Felszólalás adatai

TALABÉR MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény az utóbbi években több olyan módosításon esett át, ami megnehezítette az eljárási szabályokat, továbbá a nyugdíjba vonulók nyugellátásának megállapítási rendjét, illetve a nyilvántartást nehezítette. Ilyen volt például a nyugdíj mellett munkát vállalóknál a 0,5 százalékos emelés, az egyéni munkáltatói nyilvántartó lap, közismertebb nevén nyenyi-lap beküldésének megváltozása, valamint a közigazgatási eljárás határidőinek rugalmatlansága.

Melyek is a benyújtott javaslat legfontosabb pontjai, illetve mi is az intézkedés célja? Ahogy a miniszter úr expozéjában és a bizottságok többségi előadói részéről is elhangzott, a nők munkaerőpiacon és a családban való helytállásának elismerése a mi reményeink szerint elősegíti az érintettek további családi szerepvállalását, ezzel együtt támogatja a fiatal gyermekes anyukák újbóli munkába állását. Ez egy kicsit válasz is Szűcs Erika képviselő asszony megnyilvánulására, hogy nem 40 év után kellene honorálni a családi helytállást. De igen, 40 év után is nagyon sok asszonynak, nőnek jólesik ez az elismerés, amiben most részesülhet.

A jelen benyújtott javaslat legfontosabb eleme, hogy a választási ígéretünkhöz híven meg kívánjuk teremteni a lehetőségét a hosszú munkaviszonnyal rendelkező hölgyek nyugdíjkedvezményének megteremtésére, és - ahogy már említettük többször - a nők kettős, családi és munkahelyi szerepvállalásának, a családi helytállás mellett elért hosszú munkaviszonyának elismerésére. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a javaslat nem a szolgálati időből indul ki, hanem az úgynevezett jogosultsági időből, ami azt jelenti, hogy legalább 32 év munkavégzéssel eltelt időhöz legfeljebb 8 év gyermekneveléssel töltött idő párosulhat.

(9.20)

A törvényjavaslat ebben az esetben azt is jelenti, hogy ha valaki például több gyermek nevelése esetén is csak három évet töltött el gyermekneveléssel, akkor értelemszerűen 37 év munkavégzéssel eltelt idővel kell rendelkeznie. Tekintettel arra, hogy a nyugdíj-megállapítás szabályait ez a módosítás nem változtatja meg, így a nyugdíj kiszámításánál az iparitanuló-éveket, valamint a felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok idejét, a munkanélküli-ellátás időtartamát ebben a nyugdíjba vonulási formában is figyelembe vesszük. Például ha az érintett hölgy 14 éves korában ipari tanulónak ment, és 17 éves kora óta munkát végez, akkor negyven év munkaviszony után 57 éves korában vonulhat teljes összegű öregségi nyugdíjba, a nyugdíj kiszámításánál azonban negyven plusz három év alapján kerül megállapításra a nyugdíj összege, azaz a negyven év jogosultsági idő után a hölgy részére a nettó átlagkeresetének 80 százaléka jár, de a három iparitanuló-év is beleszámít a szolgálati időbe, így a hölgy 57 évesen magasabb összegű nyugdíjat, összesen a nettó átlagkeresetének 86 százalékát kapja meg a nyugdíja induló összegeként. Tehát a kedvezményes konstrukció alapja a nők munkaviszonya, az egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve más keresőtevékenységgel eltöltött hosszú életpálya, és a nők, hölgyek kettős, családi és munkahelyi szerepvállalásának elismerése.

A törvényjavaslat külön rendezi a nyugdíj mellett munkát vállalók nyugdíjnövelésének szabályait, mert eddig csak 365 nap biztosítási jogviszony után lehetett érvényesíteni a félszázalékos nyugdíjnövelést. A bruttó munkabérből számított félszázalékos emelést a jövőben töredék év esetén is érvényesíteni lehet, és ha valaki korábbi években megszerzett keresetek alapján kéri nyugdíja növelését, akkor azt az infláció mértékével valorizálni kell. Külön lehetőségként biztosítja a törvénymódosítás a rokkantsági nyugdíj megszűnését követően nyugdíjba vonulók félszázalékos nyugdíjnövelését visszamenőleges hatállyal.

A törvényjavaslat módosítja a kivételes méltányosság gyakorlásával kapcsolatos szabályokat, mert egyszerűbbé és olcsóbbá teszi az eljárást azzal, hogy egyszerűsített döntést kell hozni ezekben az eljárásokban, és azokat nem kell hivatalos iratként kézbesíteni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki jogosulttá válik méltányossági nyugdíjemelésre vagy kivételes nyugellátás megállapítására, illetve méltányossági nyugdíjsegély folyósítására, akkor arról nem kell hagyományos közigazgatási határozatot hozni.

Fontos új szabály - amely igazodik a hölgyek negyvenéves munkaviszony után történő nyugdíjba vonulásához -, hogy a biztosított személy nemcsak a nyugdíjkorhatár előtt tíz évvel, hanem legfeljebb naptári évenként egyszer kérheti a szolgálati idejének, valamint a korkedvezményre és egyéb foglalkozáshoz kapcsolódó kedvezményre jogosító idejének megállapítását.

A törvényjavaslat továbbra is hatályban tartja a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékét, így az új jogosultsági feltételek kidolgozásáig további két évre hatályban tartja ezeket a munkaköröket. A 2008. január 1-jétől bevezetett rehabilitációs járadék igénybevétele esetén pontosítja a járadék melletti keresőtevékenységből származó jövedelem havi mértékének felső határát, és ezzel hozzáigazítja a rokkantsági nyugdíjban részesülő, keresőtevékenységet folytatók jövedelemkorlátozásához.

Úgy vélem - ahogy már több képviselőtársam a bizottságok többségi álláspontját ismertetve elmondta -, hogy ez a törvénymódosítás nagyon sok hölgy számára jelent elismerést, ahogy többször elmondtuk, a munkában, illetve a családban betöltött szerepének elismerését, ezért arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvénymódosítást.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)