Felszólalás adatai

Most pedig, tisztelt Országgyűlés, soron következik a Normafa Park történelmi sportterületről szóló törvényjavaslat általános vitája lezárásig. A törvényjavaslatot T/12083. sorszámon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Tállai András úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.

Öné a szó, államtitkár úr.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országház! Tisztelt Képviselők! A fővárosi polgárok részéről felmerült az az igény, hogy a Normafán és környékén 1895 óta különböző színvonalon jelen lévő sísport visszanyerje egykori kiemelt szerepét, és egészséges környezetben megteremtődjenek a biztonságos szabadtéri sportolás feltételei. Kiemelt fontosságú továbbá, hogy minden budapesti általános iskolás elérhető módon, akár iskolai keretek között lehetőséget kapjon a síelés elsajátítására. Az említett célok elérése érdekében olyan közösségi használatú parkerdőre van szükség, amely együttesen biztosítja a védett és közösségi jelentőségű természeti értékeket, valamint az országos jelentőségű védett természeti és a közösségi jelentőségű terület megmaradását, funkciójának betöltését, a lokális kulturális értékek megőrzését, illetve helyreállítását, valamint a minőségi kikapcsolódás széles körű lehetőségét.

A törvényjavaslat a budapesti Normafa területén a történelmi sportterület hagyományaira épülő, elsősorban a sísportág népszerűsítésén alapuló, a fővárosi polgárok széles körű sportolási igényét kielégítő, európai színvonalú sportközpont kialakítását alapozza meg. A Normafa Park történelmi sportterület megvalósításának célja, hogy a táj- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele mellett jöjjön létre a polgárok fizikai és szellemi épülését szolgáló közpark jellegű terület, biztosítsa a Normafa egész éves kihasználtságának feltételeit, turisztikai szempontból egyedülálló vonzerőt jelentsen, és a vendéglátás és a szállodák fellendülésével erősítse a munkahelyteremtést és a belföldi turizmust.

A Normafa környékén érvényes természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályok jelenleg nem teszik lehetővé a céloknak megfelelő infrastrukturális beruházások megvalósítását. A jelenlegi szabályrendszer mellett a terület jogszerűtlen használata nem szüntethető meg, a történelmi hagyományokhoz visszanyúló tényleges használat a mai szabályok szerint lehetetlen, továbbá az épített értékek védelmét, megőrzését és a turisztikai célkitűzéseknek megfelelő helyrehozatalát az országos előírások akadályozzák. Tárcánk szükségesnek tartja olyan törvény megalkotását, amely lehetővé teszi az európai színvonalú sportkomplexum kialakítását, mindamellett a természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályokat országos érvénnyel nem változtatja meg, hanem kifejezetten a Normafa Park történelmi sportterület számára enged eltérést a hatályos szabályoktól.

Tisztelettel kérem az Országgyűlést, a törvényjavaslatot tárgyalja meg, és azt a szavazás során támogassa. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak, a sport- és turizmusbizottság előadójának.

RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a sport- és turizmusbizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A sport- és turizmusbizottság természetesen tárgyalta ezt az előterjesztést, ezt a törvényjavaslatot, ugyanis mind a sport, mind a turisztika részében érinti a bizottság témáját. Tudjuk azt, hogy a Normafa Budapest egyik legrégebbi, legfelkapottabb pihenőövezete volt, évtizedekkel ezelőtt is már a budapestiek százezrei jártak ide kikapcsolódni. Be kell valljam, a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy magam is, amikor síelni jártam az OSC színeiben több mint három évtizeddel ezelőtt, a Normafa lejtőin jártam fel hétvégenként, igazából már akkor is tapasztalható volt az, hogy már a régi csúcsidőszakán, a fénykorán túl van a Normafa, nem is beszélve a normafai síelésről.

Azóta a helyzet, aki jár mostanában is oda, az tapasztalja, hogy tovább romlott. Tovább romlott, mert valóban, ahogy az államtitkár úr is elmondta, meg ahogy a bizottsági ülésen is elhangzott, a jelenlegi törvények nem teszik lehetővé azt, hogy itt jelentős, a kor kívánalmainak megfelelő fejlesztések történjenek, hiszen ezek a törvények rendkívüli módon megkötik a kezünket. Aki járt arra, az tudja, hogy sem közlekedési, sem más szempontból az a helyzet, az az adottság, ami Budapestnek ennek a fantasztikus hegyén itt lehetőségként rendelkezésre áll, semmilyen módon nincs kihasználva. Lepukkanófélben lévő épületek, aminél elhangzott, hogy nem lehet funkcióváltást végrehajtani, elmaradt fejlesztések, rossz közlekedési infrastruktúra, megoldatlan parkolás, lehetne sorolni folyamatosan a problémákat. Azt hiszem, nekünk büszkének kell lennünk arra, hogy Budapesten ilyen fantasztikus lehetőségek állnak rendelkezésre, viszont ezekhez a fantasztikus lehetőségekhez a kor kívánalmainak megfelelő beruházásokat mindenképpen végre kell hajtani.

Az államtitkár úr szívemet melengetően nagyon hangsúlyosan beszélt a síelésről, ugyanakkor azt el kell mondani, és ez a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy ezek a fejlesztések a síelést nagyjából két, maximum két és fél hónapig szolgálják. A budapesti - hogy mondjam - látogatók viszont ezt a területet 12 hónapon keresztül kell hogy használják, és olyan fejlesztések szerepelnek ebben az elképzelésben, amelyeket megismertünk, amelyek hangsúlyosan nem a síelés, de a maradék 9 hónapban is az idelátogatók kikapcsolódását, pihenését is szolgálják.

(15.40)

Nagyon fontos szerepe van itt a családok kirándulásának, a turistáskodásnak, meg kell találni a módját annak, hogy a kerékpárosok is megtalálják a számításaikat. Az anyagban szerepel, hogy akár egy downhillpályát is terveznek itt kialakítani. Tehát tényleg minden adott lesz ahhoz, hogy itt egy olyan pihenőpark legyen, amire mindannyian büszkék vagyunk.

Elhangzott a bizottsági ülésen - s ígéretet kaptunk arra, hogy erre különös tekintetet fognak szentelni -, hogy a környezetvédelemre maximálisan oda kell figyelni, hiszen már előrevetítették a bizottsági viták is, hogy itt kisebb-nagyobb viták a környezetvédelmi területen lesznek. Ugyanakkor látni kell, hogy a terület környezeti terhelése most is meglehetősen nagy. Ha kellően okosan, végiggondoltan nyúlunk ehhez a kérdéshez, akkor a területnek nem lesz nagyobb a környezeti terhelése, hanem ennél kisebb, mégis az idelátogatók a jelenleginél sokkal komfortosabban fogják érezni magukat és sokkal jobban fogják tudni itt eltölteni a pihenőidejüket.

Aki abban érdekelt, hogy Budapestnek ez a fantasztikus területe megújuljon, hogy a Normafánál élni lehessen azokkal a lehetőségekkel, amiket a természet adott, annak célszerű ezt a törvényjavaslatot támogatni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Bartos Mónikának, a fenntartható fejlődés bizottsága előadójának.

BARTOS MÓNIKA, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A fenntartható fejlődés bizottsága szeptember 9-én, hétfőn megtárgyalta a Normafa Park történelmi sportterületről szóló törvényjavaslatot, és 10 igen szavazattal, 4 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta.

A javaslat célja - ahogy az előterjesztésben is elhangzott - az, hogy egy közpark jellegű terület jöjjön létre, amely az odalátogatók fizikai és szellemi épülését is szolgálja. Ez nem hagyomány nélküli, hiszen emberemlékezet óta odalátogatnak a helyiek és a vendégek. 1890 óta van helye a sísportnak a Normafánál. A cél az, hogy ennek az egykori fontos szerepe visszakerüljön erre a területre. De nemcsak a sísport a cél, hanem az is, hogy az odalátogatók sport- és közösségi eseményekben is részt vegyenek, rekreációs időt töltsenek ott, és az idelátogató turistáknak vonzerőt jelentsen ez a terület.

Három fő kritika merült fel a bizottságban. Az egyik az, hogy ez egy egyedi eset, és kell-e egy egyedi esetre jogszabályt alkotni, a másik az, hogy milyen lesz a terület környezetterhelése, és hogy a beruházás érint-e, és ha igen, milyen mértékben érint Natura 2000-es területeket, a harmadik pedig a hatástanulmány kérdése. Azt viszont senki, egyetlen hozzászóló sem kérdőjelezte meg, hogy a terület állapota olyan elhanyagolt, hogy nagy szükség van a beavatkozásra.

A vitában választ kaptak a bizottság tagjai arra, hogy zöldszervezetekkel folyamatos egyeztetés zajlott a javaslat elkészítése során. Differenciált a szabályozás, ahogy az az előterjesztésben is látszik, és ennek oka az, hogy az értékes területek védelme igenis fontos szerepet kapjon. Az is igaz, hogy a fejlesztés elsősorban már meglévő és nagyon rossz állapotú épületekre vonatkozik, a többletfejlesztés csak 10 százalékos, és az is magassági korlátokkal. A hatástanulmány igenis minden beruházás előtt elkészül, s ahogy képviselőtársam is mondta, naponta valóban több tízezer ember látogat oda. Nagyon sokszor hallunk hírt balesetekről, akár nyáron a downhill-kerékpározás miatt, akár télen a szánkózók, a síelők összeütközése miatt. Én azt gondolom, hogy pont amiatt, mert felelősséggel tartozunk egymásért, nagyon fontos, hogy egy ilyen sokak által kedvelt és látogatott kirándulóhelyen megfelelő környezetet teremtsünk ahhoz, hogy ott mindenki jól érezze magát és vigyázni tudjon a testi és szellemi egészségére.

Mindezek alapján a bizottság tagjainak többsége támogatta az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Dankó Bélának, az önkormányzati bizottság előadójának.

