Felszólalás adatai

DR. RÉTHELYI MIKLÓS nemzeti erőforrás miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tavaszi országgyűlési választás, az ott elért eredmény jelzi, hogy az ország változást akar, az emberek megelégelték a korábbi nyolc év elhibázott gazdaság- és társadalompolitikáját. Az új kormány szándéka, hogy a tavasszal megkapott erős felhatalmazás alapján a formálódó új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre építse fel, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, a nemzet megerősödéséhez. E tartópillérek egyike a család, a gyermek és az idősek megbecsülése.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az elmúlt nyolc év rossz kormányzása együttműködés helyett szembefordította egymással a társadalom tagjait, csoportjait, szétzilálta a családokat, szembefordította a fiatal korosztályokat az idősekkel, a gyermekeseket a gyermektelenekkel. A kormány azt vallja: gyermeket vállalni nem csupán a családnak öröm, de a gyermek a nemzet gyarapodását, megerősödését is szolgálja. A család, a gyermek a jelenünk s a jövőnk is, mindannyiunk jövője, gyermekeseké és gyermekteleneké egyaránt.

Fontos emlékeztetnem arra is, hogy minden ember számára alapvető érték kell hogy legyen a család, ezért a kormány - mint azt önök az elmúlt időszakban már megtapasztalhatták - eddig is több lépést tett a családok erősítésére, a gyermekvállalás támogatására. Gondoljanak a 2011. január 1-jétől hatályba lépő személyi jövedelemadó gyermekkedvezményére vagy éppen a napokban bejelentett és rövidesen önök elé kerülő törvényjavaslatra, amely ismét lehetővé teszi az édesanyák számára, hogy három évig otthon maradjanak gyermekükkel.

A most előttünk lévő javaslat is a családokat, a generációk közötti együttműködést hivatott erősíteni, s el kívánja ismerni azt az erőfeszítést, amit az édesanyák az elmúlt évtizedekben családjukban és munkahelyükön tettek. Az előttünk lévő törvényjavaslat legnagyobbrészt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását tartalmazza, de a biztosítottak számára kedvező változást javasol a rehabilitációs járadékról szóló törvényben is.

A nyugdíjtörvényben javasolt módosítások közül a nyugdíj előtt álló nők kiemelt várakozással tekintenek a 40 év jogosultság megszerzése utáni nyugdíjba vonulás szabályainak alakulására. A nagy várakozás miatt fokozott kritika, sok esetben félreértés miatti aggodalom övezi az új kedvezmény bevezetését. Nézzük a tényeket, mit tartalmaz a javaslat!

Azok a nők, akik a nyugdíjrendszernek hosszú ideig - hangsúlyozom: hosszú ideig - voltak munkabér vagy azzal azonosan kezelendő jövedelem után járulékfizetői, azok korhatár nélkül mehetnek nyugdíjba. A hosszú időt a javaslat 40 évben határozza meg. A nők azonban nemcsak munkahelyükön álltak helyt a 40 év alatt, hanem otthont teremtettek, gyermekeket vállaltak, neveltek, legalább kettős helytállást teljesítettek. Ezt úgy javasoljuk elismerni, hogy a 40 év helyett kevesebb, de legalább 32 év munkaviszonyt is elegendő igazolni, ha a 40 évhez hiányzó időben az igénylő gyermeknevelés miatt volt távol a munkából. Amikor a következő években e kedvezmény igénybevételével nyugdíjba készülő édesanyák gyermeket vállaltak, a termékenységi mutató 2,3 gyermek volt. A nyolc év gyermeknevelési idő kissé hosszabb, mint a két gyermek után általában igénybe vett gyermekgondozási ellátások időtartama. Természetesen a 40 év munka utáni nyugdíjazás a gyermektelen nőket is megilleti.

