Készült: 2024.09.23.05:43:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

126. ülésnap (2000.03.20.), 124. felszólalás
Felszólaló Balogh József (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:12


Felszólalások:  Előző  124  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BALOGH JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Igen tisztelt határon túli magyar Testvéreink! Engedjék meg, hogy Teleki Pál néhai miniszterelnök szavaival kezdjem felszólalásomat: "Tudom, hogy magyaroknak nehéz összetartást hirdetni, mégis meg kell tennem ezt is. Tehetem, mert bár nem visz rá a lázadó, büszke egyéni természetünk, felbuzdulásunkban mégis össze tudunk fogni, és ha ököllel az asztalra vágtunk - mondván, most pedig ezt megcsináljuk -, csodákat tudtunk művelni. Most pedig olyan időben élünk, amikor mindnyájunknak az asztalra kell csapni, hogy most pedig összefogunk."

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány jelentését tárgyaljuk a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról, illetve az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatát. A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja - már csak az előbb említett összefogás szükségessége miatt is - a jelentés elfogadását.

Hosszú utat tett meg a magyar belpolitika, míg ez a beszámoló a tisztelt Ház elé került. 1996 nyarán volt az első magyar-magyar csúcs, majd az év szeptemberében Pápán az úgynevezett csonka csúcs, amelyen az akkori MSZP-SZDSZ-es politikai vezetők nem jelentek meg. Majd hosszú-hosszú csend következett az anyaország és a határon túlra szakadt honfitársaink között.

Tisztelt Ház! A polgári koalíció választási győzelme, a Fidesz-kisgazda-kormány azonban áttörést hozott, és csipkerózsika-álmából felébresztette a magyarokat. 1999 februárjában Budapesten ismét egy asztalhoz ültek az anyaországbeliek és a határon túliak, valamint a világban szétszóródott magyarság képviselői. E történelmi jelentőségű magyar-magyar csúcs, konszenzussal elfogadott elnevezéssel, az első Magyar Állandó Értekezlet után kijelenthettük, hogy egyetértés alakult ki a Magyar Országgyűlés pártjai között a határon túli magyarság kérdésének megítélésében, a nemzetstratégia célkitűzésében.

Ezen az első találkozón a Független Kisgazdapárt önálló álláspontot jelenített meg, nevezetesen számunkra rendkívüli jelentőséggel bír az EU-csatlakozásunk utáni időszak, a schengeni határ kérdése, azaz a kárpát-medencei magyarság szabad beutazásának biztosítása. A kisgazda felvetés teljes támogatást kapott, ezért került felállításra egy új bizottság.

A kritikánkat ezzel kapcsolatban most meg kell fogalmaznunk. A jelentés igen felszínesen és konkrétumok nélkül foglalkozik a kettős állampolgárság, a szavazati jog, a kettős útlevél esetleges lehetőségével. Miközben a határon túli magyarok körében óriási a várakozás, mi, kisgazdák nem látjuk a külügyi kormányzat konkrét megoldási elképzeléseit, vagyis a Független Kisgazdapárt ezen a területen markánsabb lépéseket vár.

Tisztelt Ház! A Független Kisgazdapárt a Magyar Állandó Értekezlet második ülésén is aktívan részt vett, a zárónyilatkozatban a preambulum szövege saját indítványunk volt. Így a részvevők megemlékeztek a Szent István-i államalapítás és a kereszténység felvételének ezredik évfordulójáról.

Képviselőcsoportunk azóta is szoros kapcsolatban áll a határon túli magyarokkal. Legutóbb éppen a kisgazda székházban volt találkozó Tőkés László és Torgyán József pártelnök között, ahol a két delegáció konkrét együttműködésben állapodott meg párt-, illetve minisztériumi szinten. Ennek jelentőségét alátámasztja, hogy a magyarországi delegációvezető a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-kisgazda-kormány érdeme, hogy a rendszerváltoztatás óta először fekszik írásos előterjesztés a tisztelt Ház asztalán, amely jelentés az anyaországtól elszakított valamennyi nemzetrész helyzetével foglalkozik.

Az ország értékelésével egyetértünk. Továbbra is támogatják a kisgazdák a magyar külpolitika három fő cselekvési iránya, az euroatlanti integráció, a regionális együttműködés és a nemzetpolitika közötti egyensúly fenntartását, mely a rendszerváltoztatás óta meghatározza Magyarország külpolitikáját. Magunk is tapasztaljuk, hogy a szomszédos országokban végbemenő demokratikus folyamatok külpolitikai irányvonalaink sikerét megalapozzák.

Az elmondottak alapján a Független Kisgazdapárt a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló J/2204. számú jelentést elfogadja. Ez a jelentés és a mögötte álló munka méltó ez évi ünnepségsorozatunkhoz, államalapításunk ezeréves évfordulójához.

Böjtmás havában tárgyalja az Országgyűlés a határon túli magyar testvéreink helyzetét, és a Független Kisgazdapárt kéri a hazai politikai tényezőket, hogy a nemzeti összefogás jegyében - ahogy Teleki Pál szavait hallották - magunkba mélyedve gondoljuk át az előttünk álló közös feladatokat, a magyar jövőt biztosító alkotó munkát, hogy igazak legyenek a XV. századi Szent István-i zsolozsma sorai.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz és a MIÉP soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  124  Következő    Ülésnap adatai