DANKÓ BÉLA, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 2013. szeptember 9-i ülésén tárgyalta a Normafa Park történelmi sportterületről szóló T/12083. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat egy európai színvonalú sportközpont kialakításának megalapozását célozza a budapesti Normafa területén. Tekintettel arra, hogy a Normafa környékén érvényes természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályok elvileg nem teszik lehetővé a céloknak megfelelő infrastrukturális beruházások megvalósítását, szükségessé vált, hogy a Normafa Park terület számára a törvény eltérést engedjen az országos természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályok tekintetében. A törvényjavaslat e szándéknak tesz eleget.

A fentiekre való tekintettel a bizottság a javaslatot 16 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Hegedűs Lorántnénak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ahogy az előbb is elhangzott, amikor az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban megvitattuk ezt a törvényjavaslatot, akkor 3 nem szavazat és 4 tartózkodás volt, mind az ellenzéki oldal részéről. A vitában megfogalmaztuk a kérdéseinket és az aggályainkat mindamellett, hogy természetesen nem vitatható, hogy egy nagyon fontos és szükséges fejlesztésről lenne szó, amennyiben arra gondolunk, hogy egy színvonalas közteret kellene kialakítani a Normafán és környezetében, ugyanakkor az előterjesztéssel komoly problémáink vannak.

Először is azt kifogásoltuk, hogy egy szabályozási terv- és helyi építési szabályzat szintű módosítást sarkalatos törvényben szeretne a kormányzó párt rögzíteni. Ennek a módja szerintünk nehezen indokolható, már csak azért is, mert ez az ügyféljogok nagyon durva beszűkítésével jár. Hiányoltuk a fejlesztési elképzelések konkrét bemutatását, ami nem vitatható, hogy már létező, és ezzel együtt hiányoltuk az adott terület térképi megjelenítését is; csak helyrajzi számokat kaptunk, körülbelül száz darabot. Ha már helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet csinálunk törvényi szinten, akkor szerintem minimum elvárható lenne, hogy ezt ha nem is rajzos formában, de térképi melléklettel egyértelműsítsék számunkra.

Kérdésként fogalmazódott meg még, hogy az erdővédelmi járulékot és a csereerdősítést vajon miért veszik ki, miért adnak felmentést ez alól a mindenkori tulajdonosnak. Erre választ igazából nem kaptunk.

A további érveinket és kérdéseinket majd a vita folyamán szeretném kifejteni, elnök úr, tekintettel arra, hogy az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban a kisebbségi véleményt jómagam fogalmaztam meg. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak, Jobbik.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Polgármester Úr! Ott folytatnám, ahol az előbb abbahagytam. Jelenleg egy olyan törvénnyel állunk szemben, amelynek a tartalma egy helyi önkormányzati rendeletben, adott esetben egy helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben kéne hogy megjelenjen számunkra. Különösen Budapesten érdekes ez a helyzet, ahol ahhoz, hogy egy kerület szabályozási tervet és építési szabályzatot csináljon, alkalmazkodnia kéne az FSZKT-hoz, illetve a BVKSZ-hez. Ez alól egyébként is felmentést ad a törvényjavaslat - erről majd a későbbiek során szeretnék beszélni -, mindenesetre azért érdekes ez a kérdés, mert amíg egy önkormányzati rendeletnek meg kell felelnie az összes olyan jogszabálynak, ami az építés körülményeit befolyásolja - s tudjuk, hogy ebből több tucat van ma Magyarországon, tehát nemcsak az építési törvénynek vagy az OTÉK-nak kell megfelelnie egy helyi építési szabályzatnak, hanem azon kívül még ezer más törvénynek is -, addig ez alól az egész törvényi körülményből kiragadunk egy területet, mindezek fölé helyezzük, és sarkalatos törvényt csinálunk belőle.

(15.50)

Ez minimum egy érdekes szituáció szerintem. Ameddig - bocsánat a párhuzamért - Kiskunkarakószörcsögön elvárjuk, hogy a képviselő-testület az utolsó betűig betartsa a vonatkozó előírásokat, hiszen tudjuk, egy önkormányzati rendelet a joghierarchia piramisának legalján áll, jogszabály ugyan, de legalul van, mindennek meg kell felelniük, és mindent elvárnak tőlük, teljes joggal egyébként, és adott esetben a kormányhivatal teljes joggal koppint az orrára annak a képviselő-testületnek, amely ezen előírásokat meg óhajtja kerülni, addig itt minden további törvényt gyakorlatilag hatályon kívül helyezünk. Ezekből egypárat egyébként nevesít is a törvényjavaslat, úgymint az építési törvényt, az erdőtörvényt, az NFA-ra vonatkozó törvényt, sőt a kormány saját kormányrendeletét is, amely a helyi építési szabályzat megalkotásáról szóló kormányrendelet. Tudjuk, hogy korábban az Étv. 9. §-a volt ez, most már ezt az alól kivették, és csak egy kormányrendelet, de akkor is saját maga alól ad felmentést gyakorlatilag a kormányzat.

Nemrégiben egy rádióműsorban elhangzott Kövér László házelnök úr véleménye arról, hogy ő szeretne Magyarországon rendeleti kormányzást látni. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokban.) Elmondom, hogy hogyan vonatkozik erre. Az merült fel, hogy a XXI. században élünk, annyira felgyorsultak az események, és annyira gyorsan kell reagálni, hogy adott esetben nincs idő megvárni azt, hogy törvényt alkosson a tisztelt Ház, és abból következzenek dolgok és események Magyarországon. Nyilvánvalóan az biztos, hogy egy helyi építési szabályzatot módosítani ma Magyarországon alaphangon kilenc hónap. Sőt, ha egy ilyen extra helyzet van, ahol még gazdagabb az a jogi környezet, amihez alkalmazkodni kell, akkor nyilván ez csak hosszabb lehet.

Azt gondolom, hogy ezzel együtt azért vannak törvények ma Magyarországon, mert azok azt a jogbiztonságot teremtik meg, hogy adott esetben azok állampolgárok, akiknek jogos érdekük fűződik a beruházáshoz, illetve ahhoz az egész környezethez, érdemben bele tudjanak szólni. Tudjuk, hogy sajnos az ügyféljogokat igen-igen erőteljesen beszűkítette pont a Fidesz-kormányzat, noha egyébként magát demokratikusnak vallja, és pont e tekintetben eléggé diktatórikus lépéseket tett - ez most egy másik kérdés -, de mondom még egyszer, azt, hogy egy önkormányzati rendeletben megfogalmazható dolgot emel sarkalatos törvénnyé, és ugyanebbe a gondolkodási módba illik ez bele, mint amit Kövér László megfogalmazott, semmiképpen nem tudjuk elfogadni. Azzal együtt, hogy egyébként ez már a sokadik eleme ennek a történetnek, tudjuk, hogy ez az egész Istvánmezővel kezdődött, utána a budapesti agglomeráció területrendezési terve módosításával, aztán a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jellegű beruházásokra vonatkozó törvény módosításával, és így tovább - hosszan tudnánk sorolni ezt a sort -, ez teljes egészében beleillik, mindazonáltal elfogadhatatlannak tartjuk továbbra is ezt a gyakorlatot.

Már említettem a kisebbségi hozzászólásomban azt, hogy valamilyen oknál fogva az erdővédelmi járulék és a csereerdősítés alól felmentést ad ez a törvényjavaslat a mindenkori tulajdonos számára. Tudjuk, hogy építtetőként az önkormányzat van megjelölve, illetve vagyonkezelőként az önkormányzat van megjelölve, mégsem igazán értem, hogy miért kellett ez alól az előírás alól felmentést adni. Ez egy kicsit azt üzeni szerintem a választópolgárok felé, hogy vannak egyenlők meg vannak egyenlőbbek. Pontosan ezen a helyen, ahol tudjuk, hogy sérülni fog a zöldfelület, hiszen nagyobb beépítési arányt és intenzívebb beépítési lehetőséget biztosít a törvényjavaslat, nem gondolom, hogy ez egy építő jellegű javaslat, még akkor sem, ha adott esetben ezen valaki spórolhat.

A következő kényes kérdés, mondjuk így, a beruházó személye. Tudom, hogy az építtető az önkormányzat, de egy másodpercig sem merül fel bennem az, hogy a megvalósító tényleg az önkormányzat lenne. Ugye, polgármester úr, nem kell túl messzire menni, nézzünk csak egy I. kerületi példát, ott is van olyan, hogy önkormányzati területen az önkormányzat egy sportcélú, tehát közcélokat megvalósító építmény felépítésébe egy magánberuházót vont be, méghozzá olyaténképpen, hogy a beruházó saját költségére épített meg egy sportcélú intézményt, úgy, hogy annak hasznát szedheti, nem tudom, ötven évig. Tehát nem az ő tulajdona, csak éppen neki fial. Azt, hogy itt valami háttérberuházó van, vagy elképzelhető, hogy van egy ilyen beruházó, én föltételezem. Megmondom, hogy miért: azért, mert ma Magyarországon ez a gyakorlat. Elképzelhető, hogy ez egy extra kivétel, és a XII. kerületi önkormányzat a saját pénzét fogja beletenni, és ő fog ott hoteleket és egyéb sportcélú ingatlanokat építeni és így tovább, lehet, hogy ez a különleges kivétel.

De hogy visszatérjek ehhez az I. kerületi példához, amit az előbb említettem, ott is például mi történt, kiderült rövid úton, hogy a beruházónak, akit kiválasztottak a megvalósításra, nincs ám egy fillérje sem a zsebében, hanem mindent bankhitelből valósít meg. A bankhitelhez a bank valamifajta jelzálogot kért, valami biztosítékot. Mi legyen ez a biztosíték? Maga az ingatlan, amin megvalósítják ezt a beruházást és így tovább, és a kör bezárult. Kik fogják kifizetni valójában ezt a beruházást nemcsak egyszeresen, hanem kétszeresen is? Az I. kerületi lakosok, akik igénybe veszik ennek a sportlétesítménynek a szolgáltatásait, mert egyszer kifizetik a beruházót, amikor a belépődíjat kifizetik, másrészt meg ki kell hogy fizessék a hitelt, ami a jelzálogot jelenti.

Azt gondolom, amellett, hogy nagyon fontos, hogy fejlesszünk egy közterületet, nagyon nem mindegy, hogy ez hogyan valósul meg, kinek a pénzéből és valójában kinek a költségén valósul meg.

