Felszólalás adatai

Nem meglepő módon ezek között olyan módosítások is vannak, amelyek az elsietett, elkapkodott, selejt törvényhozás számlájára írhatóak, és ha az ellenzék nem figyelne, akkor nagyon könnyen azt gondolhatnák a kormányoldalról, hogy nem tesszük szóvá azt, amit például a közfoglalkoztatottakkal műveltek a szeptember 1-jén hatályba lépett törvénnyel kapcsolatban, és hogy most hogyan próbálnak visszakozni az elhibázott, elsietett törvény kudarcait látva.

Hogy teljesen a konkrét dolog szintjére menjek, rögtön kiemelem, hogy ez a javaslat két nagyobb ponton módosítja a közfoglalkoztatásról szóló törvényt. Egyrészt - ahogy itt már többen mondták a felszólaló képviselők - elhárítja az akadályokat az elől, hogy a közfoglalkoztatottakat be lehessen vonni katasztrófaelhárítási és -megelőzési munkákba abban az esetben, ha balesetről, elemi csapásról, súlyos kárról van szó, vagy az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély van jelen az országban. Ezt úgy oldják meg, hogy a munka törvénykönyvét módosítják, mégpedig a közfoglalkoztatotti jogviszonyra kiterjedő hatályának egyes részeit.

Ennek a javaslat szerint az az eredménye, hogy bár továbbra sem lehet rendkívüli munkaidőben, azaz túlmunkában foglalkoztatni a közmunkásokat, lesz lehetőség erre abban az esetben, ha katasztrófahelyzet van. Ugyanígy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás is lehetővé válik ilyen esetekben.

A Lehet Más a Politika alapvetően nem lát abban kivetnivalót, hogy rendkívüli helyzetekben át lehessen irányítani az egyébként is a vízügyben vagy vízgazdálkodásban dolgozó közmunkásokat elhárítási munkálatokra. Ugyanakkor nem igazán látjuk annak az értelmét, hogy ennek a lehetőségét minden egyes közmunkásnak a szerződése tartalmazza. Látni kell, hogy a védelmi, megelőzési és elhárítási munkálatok elsősorban az országos közmunkaprogramban dolgozó közmunkásokat fogják érinteni. Ha ennél is nagyobb létszámú közmunkásra van szükség, akkor továbbiakat is be lehet vonni, hiszen a törvény ezt a lehetőséget nem zárja ki. Egyébként a katasztrófavédelmi törvény a mai napon is kimondja, hogy fennáll a polgári védelmi kötelezettség abban az esetben, ha emberi életről van szó, vagy létfenntartáshoz szükséges anyagi javakról, így minden állampolgárnál van arra lehetőség, hogy ez megtörténjen.

Tehát azt mondhatjuk, hogy katasztrófahelyzetben most is megvan a lehetősége az államnak arra, hogy a védekezésben való közreműködésre kötelezze a közmunkásokat. A törvény tételesen felsorolja azt is, hogy ki mentesül a kötelezettség alól bizonyos állapotok miatt, ilyen például a várandós nő vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy olyan emberek, akik súlyosabb egészségkárosodásban szenvednek. Ezért nem igazán látom annak a szükségét, hogy ezt a munkavégzési lehetőséget minden közmunkásnak a szerződésébe belefoglalják, úgyhogy ezért kérem majd államtitkár úrnak a magyarázatát arra vonatkozóan, miért kell, hogy ez így történjen.

Most áttérek a javaslatnak a másik, közmunkával összefüggő módosítására, és ez az, ami nagyon súlyos kritikát kapott még eredetileg tőlünk, amikor behozták azt kormányoldalról, hogy a közmunkásoktól el lehet venni a munkát abban az esetben, ha nincsen rendben a lakókörnyezetük vagy a gyermeküknek az óvodáztatása, illetve iskoláztatása. Nagyon sok ellenzéki kritikát kaptak akkoriban, hiszen a józan észnek is ellentmond, hogy családoktól elveszik a közmunka lehetőségét, tudvalevőleg ekkor sérül a segélyekhez való hozzáférésnek a lehetősége is. Ha a családoknak nincsen munkájuk, mert munkahelyteremtés az országban nem zajlik a kormányoldalról, a közmunkát elveszik, és a segélyre való jogosultság pedig sérül, akkor miből fognak élni ezek a családok? Ezt a kérdést tettük fel akkoriban; megjegyzem, volt fideszes képviselő is, aki feltette ezt a kérdést.