Sokan kifogásolták, hogy a tanulmányi idők kiesnek a beszámítható időből, és ez félreértésre is okot adott, mert többen úgy gondolták, hogy a szolgálati idő számítási szabályai változtak meg. Szeretném leszögezni, hogy a szolgálati időszámítási szabályai nem változtak, továbbra is figyelembe kell venni a szakmunkástanuló-időt, a felsőoktatás nappali tagozatán 1998 előtt folytatott tanulmányok idejét, az ápolási díj, a munkanélküli-ellátás idejét. Mi okozta hát a félreértést? A bevezetendő új kedvezmény egy példa nélküli, különleges kedvezmény, ilyen a nyugdíjrendszerben eddig nem volt, mert korhatárra tekintet nélkül, pusztán a hosszú munkaviszonyra alapozva tesz lehetővé nyugdíjba vonulást. Ezzel a nyugdíjkorhatár elérésekor megállapított ellátásokhoz viszonyítva akár 6-10 évvel hosszabb nyugdíj-folyósítási idő keletkezik. Ezt a többletfolyósítási időt járulékfizetéssel kell megalapozni, ezért nem vehetők figyelembe a jogosultságnál a járulékfizetéssel nem fedezett, például a felsőoktatásban töltött idő, illetve a kedvezményes járulékfizetéssel teljesített szakmunkástanuló-idő vagy az ápolási díjban részesülés ideje. A gyermekneveléssel eltöltött időre járulékfizetés nélkül is vonatkozik a jogosultság.

A hosszú járulékfizetési idő a gyermekvállalás idejével, maximum 8 évvel számítva tehát a jogosultságot alapozza meg. Akkor azonban, amikor a nyugdíj összegét kell kiszámítani, természetesen minden szolgálati időt el kell ismerni, és ez a nyugdíj összegében meg fog mutatkozni. Az új kedvezmény jelentőségét fokozza, hogy a jogosult a megállapított nyugellátást csökkentés nélkül, teljes összegben megkapja.

Az új kedvezmény igénybevételének is feltétele a fennálló munkaviszony, illetve a bármilyen munkavégzés megszüntetése. A megállapított nyugdíj mellett az általános szabályok szerint lehet keresőtevékenységet folytatni, vagyis egy éven belül a minimálbér 18-szorosát meghaladó kereset esetén a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Még egy félreértést kell eloszlatnom, mert sokan azt hiszik, hogy a bevezetni javasolt új kedvezménnyel megváltozik a nyugdíjjogosultság feltétele vagy a már ismert előrehozott, csökkent összegű előrehozott öregségi nyugdíj szabályai módosulnak. Szeretném hangsúlyozni, hogy az öregségi nyugdíj jogosultsági feltétele nem változik, továbbra is a már ismert, korosztályonként meghatározott nyugdíjkorhatár betöltésekor, 20 év szolgálati idővel vehető igénybe. Hasonlóan megerősítem, hogy a nyugdíjtörvényben szabályozott korhatár előtti nyugdíjazási lehetőségek változatlanul fennmaradnak. Szélesebb választási lehetőségük lesz a nyugdíj előtt álló nőknek, hogy melyik kedvezménnyel kívánnak élni. Természetesen nem fog tudni mindenki valamennyi kedvezmény közül választani, de a kedvezmény annyiban tér el az általános szabálytól, hogy többletfeltételeket ír elő, s csak azok élhetnek az új szabállyal, akik azt teljesíteni tudják.

(8.50)

A nők nyugdíjkedvezménye a fiatalabb korban megadott nyugdíjazási lehetőség révén elősegíti az érintett nők további családi szerepvállalását, és ezáltal gyermekeik, a fiatalabb gyermekes anyák munkaerő-piaci részvételi feltételei is javulnak. Ezen kívül az idősebb szülők ápolására is családon belül kerülhet sor, ami a szociális intézményi szolgáltatásokhoz való hozzájutás ismert szűkösségéből eredő feszültséget is enyhíteni fogja.

A nyugdíjtörvény számos további lényeges módosítást tartalmaz. A javaslat szerint meghosszabbodna a korkedvezményes munkaköri jegyzék alkalmazhatósága. Ez a korkedvezményes munkakörökben dolgozó mintegy 50 ezer munkavállaló számára jelenti a további jogszerzés biztonságát.

A nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartó lapos adatszolgáltatási kötelezettség meghosszabbítása a nyugdíj-megállapítás számára jelentené az adatbiztonságot. Évek óta tervezzük ennek az adatszolgáltatási formának a megszüntetését, csökkentve ezzel a munkáltatók terheit. Sajnos, a két merőben eltérő informatikai rendszer, az APEH és a nyugdíjbiztosítás rendszere, az ezek közötti adatátadás még mindig nem nyújt kellő biztonságot ahhoz, hogy az adóhatóságtól kapott adatok alapján több év, esetleg évtized múlva élethosszig tartó nyugellátás legyen megállapítható. Az adatvesztés a majdani nyugdíjasok, köztük a mai többlet-adatszolgáltatást teljesítők számára forintban kifejezhető, súlyos kárt okozna.