Adott esetben pedig, amikor egy területre helyi építési szabályzatot módosítunk, és a módosítás minden esetben sajnálatos módon ma Magyarországon csak többletjogok adását jelentheti... - mert ha valakitől elvesszük ezeket a jogokat, akkor kártérítési kötelezettsége van az önkormányzatnak, de ha többletjogokat biztosítunk, az azt jelenti, hogy vagyoni értékű jogokat adunk át valakinek. Itt az állam fog valakinek vagyoni értékű jogokat átadni. Azért mondom, hogy valakinek, mert értelmezésem szerint ez nem a XII. kerületi önkormányzat. Ha igazam van, és bevonásra kerül egy további beruházó ezeknek a fejlesztéseknek a megvalósításába, aki adott esetben mondjuk azért, mert beleteszi a pénzét vagy a bankjának a pénzét, szedi majd a hasznát ezeknek az épületeknek meg ezeknek a fejlesztéseknek, akkor áttételesen őt gazdagítjuk ezen vagyoni értékű jogok átadásával.

Hogy megint egy vidéki példát mondjak, ha bármely vidéki település ilyen vagyoni értékű jogokat ad át helyi építési szabályzat módosításával, akkor minimum településrendezési szerződést szokott kötni. Általában ebben nemcsak azt kötik ki, hogy például a helyi építési szabályzat módosításának a költségét az adott beruházó viseli, hanem azt is ki szokták kötni, hogy milyen további hozzájárulást tesz a beruházó az önkormányzat felé. Olyan példát is tudok mondani, hogy a terület fejlesztése és további értékesítése utáni nettó haszon 20 százalékát mutatta be az önkormányzatnak - az egy korrekt ajánlat -, azért, mert egy üzletember volt az egyik oldalon, a másik oldalon pedig egy felelős önkormányzat, amely azt mondta, hogy ha te gazdagodsz, akkor abból nekem visszajár pénz. Ez egy korrekt ajánlat.

(16.00)

De itt most nem ez történik, mert településrendezési szerződésnek vagy bármi ilyenfajta körülménynek még a nyomát se látjuk. Azzal, hogyha megnyomjuk a gombot adott esetben, ez a terület így fel fog értékelődni, abban a pillanatban fel fog értékelődni, hiszen nagyobbat lehet oda építeni, tehát adott esetben 10 százalékkal nagyobbat, magasabbat, tehát intenzívebben lehet beépíteni. Ez ma Magyarországon, a XII. kerület kellős közepén, annak a tetején igen magas négyzetméterárakat jelent, aminek igen komoly haszna lehet adott esetben. Mondom még egyszer: nem értékesítésről beszélek, hanem használatról, és a használat utáni jövedelem szedéséről beszélek, ami egyáltalán nem biztos, hogy az önkormányzat lesz.

Ezek a kérdések merültek fel bennem. Most visszatérve arra, hogy miért is sarkalatos ez a törvény: önök azt írták (Tállai András: Nem sarkalatos.)... - így van megfogalmazva. Bocsánat, akkor kikeresem, államtitkár úr, de legyen önnek igaza. Azt mondja... - bocsánat, csak az egyik pontja sarkalatos, egyébként nyilvánvalóan a leglényegesebb része, ami az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése szerint sarkalatosnak minősül, ami egyébként arról szól, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvényt meg kell alkotnia a Háznak, és annak a nem tudom, milyen körülményei benne kell hogy legyenek ebben a törvényben.

Nem igazán értem, hogy miért is kell kőbe vésni, de megvárom, hogy a polgármester úr e tekintetben segítségemre siessen. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő előre bejelentett felszólaló Szél Bernadett képviselő asszony.

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ismét elég nehéz helyzetben vagyunk, mert ez megint egy olyan törvény, amit ha egyre többet néz az ember, akkor egyre inkább elgondolkodik azon, hogy itt megint mi készülődik, és egyre inkább kevésbé tetszik neki az, amit maga előtt lát. Itt az előttem hozzászóló ellenzéki képviselő asszony nagyon sok fontos problémát végigvett, és azt gondolom, hogy ezeket mind meg lehet erősíteni, és nekem is inkább kérdéseim vannak ezzel a tervvel kapcsolatban.

Igazából azon is gondolkodtunk, hogy módosító javaslatokat kellene beadni, hogy egy kicsit javítsuk a minőségét ennek a törvényjavaslatnak, de igazából arra jutottunk a végén, hogy nem lehet ezt szétmódosítózni, mert úgy rossz az egész, ahogy van. Tehát ha valaki egy ilyen projektet szeretne a Normafán csinálni, akkor annak nem így kell nekiállni, és nem ilyen körülmények között, nem ilyen egyeztetések után, és nem ilyen kilátásokkal kellene hogy az Országgyűlés elé kerüljön.

Fontos azt látni, hogy itt a Normafáról van szó, ami az egyik legutolsó zöldterület itt Budapest környékén. Rengeteg ember él ebben a városban, egyre rosszabb a levegőminőség, és mindannyian látjuk, hogy a legutolsó talpalatnyi zöldterületet is családok sokasága keresi fel, pontosan azért, hogy egy kis friss levegőt szívjon a hétvégeken, vagy ha egy kicsit kisüt a nap, akkor meg mindenhol ott ülnek az emberek.

Önök most egy olyan irományt tettek le az asztalra, ami a beépíthetőséget növeli. Tehát ha önöknek az a célja, hogy a budapesti családoknak egy alternatívát nyújtsanak színvonalas feltöltődésre a természetben, akkor nem egy olyan javaslatot kellene letenni az asztalra, ami növeli a beépíthetőséget, hanem olyat, ami vagy szinten tartja vagy csökkenti, és ráadásul elérhető alternatívákat kínál. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.) Ezen természetesen lehet vitatkozni, és azt hiszem, az ülésteremben ennek meg is van a rendje, hogy hogyan kell erről beszélgetnünk egymással.

A másik az, hogy számomra az is nagyon furcsa, amiről szintén szó volt itt az előző hozzászólásban, hogy ez egy olyan projekt, aminek a kedvéért egy csomó törvényt hatályon kívül helyeznek vagy korlátozottan alkalmaznak. Szóval, azért itt van az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, az erdőtörvény, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló szabályzat, a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet, tehát még egy kormányrendelet is itt van. Önök ezeket mind korlátozni akarják azért, hogy ez a projekt megvalósulhasson.

Ráadásul azt látniuk kell, hogy a beépíthetőségnél az is aggályos, hogy itt bármit lehetne építeni lakóépületen és szálláson kívül. Lehetne vendéglátó, turisztikai szállást, sport-, szabadidős, oktatási, nevelési, hitéleti, biztonsági, közlekedési építményt építeni, és csak hogy egy kis képe legyen a jelenlévőknek meg akik minket néznek arról, hogy mégis hogy nézne ki a Normafa az átalakítás után, akkor azoknak elmondom, hogy ez úgy nézne ki - ez a törvényjavaslatban részletesen leírásra kerül -, hogy lennének sípályák, azokhoz kapcsolódnának felvonók és hóágyúk. Hozzáteszem, hogy a hóágyúk úgy működnek, hogy azoknak föld alatti víztározójuk van, merthogy önök egy olyan területen akarnak síelést biztosítani, ahol az évnek csak egy nagyon pici időszakában van hó. Tehát azt azért meg kellene fontolni, hogy a múlt század óta történt-e valami változás esetleg az éghajlatban, és egy kicsit kevesebb hó van. Tehát biztos, hogy a síelés az, amivel fel kellene lendíteni itt a Normafa állapotát? Mert szerintem nem az.

Akkor lesz szánkópálya, kerékpárút, játszótér, erdei tornapálya, futópálya, nyári bobpálya, downhill-kerékpárpálya és lenne két síklubház, fogadó és bruttó 800 négyzetméteren elterülő, 15 méter magas engesztelő kápolna, zarándokszállás, kemping. Tehát rengeteg fejlesztés megvalósulna. Ha jól látom itt a számokat, akkor a kerület egy 5 milliárd forintos összeget kapna a beruházásra, ebből három új sílift épülne, és ebből még felújításokat végeznének. Szánkópályát alakítanának ki, bobpályát, és egy ezer autó befogadására alkalmas parkolóház is kialakulna a Budai-hegységben. A logikus megint az, hogy ha valaki a Normafán fejleszteni akar, akkor miért nem a tömegközlekedési rendszert fejleszti úgy, hogy az emberek oda el tudjanak jutni közösségi közlekedéssel.

Nagyon problémás az, hogy önök ezt az egész elképzelést azzal próbálják levédeni, ilyen társadalmi igényekkel, mintha ez a fővárosi emberek elképzelése lenne. Önök kit kérdeztek meg erről? Mert én nem tudok semmilyen társadalmi egyeztetésről, nem tudok semmilyen közvélemény-kutatásról, sőt még hatásvizsgálatot sem végeztek, mielőtt ezt a törvényjavaslatot benyújtották.

Ami pedig kiemelten probléma, az pontosan a Natura 2000 kérdés. Egyszer már belefutottak, pontosan a győri Audi kapcsán egy kötelezettségszegési eljárásba, amikor egy Natura 2000-es területet próbáltak más célra használni. Azt látni kell, hogy a Normafánál ez a terület nem véletlenül került Natura 2000-es oltalom alá. Önök most akkor ezzel mit óhajtanak kezdeni? Biztosak abban, hogy Natura 2000-es területen hóágyúzott sípályákat kell építeni? Arról nem is beszélve, hogy ez a hóágyúzás korántsem problémamentes. Tehát ez nem sima víz, amit odalöknek, és akkor azon lehet síelni, hanem ez kőkemény vegyszerezés, és a vegyszereknek mint olyanoknak egy természetvédelmi területen különösen problémás a használata.

A másik pedig az, hogy fenntarthatatlannak tűnik a projekt. Tehát itt már beszéltünk arról, hogy az építtető az önkormányzat. És ki fogja ezt fenntartani? Nagyon sok olyan építményt látunk szerte Magyarországon, és egyébként a kerületben is, hogy veszteséges sportcentrumokat építettek például. Megépítik nagy garral, büszkék rá, hogy mekkora fejlesztést hajtottak végre, aztán nincs, aki fenntartja, onnantól kezdve pedig az épület az enyészeté lesz. Mi lesz a sorsa ennek a centrumnak, amit önök a Normafán ki akarnak alakítani?

