkészített erői az ország biztonságát garantálhassák és felléphessenek a terroristákkal szemben.

Biztos vagyok benne, hogy amikor a magyar Országgyűlés annak idején megszavazta a szükséges módosításokat, amelyek a honvédség részvételét, segítő közreműködését jelentették akár a vörösiszap-katasztrófa elhárításában vagy az árvízi védekezés során, senki sem gondolt arra, hogy ha a kormány kihirdeti a veszélyhelyzetet, akkor itt valamifajta teljhatalmat szeretne a kormányzat kapni és valamifajta katonai diktatúrát szeretne bevezetni, hanem pont az a célja ennek a szabályozásnak is, hogy igen, lehetővé tegyük a magyar emberek biztonságának a garantálását. Ezt szeretnénk egy olyan új, egyértelmű jogszabályi környezettel megteremteni, amellyel a terrortámadások esetén is, a terrorveszély konkrét érzékelése esetén is a Magyar Honvédség erői segíthessék a rendőreink munkáját azért, hogy a magyar emberek, a magyar családok minél nagyobb biztonságban élhessenek az elkövetkező időszakban is.

Ez a célja, és nagyon szépen köszönöm frakcióvezető úrnak, hogy a témát felhozta ma az Országgyűlésben, hiszen valóban a mindennapok biztonságát kell szolgálnunk, és ehhez kérnénk majd a parlament jóváhagyását, támogató döntését.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)