Kedvezőbb lesz a javaslat szerint a nyugdíj mellett munkát vállalók számára a befizetett nyugdíjjárulékuk ellenében járó nyugdíjnövelés megállapításának szabályozása. Jelenleg csak akkor kaphatják meg a járulékuk fejében a növelést, ha legalább 365 napon át járulékot fizettek. Ez azt jelenti, hogy akár 364 napig is hiába fizet valaki járulékot, ha egy teljes évnél akár csak egyetlen nappal is rövidebb a járulékfizetés ideje, elvész a befizetése, vagy pedig csak akkor juthat hozzá, ha ismét tud dolgozni és további járulékot fizetni.

A javasolt módosítás értelmében a ledolgozott napok számától függetlenül, minden évben el kell számolni a nyugdíj mellett dolgozókkal. Az év során befizetett járulékuk fejében kérelmükre meg kell állapítani a nyugdíjnövelést.

A javaslat arra vonatkozóan is tartalmaz részletes szabályokat, hogy a korábbi években szerzett, eddig el nem ismert jövedelmek után miként kell megállapítani a nyugdíjnövelést.

A nők korhatár nélküli nyugdíjazási lehetőségével is összefügg az a javaslat, amely szerint megszűnne az a korlát, hogy a szolgálati idő megállapítását legfeljebb tíz évvel a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően lehet kérni. Továbbra is lehet kérni a különböző kedvezményekre, például korkedvezményre jogosító idők megállapítását is. A szolgálati idő, illetve a kedvezményre jogosító idő igazolását évente egy alkalommal lehet majd kérni. Mindez könnyebbé teszi a biztosítottak számára az életpálya tervezését, fokozza a nyugdíjtudatosságot.

A rehabilitációs járadékról szóló törvényben több, a jogosultak számára kedvező módosítást tartalmaz a javaslat. A rehabilitáció során az ellátásban részesülő érdeke, hogy mielőbb, még az ellátás folyósítása idején munkába álljon, és fokozatosan visszatérjen a munka világába, fokozatos terhelés mellett emelkedjen a jövedelme.

A rehabilitációs járadék jövedelempótló jellege miatt azonban vizsgálni kell, hogy az egészségromlás miatt elvesztett keresetet milyen mértékben pótolja az ellátás mellett szerzett jövedelem. A korábbi szabályozás bonyolult, a foglalkoztató és a rehabilitációban részt vevő számára egyaránt nehezen követhető volt, ezért egy egyszerűbb számításra tesz javaslatot a módosítás.

A rehabilitáltak érdekét szolgálja az a javaslat is, hogy 2011-ben a rehabilitációs programban 2008 óta részt vevők számára egy évvel hosszabbodjon meg a járadékfolyósítás időtartama. A rendszer bevezetésekor, 2008-ban nem volt kellően kiépített a szolgáltatási háttér. A rehabilitációs szolgáltatások kiépülése lassan folyt, emiatt a rendszerbe első évben belépők rehabilitációjának megkezdése késedelmet szenvedett. Ezeknek az egészségkárosodott személyeknek igazán esélyük sem volt a sikeres rehabilitációra. Annak érdekében tehát, hogy ők is sikeresen illeszkedhessenek vissza a munkaerőpiacra, a javaslat a rehabilitációs járadék jelenleg maximálisan hároméves időtartamát legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatóvá teszi.

A törvényjavaslat visszaállítaná azt a korábbi állapotot, hogy az egészségkárosodott személy a nyugdíjkorhatárt megelőzően tíz évvel akkor is választhassa a rokkantsági nyugdíjat, ha a rehabilitációs szakértői szerv rehabilitálhatónak minősítette. Esetükben ugyanis sajnos tipikusnak mondható, hogy a három év rehabilitációs járadék lejártát követően, és a rehabilitációs szolgáltatásokat igénybe véve sem kapnak munkát, és a sikertelen rehabilitáció után mégis rokkantsági nyugdíjban részesülnek. A szabály választási lehetőséget ad, senkit sem kényszerít inaktivitásra, emellett átmeneti jellegű, 2011 végéig szól.

A törvényjavaslat mindezeken túl több rendelkezést érthetőbbé, áttekinthetőbbé, életszerűvé tesz, egyszerűsít, és olcsóbbá tesz egyes eljárási cselekményeket.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, a javaslatot tárgyalják, vitassák meg, módosítsák, ahol szükséges, és fogadják el.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)