Azt gondolom, hogy több sebből vérzik ez a projekt, és külön fájdalmas az, amit szintén itt pedzegettünk a korábbiakban, hogy ha valaki itt kivágná az erdőket, akkor pontosan mi garantálná azt, hogy oda újra zöldfelület kerüljön? Mi ugyanis azt látjuk, hogy az erdőtörvény hatálya alá tartozó ingatlanok esetében még az erdővédelmi járulék megfizetése, illetve a csereerdősítés alól is mentesülne az ingatlan mindenkori tulajdonosa, tehát még az is, akinek esetleg bérbe adják ezt a majdani területet.

Szintén az eljáráshoz tartozik, ami különösen pikánssá teszi az egészet, hogy gyakorlatilag mindez ingyenesen kerülne a kerülethez, a hegyvidéki önkormányzathoz egy sarkalatos törvénnyel, akárhogy is nézzük, ami kvázi azt jelenti, hogy ez elvehetetlen. Tehát azt gondolom, hogy ez az eljárásrend önmagában számos negatív asszociációra ad lehetőséget, teljesen logikátlan, teljesen ésszerűtlen, ahogy ezt megcsinálják, és igazából nem is tudom, hogy erre mi az önök magyarázata.

A történelmi sportterület elnevezés arra utal, hogy ezt a területet 1914 előtt, tehát a múlt században sportolási célra használták. Önök a síelést tartják minden sport közül a legalkalmasabbnak arra, hogy a Normafán megtörténjen. Azt írják, hogy a vendéglátás és a szállodák fellendülésével erősítse a munkahelyteremtést és a belföldi turizmust.

Ez különösen problémás abban a tekintetben, hogy közben a törvény összes rendelkezése meg arról szól, hogy gyakorlatilag aláássák azt a mindenki számára elérhető lehetőséget, amit most a Normafa biztosít. Világosan látszik az, hogy önök nem abban gondolkodnak, hogy adott esetben kispénzű állampolgárok is fel tudjanak menni valamilyen módon a Normafára, és ott rekreációt leljenek, hanem itt valamifajta teljesen a földtől elrugaszkodott projekt megvalósítására készülnek.

(16.10)

Ráadásul különösen problémás, hogy mind a fővárosi szabályozási keretterv, illetve az építési keretszabályzat előírásait figyelmen kívül lehet hagyni. Nem igazán értem, hogy ennek mi az indoklása, mert ez körülbelül annyit jelent, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak az égvilágon semmi beleszólása nem lesz abba, hogy mi történik a Normafán.

Azt gondolom, hogy ez az általános vita az az alkalom, amikor tudjuk az érveket ütköztetni. Én inkább kérdéseket tettem fel. Nagyon remélem, hogy önök meggyőző válaszokat tudnak adni erre, mert amit itt most látok, ez nagyon negatív javaslat, és azt gondolom, számos ponton aláássa azt a szép szándékot, amit itt kormánypárti képviselők az elején felvázoltak a Normafára vonatkozó jövőképpel kapcsolatban.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Következő hozzászóló Szabó Rebeka független képviselő.

SZABÓ REBEKA (független): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Szél Bernadett képviselőtársam nagyon sok fontos dolgot elmondott, amivel egyet is értek. Ezt a törvényjavaslatot mi sem tudjuk támogatni. Nagyon sok pontja van ennek, kitérnék néhányra.

Az egyik nagyon érdekes része - és nagyon örülök, hogy Tállai András államtitkár úr most is mint előterjesztő van jelen -, emlékszem, 2011-ben az agglomerációs törvény vitája során, amikor először bekerült a törvényalkotás fogalmai közé a történelmi sportterület, már akkor is szó volt arról, hogy ezeken különböző típusú fejlesztéseket tesznek majd lehetővé. Én és képviselőtársaim akkor is felemlegettük, nevesítették is például a Normafát, vagy ha jól emlékszem, a Svábhegyen volt golfpálya régebben, hogy vajon ez milyen következményekkel járhat.

Ezek mostanra nagyon fontos zöldterületek, természeti területek lettek, illetve azok is voltak, de nyilván ezeknek a sportolási tevékenységeknek a visszaszorulásával is másfajta hasznosítás történik ezeken a területeken. Akkor Tállai András azt mondta nekem, hogy ne aggódjak, az itteni természeti értékek természetesen nem sérülhetnek, bármiféle terv születik vagy projekt történik, hiszen csak a területrendezési hatósági eljárás keretében lehet majd bármiféle építkezést végrehajtani, és természetesen a meglévő szabályok, ezek a hatósági eljárások garantálják azt, hogy ezeket be kell majd tartani, és ezért nem csökkenhet majd a természeti terület.

Ehhez képest az ember megnézi ezt a törvénymódosító javaslatot, és rögtön azzal kezdődik, hogy összesen, ha jól számoltam, három darab törvényt, három darab kormányrendeletet és két darab budapesti szabályozást kerül ki tulajdonképpen. Tehát ezt is meg lehet csinálni egészen nyugodtan, hogyha valakinek az egyéni igényeire akar ez az Országgyűlés törvényt hozni, ha valakinek a kedvében akarunk járni, valamelyik fideszes önkormányzatnak vagy valamelyik fideszes polgármesternek, adott esetben esetleg ezt valamiféle... Nem tudom, hogy ennek mi az oka, ezt Pokorni Zoltán polgármester úr majd biztosan el tudja mondani nekem, hogy miért kapja ön ezt az ajándékot. Szóval, ha önöknek erre kedvük támad, ezt egy tollvonással elintézik, hogy bármiféle projekt, bármiféle beruházás mentesüljön minden olyan aktuális szabályozás alól, ami önöknek valamilyen módon útjában van. Ez önmagában egy teljes abszurdum.

Nézzük akkor a területet! Ja igen, és hozzá kell tennem, hogy szerencsére arra önök nem tudnak törvényt hozni, hogy a Natura 2000-es szabályozás alól mentesüljön ez a terület. Azt gondolom, hogy itt még előfordulhatnak problémák, hiszen annak idején, amikor az Audi-beruházás miatt elég jelentős Natura 2000-es területet elvesztett Magyarország, jól emlékszem, hogy akkor elhangzottak olyan ígéretek a magyar kormány részéről is, hogy ilyen több nem lesz. Hát igen, itt most akkor megnézhetjük, hogy a Natura 2000 hatásbecslés milyen eredményt fog mutatni. Mert persze előre ezt nem készítették el. Tehát nem a tervek előtt végzik el a hatástanulmányokat, hanem utána. Ez is nagyon érdekes.

De ha megnézzük ezt a területet, ez a Budai Tájvédelmi Körzetnek is a része. Itt nagyon sok természetközeli, fajgazdag, nagyon változatos korösszetételű, idős erdő található, és emellett részben az emberi hagyományos, extenzív használat következtében különböző nagyon értékes gyepek, zárt erdősztyeppek is találhatók. Nagyon sok védett faj él itt, aminek a felsorolásától most megkímélem önöket, de őszintén remélem, hogy majd akik erről a beruházásról döntést hoznak, át fogják tanulmányozni ezeket a dokumentumokat, hogy legalább tudják, miről van szó. Azt azért elmondanám, hogy itt él a fokozottan védett csíkos boglárka lepke. Ez egy lepkefaj, és ennek ez az egyetlen hazai élőhelye. Tehát ha önök itt ezt tönkreteszik, akkor meg fog szűnni ez a faj Magyarországon. (Az egymás között beszélgető fideszes képviselőkhöz fordulva:) Ezen nyugodtan lehet nevetni, vannak, akik számára ez nagyon vicces. Azt gondolom, hogy aki valamelyest aggódik Magyarország természeti környezetéért, és aki tiszteli azokat az alapelveket, amelyek a magyar alaptörvényben le vannak írva, az ezt nem találja viccesnek.

Természetesen nemcsak a természeti értékeket akartam itt önöknek felhozni. Itt jegyezném meg egyébként, hogy Révész Máriusz, aki azóta elhagyta az üléstermet, ha jól látom, itt végig ilyen környezetvédelmi... (Révész Máriusz, nem a helyéről: Bocsánat, itt vagyok! Mosolygok rajta!) Bocsásson meg, nem figyeltem, itt van. Nagyon örülök neki, köszönöm szépen, hogy szólt. A helyén kerestem, de valóban ott nem néztem meg. Tehát ön végig a környezetvédelmi területről beszélt, és csak szerettem volna mondani, hogy igazából nincs ilyen fogalom. De ez végül is nem akkora probléma, csak mondom, hogy itt természetvédelmi értékekről van szó. (Révész Máriusz: Mégis kevesebb butaságot mondtam!)

Akkor térjünk rá a növények és az állatvilág után az emberekre. Milyen hatásai lesznek ennek a tervnek a kerületben lakókra? Nagyon érdekesnek találom azt, hogy az indoklásban is, és az előbb Tállai András úr, aki nem tudom, hallja-e, amit mondok, mindenesetre ő is azzal kezdte, hogy a fővárosi polgárok részéről felmerült az igény. (Tállai András: Hallom, csak nem értem!) Én nagyon szeretném látni azt a konkrét felmérést, kérdőívezést, közvélemény-kutatást, vagy bármi hasonlót, hogy hol jelezték a fővárosi polgárok, netán a XII. kerületi polgárok azt, hogy ők bizony egy ezer férőhelyes parkolót, sípályát, nyári bobpályát...- (A Révész Máriusszal beszélő Pokorni Zoltán felé:) igen, majd örömmel várom polgármester úr válaszát - szeretnének a lakóhelyük mellé, hogy szeretnének jóval nagyobb forgalmat, hogy szeretnének jóval nagyobb környezetterhelést, hogy szeretnék ezt az amúgy is alaposan kihasznált területet... (Révész Máriusz: Voltál már fenn télen?) Igen. (Az elnök csenget.) De én nem gondolom azt egyébként... Most nálam van a szó, azt hiszem - érdekes. Tehát hogy ők ezt szeretnék.