Arról van szó, hogy akkoriban egy olyan módosítást fogadtattak el a parlamenttel, ez szeptember 1-jén lépett hatályba, hogy három hónapra kizárják a közmunkából azokat az álláskeresőket, akik ellen szabálysértési eljárás volt vagy van folyamatban az említett okok miatt. Most egy olyan módosítást szeretnének átvinni a parlamenten, hogy azok az emberek, tehát azok a közmunkások, akik ellen még a szabálysértési eljárás nem zárult le, tehát folyamatban van, azok kikerüljenek ebből a körből. Ezt a részt igazából csak üdvözölni tudom, hiszen az egész szabályozás, amit önök áterőltettek, annyira rossz, hogy azon egy enyhítés egy fokkal való visszalépés a jó irányba. De hozzá kell tennem, hogy nem hiszem, hogy önszántukból szánták rá magukat arra, hogy ezt megcsinálják, hiszen az Alkotmánybíróság alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisíthette volna ezt a jogszabályt, hiszen még ombudsman úr is felhívta a figyelmet arra, hogy itt nagyon problémás intézkedésről van szó.

Van itt még egy módosítás, ami a közmunkából való kizárásról rendelkező szabályt érinti. Arról van szó, hogy a kormány megkönnyítené annak a hatósági ellenőrzését, hogy a közmunkába bevonandó személy nem esik-e a kizáró szabály hatálya alá.

(12.20)

Ez azt jelenti, hogy a korábbiakkal szemben a munkaügyi kirendeltség nem adatigénylés útján jutna hozzá ezekhez az információkhoz, hanem közvetlenül vehetne át adatot a szabálysértési nyilvántartásból. Nem nehéz azt megtippelni, hogy miért került ez a módosítás ebbe a salátatörvénybe. Valószínűleg arról van szó, hogy a Belügyminisztérium belátta, hogy hamarosan indulnak a téli több százezres közmunkaprogramok, és ez a közmunkaprogram kerülhet veszélybe akkor, ha a munkaügyi központok tömeges adatigényléssel lepik el a szabálysértési hatóságot. Mivel ezek a közmunkaprogramok novemberben indulnak, nincs sok idő arra, hogy ezeket az ellenőrzéseket lefuttassák ezek a hivatalok, ezért van szükség arra, hogy ezen a szabályozáson egyszerűsítsenek. Én, ugye, elég sokat kritizálom a Belügyminisztériumnak a munkáját - ami a közmunkaprogramot érinti, azt főleg -, mert társadalmilag rossz és káros szabályozásoknak az elfogadása történik rend szerint a kétharmad részéről, de ez a salátatörvény megint rámutat arra, hogy nemcsak tartalmilag rossz, amit csinálnak, hanem még a minősége sincs rendben. Ugyanis ez a tavasszal megszavazott törvény már megint azoknak a törvénymódosításoknak a sorába illeszkedik, amelyek pár hónapot éltek meg úgy, hogy ne kelljen hozzájuk nyúlni, mert egy elkapkodott és életszerűtlen, a gyakorlati szempontokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyó szabályozás született meg. Ráadásul itt egy minisztérium, a Belügyminisztérium, amely illetékes mind a közmunka-, mind a szabálysértési ügyekben, tehát ez aztán különösen meglepő, hogy nem látták előre azt, hogy amikor elindulnak a tömeges közmunkaprogramok, ami egyébként nemcsak télen, hanem tavasszal is megtörténik, akkor ez az ellenőrzési procedúra milyen módon hátráltatja a programoknak az elindulását. Tehát látszik az, hogy ez a szabály sem volt kellően előkészítve, nem volt megalapozva. Ez a dolognak csak az egyik oldala.

Végigvettük azokat a szabályokat, amelyeket önök beírtak ebbe a törvényjavaslatba, ebbe a salátába, de nyilvánvalóan azzal kapcsolatban sem folytattak le semmilyen hatásvizsgálatot a minisztériumban, hogy mi lesz a következménye, a hatása annak, hogy a munka nélkül lévő gyermekes családokat nemcsak a családi pótléktól, hanem a közmunkától is megfosztják, sőt bizonyos esetekben akár a segélytől is megfosztják őket. Közeledünk a szegénység elleni világnaphoz, amikor nagyon sok szó fog esni arról, hogy az ország milyen állapotban van, és hogyan nyílt ki az a társadalmi olló az önök kormányzása alatt, ami azt eredményezte, hogy ebben az országban a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek lettek. Azt látjuk, hogy önök rendszerint hoznak olyan szabályokat, amelyek egész egyszerűen embertelenek. Tehát ez a szintű embertelen törvényhozás, ami a társadalmi szolidaritás, az összetartás, a szociális biztonság alapelveivel megy szembe, teljes mértékben elfogadhatatlan, és akárhányszor ez a szabály, hogy önök megvonják a közmunkásoktól a munkát azért, mert nincs rendben a kiskert, én ezt elő fogom hozni önöknek itt az ülésteremben, mert ez egy iskolapéldája annak, hogy önök hogyan gondolkodnak az emberekről. (Babák Mihály közbeszólása.) A kormány folyamatosan a családok megsegítéséről papol, a támogatásokról, a felemelésükről, valamilyen okból kifolyólag azonban ez az odafordulás nem vonatkozik a szegény családokra meg a szegény gyermekekre. Önök büntetik azokat a szülőket, akik szegények, és ezért munka mellett, mondjuk, nem tudják a kiskertet rendben tartani. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból. - Babák Mihály tapsol.)