Az általam ismert XII. kerületi lakosok, ami természetesen nem reprezentatív minta, az ő jelentős részük nem is tudott erről az egészről, de akkor majd erre is örömmel várom a polgármester úr válaszát.

Ami nagyon nagy probléma, és említette Szél Bernadett is, de szeretném hangsúlyozni: én megnéztem néhány hivatkozást és tanulmányt. Egyrészt a Normafa klímája nem alkalmas arra, hogy ott gazdaságosan sípályát üzemeltessenek, mert ahhoz nagyon kevés a hóval ellátott napok száma. Én tudom, hogy önök hóágyúzásban gondolkodnak, ez benne van a törvényben is. Egyébként nagyon vicces, hogy törvénybe foglaljuk a hóágyúzást egy területen. Ez az egész jogalkotás szerintem teljesen abszurd. Mindenesetre utánanéztem a hóágyúzás kritériumainak, és itt az van, hogy vagy mínusz 1 fok alatt lehet hatékonyan hóágyúzni, vagy akkor, ha 60 százalék alatti a páratartalom. A Normafáról származó adatok szerint ezek egyike sem valósul meg túlzottan gyakran. Tehát nagyon valószínű, hogy a hóágyúzás sem lesz sokszor működőképes. Ráadásul valóban a hóágyúzáshoz használt vizet különböző vegyszerekkel szokták kezelni, ráadásul a pluszvíz, amit kijuttatnak a hegyoldalra, egész egyszerűen befolyásolja az ott lévő természetes területek dinamikáját, a növényösszetételét. Tehát ez is nagyon komolyan hozzájárul az erózióhoz. Arról nem beszélve, hogy a hóágyúval előállított hó, annak a tömörsége különböző, sokkal keményebb, és ez is hat a környezetre. Én csak azt szeretném mondani, hogy ha már ilyen megalomán beruházást tervezünk, akkor mindenképpen figyeljünk oda ezekre a részletekre is.

Azt nem tudom, mondták-e a XII. kerületi polgároknak, hogy itt a nagy építkezés, bobpálya, felvonó és egyéb építkezések következtében egy-két évre a parlagfűpollen-terhelésük elég valószínűen meg fog nőni, mert általában az ilyen zavarások, a felszíni sebek létrehozása következtében szokott a parlagfű elterjedni. Ez az allergiások számára biztosan nem lesz jó hír.

(16.20)

Aztán az is probléma - Széll Bernadett említette, csak szeretném aláhúzni -, hogy vajon gazdaságilag fenntartható-e ez a beruházás. Ki fogja ezt finanszírozni, miután megépül? Önök most megkapják ezt ajándékba, megkapják a területet, megkapják a támogatást, de utána ki fogja ezt finanszírozni? Nehogy úgy járjanak, mint a MOM parki Sportmax Centrumnál, ahol ugye, ha jól tudom, most éppen az önkormányzatnak kellett egy céget alapítani, és havi 3,1 millió forintjukba kerül az, hogy ezt a sportcentrumot üzemeltessék, mert nem találtak megfelelő beruházót. Igen, tehát azért ez egy hosszú időre eladósíthatja adott esetben az önkormányzatot, hosszú időre anyagi terheket okoz.

Remélem, hogy ezt is elmondták egyébként a kerületi polgároknak. Felmerül bennem egyébként, hogy ha már ott van a közelben a csillebérci volt úttörőcentrum, akkor vajon nem tudom, hogy azt a területet akarják-e, mert az már úgyis valamelyest be van építve, hogy akkor tényleg építsünk be még új területeket.

Összességében teljesen abszurdnak és teljesen rossznak tartom ezt a beruházást, azt gondolom, hogy a XXI. században nem így kell fejleszteni, nem a zöldterületek rovására kell fejleszteni. Rendbe lehet hozni az infrastruktúrát, rendbe lehet hozni a játszótereket, amelyhez egyébként úgy tudom, hogy pont a XII. kerületi önkormányzat nem adja meg a megfelelő forrásokat arra, mert van egy ilyen megállapodás a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel, hogy az önkormányzat újítja fel a játszótereket. Úgy tudom, hogy ez nem történt meg, és ezért vannak rossz állapotban a játszóterek, de nagyon örülök neki, ha ezt cáfolni fogja. Tehát azt gondolom, hogy a fejlesztést nem így kell elképzelni, ahogy azt önök elképzelik. Engem ez egy kicsit arra emlékeztet, mint A tanú című filmben a magyar narancs, hogy bár ugye, nekünk nem alkalmasak erre a klimatikus viszonyaink, de nekünk nagyon kell ez a narancs, úgyhogy akkor igenis csinálunk egyet. Úgyhogy mi beadtunk egy olyan módosító indítványt, ami előírja, hogy a Normafán egy évben 90 napig mínusz 4 Celsius-fok alatt legyen a legmagasabb hőmérséklet, mert akkor legalább biztos lesz önöknek elég hó, vagy működni fog a hóágyú a Normafán.

Nem akarok nagyon rossz ötletet adni más fideszes önkormányzatoknak, de az jutott az eszembe, hogy remélem, más nagy hatalmú polgármester nem arról álmodozik, hogy mondjuk, egy mélytengeri búvároktató centrumot hozzon létre, mert akkor biztos vagyok benne, hogy önök törvénybe foglalva még tengert is fognak csinálni Magyarországon. (Derültség a kormánypártok soraiban. - Tállai András: Na, ez egy nagy ívű beszéd volt.)

Köszönöm. (Dr. Szél Bernadett tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő asszony. A következő hozzászóló Horváth András Tibor, Magyar Szocialista Párt.

HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ellenzéki képviselőtársaim már rengeteg kételyt és kétséget megfogalmaztak az előterjesztés kapcsán. Én sokkal rövidebben szeretnék ehhez a témához hozzászólni.

A Magyar Szocialista Párt alapvetően azzal, hogy a Normafánál és a Normafa környékén egy szebb, kulturáltabb, sportolásra alkalmasabb környezet alakuljon ki, még akár egyet is tudna érteni. Amiben azonban ez alapján a törvényjavaslat alapján hezitálni kezdtünk, az az, hogy nem láttunk olyan környezetvédelmi hatástanulmányokat, nem láttunk olyan társadalmi hatástanulmányokat, nem hallottuk a lakosság véleményét, és erről úgy, ahogy itt előttem már elmondták, nem láttunk semmilyen anyagot, hogy ehhez mit szólnak a környéken lakók, ez milyen környezetvédelmi hatásokkal jár.

És amit még ebből az előterjesztésből és az egész folyamatban nagyon hiányolunk, hogy nem látjuk azokat az egyeztetéseket, amelyeket egyébként a kerület a fővárossal folytatott volna le. Azt tudjuk, hiszen a bizottsági ülésen helyettes államtitkár úr a bevezetőjében elmondta, hogy rettentően fel kell gyorsítani ezt a projektet. Nem értjük, hogy miért kell ezt a projektet ennyire rettentően gyorsan végrehajtani. Mi azt gondoljuk, hogy a kapkodás mindig hibákkal jár. A kormány időnként ellentmond önmagának, hiszen nemrégiben a XIII. kerületi önkormányzattól akarta elvenni a Margitszigetet és odaadni a fővárosnak. Most a fővárostól akar elvenni egy területet és odaadni a XII. kerületnek. Kicsit káoszt és zavart látunk ebben az egész folyamatban. Mi azt gondoljuk, hogy egy sokkal jobban átgondolt, a környezeti hatásokat és annak az ott élő emberekre vonatkozó hatásait jobban figyelembe vevő és ezt alátámasztó előterjesztést szeretnénk látni, illetve szeretnénk látni hozzá a főváros véleményét, hogy egyáltalán a fővárosnak mi a megítélése ebben a kérdésben.

Itt már elhangzott a sípálya és a hóágyúzás. Azért annyit ehhez még hozzátennék, hogy ha mindenképp el kell ezt a pénzt költenie a XII. kerületi önkormányzatnak, javasolnám az uraknak, hogy utazzanak el Svájcba. Svájcban, Olaszországban külön szabályok vannak a hóágyúzásra, mégpedig időszakokat határoznak meg a növények tenyészidejétől függően (Derültség a kormánypártok soraiban.), és nem mindegy, hogy mikor, hol és miért lehet hóágyúzni. Magyarországon ennek a hóágyúzásnak egyébként túl nagy kultúrája nincs, de javaslom, hogy azt sem ártana megnézni, ha már ilyen gyorsan és nagyon alaposan akarnak ennyi pénzt elkölteni.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Szabó Rebeka független képviselő.

SZABÓ REBEKA (független): (Leejti a mikrofonját.) Elnézést kérek, a mikrofonnal úgy látszik, itt szerencsétlenkedem. Bocsánatot kérek, de bele fogok férni a maradék időbe.

Csak az előbb elfelejtettem valamit megkérdezni vagy felvetni. Nagyon érdekes, hogy nem olyan rég történt az meg, hogy a Margitszigetet a XIII. kerülettől átzsuppolták a fővároshoz, mondván, hogy a Margitsziget egy olyan zöldterület, aminek fővárosi jelentősége van, és ezért nehogy a kerületi szempontok akadályozzák ott a fejlesztést. Igen, a Margitszigetnek persze valóban fővárosi jelentősége van. És kérdezem: a Normafának egyébként nincsen? A Normafa vagyonkezelését akkor miért kell a XII. kerületi önkormányzatnak csak így átadni ajándékba? Miért van az, hogy a fővárosi területrendezési és mindenféle szabály alól mentesül, tehát hogy a fővárosnak tulajdonképpen semmiféle beleszólása nem lesz ebbe a fejlesztésbe? Önök tényleg azt gondolják, hogy a Normafa kizárólag kerületi ügy? Mert amit látok egyébként, hogy oda nagyon sokan járnak fel Budapestről most is pihenni, kikapcsolódni, és nemcsak a budai kerületekből, hanem akár a szélső pesti kerületekből is, mert lehet, hogy az ott lakó embereknek is ez a legközelebbi, viszonylag kis költséggel elérhető zöldfelület.

Úgyhogy nagyon szeretném megtudni arra a válaszukat, hogy miért gondolják azt, hogy a Normafa kerületi fennhatóság, a Margitsziget meg, mondjuk, fővárosi. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Pokorni Zoltán bizottsági elnök úr.

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr, bár nem mint bizottsági elnök kértem szót természetesen. Őszintén szólva megtisztelő a törvénnyel, a Normafa-törvénnyel kapcsolatos érdeklődés, érthető is. Igyekeztem a lehető legfigyelmesebben végighallgatni mind Szél Bernadett, mind Hegedűs Lorántné, mind pedig Szabó Rebeka, illetve Horváth András Tibor hozzászólását, akik természetesen a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatos kételyeiket, az egész fejlesztéssel kapcsolatos kételyüket fogalmazták meg, ami félig-meddig érthető. Valóban van egy rossz tapasztalat az elmúlt évtizedből vagy akár az elmúlt húsz évtizedből az önkormányzati vagyonkezelést vagy fejlesztéspolitikát illetően, egészen odáig, hogy tudnak-e az önkormányzatok akár a közművelődés vagy a sport terén olyan intézményeket létrehozni, amelyek profitábilisak. Nem nagyon. Ezek olyan területek, ahol a profit nagyon nehezen vagy nagyon ritkán termelődik meg. Általában az önkormányzatok többsége áldoz erre. Ha nullszaldós egy sportberuházás, egy kulturális intézmény, az már hallatlan siker.

És így van ez az előttünk lévő Normafa-fejlesztéssel kapcsolatban is. Pár szót én is hadd mondjak a Normafáról, bár itt majdnem minden bizottsági elnök meg államtitkár úr is ezzel kezdte, sőt az ellenzék képviselői is szinte egyhangúlag ezzel kezdték, hogy ez egy hallatlan értékes része Budapestnek. Nyilván az én szívemnek különösen kedves, én mondhatom azt, hogy a legértékesebb, mert elfogult vagyok. Bonyolult rész is: állami tulajdon, önkormányzati tulajdon, magántulajdon, a főváros szinte alig van benne, tehát ezt inkább Horváth Andrásnak mondom, itt nincs szó arról, hogy a fővárostól bármit elvennének. Itt az állam a maga eddigi vagyonkezelésében, Pilisi Parkerdő vagyonkezelésében lévő területet bíz ránk vagyonkezelésre; nem tulajdonba, vagyonkezelésre. A főváros itt nem kap szerepet.

Bonyolult abban a tekintetben is, hogy nagyon sok műemlék van ezen a területen. Itt van például a kerület legrégebbi épülete, a Zerkovitz-major. Azt nem tudom, hogy a fővárosban ez számít-e a legrégebbinek, de a kerületben bizonyosan.

(16.30)

Műemlék a régi síház, maga a Fogaskerekű-pálya is ilyen vonásokkal rendelkezik. Elhagyott laktanya szegélyezi ezt, a fejlesztési területen ott van az egykori Fácán vendéglő, a Hild József tervei alapján épült fogadó, amit a BM kezelt az 50-es évektől. Ma is egy zárt ingatlan. Például azért fontos ez, mert egy hatalmas, betonozott gyakorlótér van a kőfalak mögött, ahol érdemes parkolót kialakítani.

Egy kicsit a múltjáról. A Síszövetség most volt 100 éves, talán a múlt héten tartottak egy konferenciát, éppen a XII. kerületben, de ez nem függ össze a Normafa fejlesztésével, és nagyjából a Normafának köszönheti a szervezett sísport a létét. Én is itt tanultam meg síelni, a pasaréti templom mögött laktunk, és amikor kinéztem a mamám ablakán, akkor láttam, hogy ég-e a lámpa fönt a Normafán. Ha ég, akkor föl lehet menni. Éjszakai világítás volt, a 60-as évek végén, a '70-es évek elején, két sífelvonó, két hóágyú is működött, ez már a 80-as években, két sísánc jött létre. Ezeket aztán lerombolták, a romjai még megvannak a mai Sport hotel mögött. A lámpák csonkjait és a felvonó vastraverzeit is megtalálják.

Ezeket az elmúlt évtizedekben elhanyagolták, beerdősödtek, elgazosodtak, bokrosodtak. Senki nem tartja fönn a rendet, hogy a síelőket a szánkózóktól, a turistákat a downhillesektől elválassza. Minden héten kapok híreket, panaszos leveleket, azt talán ritkábban, de havonta biztos, hogy itt csináljuk valamit. Nincs vécé, nincs öltöző, nincs orvos, nincs rendőr, nincs közvilágítás fönt. Nem tudunk szemeteseket letenni, nem tudjuk felújítani a sífelvonót. Áldatlan állapotok. De ilyen állapotban is, ilyen magára hagyott állapotban is, igaza van Bernadettnek és Rebekának, ez a főváros egyik legvonzóbb kirándulóterülete. Megszámoltuk, egy májusi hétvégén 15 ezer ember ment föl. Ez a második leglátogatottabb közparkja a fővárosnak; megjegyzem, a Margitsziget után, hogy egy kis gesztust tegyünk az MSZP padsorainak is.

A második. Nem tudnak hol parkolni. Az Edvi Illés úton, az Eötvös úton minden árok letaposva, minden kerítés, a Parkerdő által telepített kerítés kidöntve, mert nincs elegendő parkoló. Egyébként is az lenne a cél, hogy ne a hegy tetején parkoljanak autóval, hanem kötöttpályás közlekedéssel vagy tömegközlekedéssel menjenek föl. Bernadett, a fejlesztés erre kitér. Lehet, hogy a törvény nem, de azok a programok, amiket mi ez ügyben végzünk, idestova hét éve, nyolc éve, azok igen. A Fogaskerekű meghosszabbítása az egykori Moszkva tértől, most Széll Kálmán tértől a Normafáig azt a célt szolgálja, hogy lehetőség szerint tömegközlekedéssel, kötöttpályás közlekedéssel menjenek fel, ne egyéni gépjárművekkel.

Bonyolult dolog az Eötvös úton vagy az Úttörővasút, most nem tudom, mi a korrekt neve (Jelzésre:), Gyermekvasút - bocsánat - nyomvonala mellett végigvinni a Fogaskerekűt. Igazán a másik fele is bonyolult, hogy a Szilágyi Erzsébet fasoron bevigyük a Széll Kálmán térig, hogy a metróval találkozva valóban tömegközlekedési eszközként használhassák. Mert ma inkább turisztikai látványosság, illetve néhány ott lakó, autó nélküli ember eszköze.

A másik cél, hogy ne menjenek föl az autók a hegyre. Azaz lent parkoljanak a Zugligeti úton, a zugligeti iskolával szemben, az átellenben lévő Fácános laktanya előtti betonplaccon, az ott kialakított parkolóban. Illetve a zugligeti iskola mögött egy kis parkoló lenne az alsó állomása a felvonónak. Ez nemcsak sífelvonó, hanem nyári felvonó is, ami módot ad arra, hogy a turistákat, nota bene, kerékpárosokat, futókat is fölvigye, és minél kevesebb autó menjen föl az Eötvös úton a Normafáig. Általában egyébként a hegy aljában szoktak megállni az emberek normális helyen, és nem a hegytetőn. Ezt szeretnénk elérni mi is. Ehhez valóban az kell, hogy ezt az ingatlant például megkapja vagyonkezelésre az önkormányzat.

Kell-e fát kivágni? Mondhatnám azt, hogy nem kell, de ez nem lenne igaz. Mert ha a Fogaskerekű-pályát kijelöljük, az biztos, hogy ott van fa az útjában. De hasonlítsuk össze azt a kárt, amit a kötöttpályás nyomvonal kijelölése kapcsán okozunk, és azt a kárt, amit azzal okozunk, hogy tízezrével engedjük föl az autókat egy téli hétvégén a Normafára. Meggyőződésem, hogy érdemes fát kivágni akkor, ha a tömegközlekedés kialakítását szolgálja. Kvázi közlekedési eszköz a sífelvonó maga is, a fölső részét is természetesen ki kell alakítani. Ez nem új klubház, hanem a meglévő síház, a meglévő főépület.

Az anyagban hallom a szállodák fejlesztését. Én ezzel vitatkoznék. Szerintem ez inkább ilyen gazdaságpolitikai imamalom, hogy fejleszteni kell a gazdaságot, és nyilván azt szállodákkal lehet. A hegyen voltak szállodák, 20 évvel ezelőtt áldozott le a napjuk, amikor megváltozott a turizmus. Ott volt a Sunlight, az Olimpia, a Normafa, az Agro hotel. Ezek közül ma már csak egy működik. Az idegenforgalom megváltozott, ma már nem életképes egy szálloda, ha nem tud egy konferenciát rendezni, tehát nem tud legalább négybusznyi szobát biztosítani, nincs konferenciaterme, vagy nincs fürdője. A hegy önmagában nem elég vonzó. Ezeket a szállodákat ott nem lehet helyreállítani. Lesz belőlük valami nyilván, megtalálják a funkciójukat ezek az épületek. Talán ez a fejlesztés is hozzájárul ahhoz, hogy az Olimpia ne egy ilyen kísértetkastélyként csúfoskodjon az Eötvös út oldalában. Megjegyzem, a Fogaskerekűnek egyébként útjában van, tehát ha mást nem, annyit elérünk, hogy ezt az összedőlőfélben lévő romot, az Olimpia hotelt a Fogaskerekű kialakításánál lebontják legalább.

De szerintem ott komoly szállodaipar nem jön létre. Ez a pálya nem a külföldieknek és nem a turistáknak épül, mert ahhoz kicsi. Hagyományosan ez 1200 méter hosszú és 187 méteres esésű sípálya volt. Ezt az 1200 métert nem tudjuk helyreállítani, mert közben a Harangvölgyben beépültek házak, tehát rövidebb lesz, 1000 méternél valamivel hosszabb. Ez nem egy Dolomitokba vagy Ausztriába való sícentrum, ahol egy hetet el lehet síelni az embernek a gyerekeivel anélkül, hogy halálra unná magát. Ez ezt nem váltja ki. Ez arra jó, hogy az ember a gyerekeit meg tudja tanítani hazai földön síelni biztonságosan és olcsón. És aki akar, az munkaidő után ki tud menni síelni délután. Ott nem fognak egy hétre befizetni meg bérletet vásárolni síturisták, ahogyan Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban sok magyar is teszi. De arra jó, hogy kihasználjuk azt a hallatlan adottságot, amihez hasonló egyébként Oslóban van, hogy a városközponttól 20 percre elérhető egy természet adta sípálya, ami egyébként a Nemzetközi Síszövetség nekünk készített anyaga szerint hóágyúzással az év 150 napjában síelhetővé tehető; hóágyúzás nélkül valóban két vagy két és fél hónap.