A kormányváltás óta egyébként egymást érik a szegénységet egyre súlyosabban szankcionáló intézkedések, és mondom, ez az iskolapélda, amit önöknek itt felhoztam, tényleg jól rámutat arra, hogy milyen mértékben rendszerszintű problémáról van szó. (Babák Mihály közbeszólása.) A szegénység elleni világnaphoz közeledve tehát hangsúlyozom, hogy minden olyan intézkedés, amely tovább szigorítja a jelenlegi szabályokat, már a színtiszta öncélú szegényellenes büntetőpolitika kategóriájába tartozik, amely nem a problémának a megoldásához vagy kezeléséhez, hanem sokkal inkább az elmélyüléséhez járul hozzá. Nagyon tapsoltak nekem itt a fideszesek, bár nem igazán értem, hogy miért, mert inkább jó lenne, ha lehajtanák a fejüket, és végiggondolnák azt, hogy mit tesznek ezzel az országgal.

Én magam nyújtottam be egy olyan törvényjavaslatot (Babák Mihály közbeszólása.), amely arról szól, hogy azoknak az embereknek, akiknek orvosi papírjuk van arról, hogy nem képesek munkát végezni, de még nem rokkantak, legalább ne kelljen azt a harminc napot ledolgozni, ami arról szól, hogy segélyt kaphassanak. Önök ezt bizottsági szakaszban elkaszálták, pedig teljesen nyilvánvaló, hogy munkaképtelen embereknek harminc napot dolgozni lehetetlenség. Önök folyamatosan ezt csinálják, nem kezelik a problémák gyökereit, hanem állandóan megbüntetik azokat az embereket (Babák Mihály: Ne tessék idegesnek lenni! Higgadtabban!), akik nem úgy viselkednek, ahogyan a Fidesz elvárja. Ez teljesen elfogadhatatlan, ráadásul még egyszer mondom, hogy a közmunkából kizáró szabály nemhogy csökkenti, de várhatóan növelni fogja a szegénységet, a hátrányos helyzetűeknek a leszakadását, és az iskolázottság sem fog egyébként önmagában ettől javulni. Ez tovább fogja növelni a gyermekszegénységet. Újra felhívom az önök figyelmét arra, hogy végre nem azzal kellene foglalkozni, hogy ha láthatóan most már majdnem Alkotmánybíróság elé kerül az a produktum, amit önök letettek az asztalra, akkor gyorsan visszamennek egy lépést, és megpróbálnak (Babák Mihály: Micsoda?) valamit javítani rajta, hanem végre kezdjenek el azon gondolkodni, hogy hogyan kell egy országot olyan módon kormányozni, hogy a társadalom együtt tudjon maradni, és ne pedig szétessen szegényekre és gazdagokra.

Fontos még elmondanom, hogy maga az ombudsman úr is alkotmányellenesnek találta a közmunkából való kizárást lehetővé tevő szabályt, és ő maga volt az, aki az Alkotmánybírósághoz fordult. Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a munkavállalóknál eleve kiszolgáltatottabb helyzetben lévő közfoglalkoztatottaknak alapvető fontosságúak az egyenlő bánásmódot szavatoló szabályok, így például a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. (Babák Mihály: Miről beszél?) Esetükben tehát ezzel nem fér össze külön erkölcsi vagy életvezetési szabályok megállapítása. A jogbiztonság követelményének sem feleltek meg a kizárási szabályok, ráadásul az automatikus döntéshozatallal aránytalan mértékben korlátozták az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát is.

Mindezek alapján tehát a Lehet Más a Politika úgy gondolja, hogy ezt a szabályt továbbra is el kell törölni, és hogy ennek hangot adjunk, ezért módosító javaslatot fogunk benyújtani ehhez a törvényhez. És mondom, amíg én itt vagyok, addig ezt mindig meg fogom tenni, ha önök a közmunkához ilyen módon hozzányúlnak, mert azt gondolom, hogy amit önök a közmunkásokkal csinálnak, ez a fajta kizárás, ez a fajta büntetés, ez a fajta szankcionálás, ez a fajta ellehetetlenítés teljesen elfogadhatatlan ebben az országban.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)