A hóágyúban lévő víz valóban tartalmazott vegyszert - ezelőtt harminc évvel. Azóta ezt betiltották. Tehát sem Franciaországban, sem Olaszországban, sem Ausztriában, így Magyarországon sem lehet használni semmilyen vegyszert a vízben. A gyorsan lefolyó víz okozhat eróziós problémákat, ezért kell szakszerűen kialakítani azokat a pályákat, amiket hóágyúznak, hogy ne rohanjon le, és ne vigye el a termőföldet a lejtőről a víz. Előhűteni kell a modern hóágyúvizet és nem vegyszerezni. Az előhűtést szolgálják a víztározók. Nyilván látták ezeket különböző sípályák mentén. Nagy nyíltszíni víztározót itt kialakítani nem lehet. Tilos. Én tiltakoznék a legjobban. Az Eötvös út-Edvi Illés út sarkán lévő, önkormányzati tulajdonban lévő telek, ami ma is parkolóként funkcionál, alkalmas, fizikai elhelyezkedése és mérete alapján alkalmas arra, hogy ott, a parkoló alatt egy fedett, zárt, ezért biztonságos, a látványt nem romboló víztározót kialakítsunk.

Miért kell sarkalatos törvényben szerepelnie ennek? Valóban, ez egy furcsa dolog. Ez egy rém bonyolult törvény egyébként. Megértem, ha sok kétely van. Pont annyira bonyolult ez a jogszabály, mint amennyire bonyolult a magyar építési jog. Egy háló.

(16.40)

Én nagyon nagy megbecsüléssel megemelem a kalapomat az előtt a polgármester előtt, aki egy FSZKT-t vagy KSZT-t 7 vagy 8 hónap alatt átvisz. Az inkább két év. Sőt, volt olyan, hogy a főváros az építésügyi törvény elfogadását követően négy éven keresztül nem módosította a maga szabályait, nem Tarlós főpolgármester idején, hanem az elődje idején, négy éven keresztül nem volt hajlandó a megváltozott törvényhez igazítani a fővárosi szabályokat; nem hajtotta végre a törvényt.

Tehát itt mindenki tud arról, hogy hogyan lehet valamit megakadályozni, elgáncsolni; erről én is tudok mesélni. Valóban, én hét éve próbálkozom az egykori sípályák rekonstrukciójával, helyreállításával, azzal, hogy itt a Jánoshegyi utat csináljuk meg, aszfaltozzuk le, rekortán pálya legyen a szélén, hogy görkorcsolyázni lehessen, legyen hol átöltözni, hogy a játszóterek rendben legyenek, hogy a Libegő ne úgy nézzen ki, mint egy balkáni - nem tudom - buszpályaudvar, hogy a downhillesek ne túrják szét az összes ösvényt és ne riogassák a szerencsétlen turistákat, hanem jelöljünk ki nekik egy pályát, a többi területen viszont tiltsuk a működésüket. Ezt nem voltam képes elérni a terület vagyonkezelőivel, a Pilisi Parkerdővel, a BKV-val. Nagyon bonyolult helyzetben van. És valóban, a kormány segítségét kértem ahhoz, hogy egy gazdája legyen ennek a területnek, amelyik a leginkább érdekelt abban, hogy itt rend legyen, és a szabályokat betartsák.

Nekem más megoldás is megfelelt volna, az állammal, kormánnyal közös intézményt létrehozni, az első javaslat egyébként ez volt. Nem a kormány döntött úgy, hogy nem akar céget, nem akar üzemeltetőt, az önkormányzat - a kormányhatározat szó szerint így szól - hivatali bázisán hozza létre, oldja meg ennek az üzemeltetését. Tehát még önkormányzati céget sem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) hozhatunk létre e tekintetben.

Úgy látom, hogy az idő korlátos. Kérjek még egyszer szót, elnök úr?

ELNÖK: Még egy perc...

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Vagy kapok még egy percet...

A pollenterhelésre ígérem, hogy figyelni fogunk.

A csíkos hátú molnár boglárka - én így tanultam, hogy ez a rendes neve, de több néven illetik - valóban egy nagyon fontos szereplője ennek a történetnek. A Kárpát-medencében egyedül a központi régióban él ez a lepke - vagy lepke vagy bogár, de majd Rebeka kijavít... Bogár? (Szabó Rebeka: Lepke.) Lepke. Kárpát-medence, központi régió, Budapest, Budapest északi lejtőn, itt a Normafánál, egészen pontosan a Mátyás király út alatti szakaszon él 327 darab, ennyi egyed maradt a csíkos hátú molnár boglárkából, ezek egy homoki baltacim nevű növény nedvét szívogatják. Ezt ki fogja kerülni a pálya, illetve telepítünk homoki baltacimet északabbra, ami megfelelő élőhely a csíkos hátú molnár boglárkának.

Ezt szolgálja részben a Natura 2000-es hatásvizsgálat, illetve a többi... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét. - Hegedűs Lorántné: A milliárdos beruházásról tessék beszélni!) területet.

Kifogásolta Hegedűs Lorántné, hogy miért nem mutattuk be részleteiben... (Jelzésre:) Köszönöm.

ELNÖK: Képviselő úr!

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm, akkor majd próbálok még egyszer szót kérni, és ezekre a kérdésekre kitérni. (Taps a kormánypárti padsorokban és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben Szabó Rebeka független képviselő asszony.

SZABÓ REBEKA (független): Csak nagyon rövid reakció. Én köszönöm szépen Pokorni Zoltán válaszát, egyébként nagy öröm felkészült képviselőkkel beszélgetni és vitatkozni itt a parlamentben, kár, hogy ez sokszor nem általános.

Néhány dolgot akartam csak említeni, ami eszembe jutott közben. Egyrészt ön említette a Fogaskerekűt. Persze, nagyon fontos a Fogaskerekű, a Moszkva térig levinni is jó ötlet, és az is jó ötlet, hogy ennek nagyobb szerepet adjanak. Ugyanakkor én úgy tudom - ha rosszul tudom, kérem, javítson ki -, hogy a felső végállomást most egy olyan helyrajzi számra tervezik, ami tulajdonképpen maga a klasszikus Normafa, ez a Normafa út, Tündérhegyi út, Jánoshegyi út, az Anna-rét János-hegy felőli vége által határolt terület, és tulajdonképpen nem férne el a már meglevő buszvégállomással együtt a területen fakivágás nélkül, és előzetesen pedig arról volt szó, hogy a Fogas végállomása a mostani Normafa Hotel melletti beépítetlen területen lesz. A kérdésem, hogy ezt jól tudom-e, és ha igen, akkor mi annak az oka, hogy egy olyan területre akarják vinni a Fogas-végállomást, ahol annak nagyobb lehet a természeti hatása?

A másik pedig az, hogy itt említette azt, hogy mennyi fát kell kivágni. Én abszolút el tudom azt képzelni, hogy igyekeznek majd a lehető legkevesebb fát kivágni, bár egyébként... (Jelzésre:) Igen, el tudom képzelni. De azt remélem, és nyilván önök is tudják, hogy egy összefüggő erdős vagy természeti területnél a vonalas létesítményeknek nemcsak az a hatása, hogy alattuk vagy helyettük mennyi fát kell kivágni, hanem az is, hogy a fragmentáció jelensége lép föl, tehát hogy ezek azért olyan mértékű zavarást okozhatnak, vagy széttagolhatják a természeti területeket, ott szemetelni fognak az emberek, ami sokkal nagyobb területen okoz negatív hatást, mint amekkora maga a vonalas létesítmény. Nem azt mondom, hogy ez mindig minden esetben meg kell hogy akadályozza egy vonalas létesítmény létrehozását, csak kérem, hogy számoljanak ezekkel a hatásokkal, merthogy ez nem úgy van, hogy ami pont alatta megy, azt a néhány fát kivágjuk, és akkor más kárt nem is szenved a terület.

És most lejárt az időm, úgyhogy majd esetleg még később szót kérek. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre megadom a szót Szél Bernadett képviselő asszonynak.

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Polgármester Úr! Én is köszönöm ezt a vitát, azt gondolom, hogy valahogy így kellene zajlani a parlamentben az általános vitáknak meg általában a kommunikációnak a képviselők között.

Én is a fakivágások kapcsán szeretnék pontosítást. Tehát polgármester úr úgy beszélt, mintha az most fixre vehető lenne, hogy kizárólag a Fogaskerekű miatt vagy pedig a tömegközlekedés, közösségi közlekedés fejlesztése végett kerülhetnének sorra fakivágások. Tehát kérdezem: ez már tény, ez el van döntve vagy ez az ön kívánsága? Tehát mennyire tekinthető ez faktumnak, és mennyire tekinthető ez egy kívánságnak?

És ezzel kapcsolatban van-e valamifajta megállapodás vagy valamifajta olyan részletkérdés, amelyről itt tudnunk kellene a Házban, csak esetleg valami miatt elkerülte a figyelmünket?

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Szabó Rebeka független képviselő asszony.

SZABÓ REBEKA (független): Befejezve az előző gondolatmenetemet, a hozzászólásában elhangzott egy olyan félmondat a szállodák, szálláshelyek kapcsán, hogy ön szerint komoly szállodaipar nem jön létre, mert valószínűleg nem fogja nekik megérni.

Nekem az a problémám, hogy itt tulajdonképpen csak az ön szava van szinte, amiben bízhatunk, hiszen úgy kezdődik a törvény, hogy szinte minden létező szabályozás alól kiveszik ezt az egész beruházást; kiemelt beruházássá nyilvánították, le fog csökkenni a civil kontroll. Nem emlékszem, hogy arra válaszolt volna, hogy egyébként a helyi lakosok és a zöldszervezetek hogyan vélekednek erről az egész javaslatról.

Tehát ha minden jó szándékot elhiszek, akkor is komolyan aggódom, hiszen nem tartom azt rendjén valónak, hogy egy személyen, egy önkormányzat tulajdonképpen jóindulatán múljon az, hogy egy ilyen jelentőségű területtel mi lesz. Azt gondolom, azért vannak ebben az országban törvények és szabályok, mert azok mindenkire érvényesek kell hogy legyenek.

Megértem azt, hogy bizonyos budapesti szabályozási kerettervek és egyebek harmonizálása az aktuális törvényekkel okozhat problémát, de akkor azt kell orvosolni, és nem az a megoldás, hogy egy mulasztásra tulajdonképpen egy másik mulasztással válaszolunk. Tehát engem komolyan aggaszt az, hogy úgy látunk neki egy ilyen méretű beruházásnak, hogy már az elején rögzítjük, hogy hány törvény és szabály alól képez ez kivételt, és nincs csereerdősítés és egy csomó olyan dolog - és ez teljesen érthetetlen -, ami pont a biztosítékokat adná arra, hogy valóban a köz javára és a köz érdekében történjen meg bármiféle beruházás.

ELNÖK: Köszönöm szépen. 15 perces időkeretben megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak.

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm. Kicsit riasztóan hangzott ez a fölkonferálás, nem szeretném kihasználni a 15 percet, csak az udvariasság is megköveteli, hogy néhány kérdésre akkor még kitérjünk.

A VEKE készítette el a Fogaskerekű meghosszabbításának az első koncepcióját a mi kérésünkre öt évvel ezelőtt. Azóta ezt a BKK-BKV holding is továbbfejleszti.

Hogy mi az oka annak, hogy itt van némi bizonytalanság? Én laikus vagyok, nem értek a vasútüzemhez. A Fogaskerekű megújításának az a lényege, hogy kétféle üzemmódban tudjon menni, villamosként is meg fogasként is. Ezért drága, ezért kell lecserélni a meglevő szerelvényeket. Ahhoz, hogy be tudjon menni a villamossínen a Széll Kálmán térre, egy olyan speciális szerelvényre van szükség, amelyik ezeket a fogaskerekeket fölhúzza, amikor villamosként működik, és aztán kitolja, amikor fogasként működik. És ugyanez az Eötvös úton is.

Az Eötvös egy aránylag szűk út, természetvédelmi terület lentről, beépített villák fentről, a másik oldalon.

(16.50)

Itt kéne elvinni a Fogast. Mert nem akarjuk az Anna-rétre rávinni, hiszen az természetvédelmi terület, fák, miegyéb. Ahhoz, hogy itt rátegyük az Eötvös útra a Fogaskerekűt, ahhoz villamosüzemmódban kell mennie, mert a fogasüzemmódon nem mehet autó. A fogakon, a sínek közötti fogakon nem mehet autó. Ennek van egy lejtési minimuma, a villamosüzemmódnak, ezt nem tudom fejből, lehet, hogy 3 százalék, de lehet, hogy 3 ezrelék, hármas van benne, az biztos, és a kérdés az, hogy az Eötvös útnál ez kialakítható-e rámpákkal vagy pedig bevéséssel, vagy nem alakítható ki. Ha nem alakítható ki, akkor egy alternatív úton kell a Fogast felvinni, a Gyermekvasút nyomvonalán vagy nyomvonala mellett, és akkor már érdemes a mostani buszfordulóig fölvinni, mert ott jön ki egyébként az Edvi Illés út, és akkor nem az Eötvös úton, a Rajk-villa és az Olimpia Hotel előtt, hanem hátul, az Edvi Illés torkolatában lévő buszfordulónál lenne a Fogas végállomása.

Ezért két alternatíva van előttünk, ez az oka a bizonytalanságnak. Nemcsak a Fogaskerekű miatt kell fát kivágni, ahhoz, hogy egy négyüléses liftet, síliftnek mondjuk, de turistákat, kirándulókat, kerékpárosokat éppúgy szállít, egy négyüléses liftet felépítsenek (Közbeszólásra:), hatüléses liftet - az meg még nagyobb -, betontuskót kell ásni. A betontuskó tartja azokat a vastraverzeket, amik aztán a liftet tartják. Tehát az igazsághoz ez hozzátartozik. Nem akarunk új központokat, új épületeket létrehozni, a meglévő épületek felújítása, a meglévő utak felújítása, rendbetétele a feladat; minél kevesebb új épület.

Itt felmerült az Anna-kápolna kérdése vagy az engesztelő kápolna kérdése, a 800 négyzetméter valóban egy erős biztonsággal megfogalmazott javaslat a Belügyminisztérium részéről. Eddig csak olyan tervek születtek, amik 100 és 200 négyzetméter közé teszik az egyébként egykor állt, egy '45 utáni munkásgyűlés után lerombolt - ők úgy mondták, hogy lebontott, de lerombolt -, egykori engesztelő kápolna rekonstrukcióját. Ennél nagyobb terve senkinek sem volt. Ennek a beruházásnak a megépítése nem része a fejlesztésnek. Mi egy jogi lehetőséget biztosítunk a saját szabályozási tervünkben az egykori engesztelő kápolna felújítására vagy megépítésére, de nem szánunk rá közpénzt.

Jelentős összeget gyűjtöttek már össze Kanadában, az Egyesült Államokban és Svájcban az engesztelő kápolna felépítésére. Hogy ez elegendő-e manapság egy templom megépítésére, én nem tudom megmondani. Mi a jogi lehetőséget akarjuk megteremteni. Hogyha a katolikus egyház ezt elfogadja, engedélyezi, ez ma a bíboros joga, a pénzt összegyűjtik rá, akkor meg tudják csinálni, nagyjából öt méterre onnét, ahol épp most is van egy kápolna, és ahol egykor állt, és a '45 utáni felbuzdult munkások ezt le nem rombolták. Tehát van történelmi hagyománya, előzménye, nem egy észbontó gigafejlesztés.

A sportközpont kifejezést én kerülöm. Ez 340 hektár, nincs központja. Ez maga a decentralizáltság. Épp az a lényeg, hogy minél nagyobb területet, minél jobban, színvonalasabban be tudjanak járni az emberek. Nem lesz központja, nem lesz egy olyan betonépítmény, amire rá lehet írni, hogy ez a központ. Ezek játszóterek, sétányok, pályák. Azért kell például több felvonót létrehozni, hogy a most egy pályára fókuszált síelést széthúzzuk fizikailag is, ne csak időben, hanem egyszerre 4-5 pályán lehessen síelni. Most nem akarom felmondani, hogy a Zsigray lejtőtől a Nagy-egyetemi pályáig hogyan lehet ezeket újrafogalmazni és újrateremteni. Tehát nincs központja ennek a fejlesztésnek. Nemcsak síelésről szól, hanem szinte minden, szabadban űzhető sportágról.

Megértem a bizalmatlanságot, az elmúlt évtizedek erre okot is vagy alapot is teremtettek, de próbáljunk inkább előrenézni és ne visszafelé. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. Jelentkezőt nem látok. Kérdezem Tállai Andrást, de nem is kérdezem, látom, hogy készülődik.

Öné a szó, államtitkár úr.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mint a Belügyminisztérium előterjesztője elég könnyű helyzetben vagyok, hiszen az elmondott ellenzéki véleményekre az az ember válaszolt, aki mindenét tudja a projektnek, a jelenét és a jövőjét is, Pokorni Zoltán, a kerület polgármestere és országgyűlési képviselője. Úgy érzem, hogy sok tekintetben a megvalósulandó fejlesztés vonatkozásában meg tudta győzni az ellenzéki képviselőket, legalábbis a generális stratégiai támadásokat - hogy úgy mondjam -, abból legalábbis visszavettek, és inkább a részletkérdésekben merültek fel további kérdések.

Én igazából mint előterjesztő elmondtam nyilván az expozéban, hogy mi a célja az előterjesztésnek. Ezt úgy gondolom, hogy alapvetően senki nem támadta. Nyilván jogi és formai kifogások voltak, hogy ez-e ennek a formája, vagy miért kell az egyik paragrafusnak kétharmados törvénynek lenni, ezt az alaptörvény és más törvény is előírja, de ez csak összesen egyetlenegy passzusa a törvénynek, mégpedig a vagyonátadás kérdése.

Én azt gondolom, hogy azt kell ebben a kérdésben megérteni, hogy ez az országnak, a fővárosnak egy olyan értéke, amire más nagyvárosokban is kevés példa van. Nagy jelentőségű, egyedi értéke Budapestnek, és azt gondolom, hogy ennek a fejlesztése is nyilván egyedi megközelítést, egyedi szabályozást kíván.

Ez egy egyedi ügy, és azért készül belőle a parlamentben egy önálló törvény.

Polgármester úr is megfogalmazta, hogy ez a projektnek, a fejlesztésnek, ami nagyon nagy horderejű, az első lépése, de a legfontosabb lépése, hiszen innentől kezdve indulhatnak meg majd a közös gondolkodások, a tervezések, innentől kezdve a megvalósítási szakaszban készülhetnek majd el azok a megvalósíthatósági tanulmányok, amelyeket itt néhány képviselő követelt.

Én talán egy dologhoz tudnám hasonlítani, ez egy egyszerű példa, ami eszembe jutott az ügy egyediségére, hogy nem tudom, hogy az Eiffel-torony megépülhetett volna-e, hogyha az általános szabályok szerint kaptak volna rá építési engedélyt.

Valószínű, az sem épült volna meg sohasem. Tehát igenis léteznek egyedi ügyek, egyedi projektek és egyedi szabályozási kérdések, és ezt kérem, hogy a képviselőtársak fogadják el, és a részletes vitában nyilván az egyedi felvetéseket, módosító javaslatokat megvitatjuk, azt követően pedig kérem, hogy a parlament többsége támogassa a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, és mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot új változatban T/12015. sorszámon, a bizottsági ajánlást pedig 12015/10. sorszámon megkaphatták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a részletes vitát a benyújtott módosító javaslatok közötti összefüggések figyelembevételével, az előterjesztés egyes cikkei sorrendjében folytassa le az Országgyűlés. Felkérem a jegyzőt, hogy ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

Felszólalások:   65-153   153-189   189-220      Ülésnap adatai