Felszólalás adatai

(11.30)

Azt gondolom, hogy valóban, ahogyan ez korábban elhangzott államtitkár úr expozéjában is, nagyon fontos kérdés az, hogy hogyan tekintünk magára a katasztrófákra, és az az elleni védekezésre vonatkozóan nyugodtan kimondhatjuk, hogy a társadalom jogos elvárása, hogy a bekövetkezett eseményekre szakszerű válaszok jöjjenek az arra felhatalmazott szervezetek részéről.

Természetesen az új katasztrófavédelmi törvény, amely 2012. január 1-jétől lépett hatályba, és az azóta bekövetkezett helyzetek egyértelműen elgondolkodásra késztetnek bennünket, hogy bizonyos katasztrófahelyzetekre milyen válaszok jöjjenek. Természetesen itt azért sokan hajlandók egy-egy természeti csapást, időjárási jelenséget katasztrófaként beállítani. Meggyőződésem, hogy teljesen más az adandó válasz és az adandó feladat végrehajtása is. A törvényjavaslat részleteiben taglalja azokat a változásokat, amelyek szükségesek és indokoltak. Ilyen a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslat módosítása is. Történetesen az országos tűzvédelmi szabályzat meghatározza a konkrét, részletes tűzvédelmi követelményeket, és megadja a követelmények teljesítését biztosító műszaki megoldásokat is, amelyek betartása kötelező volt.

Nagyon fontos az, hogy amikor a műszaki tudományok folyamatos fejlődésen mennek keresztül, és egy-egy műszaki újítás, újdonság azonos a korábbi műszaki teljesítményekkel, ezt mindenképpen figyelembe kell venni, és az Országos Tűzvédelmi Szabályzatnak egy tervezőbarát szabályozására van szükség annak érdekében, hogy a technikai részletszabályozásokat megfelelően tudja követni, és egymáshoz képest meglévő alternatív műszaki megoldások, amelyek megfelelnek, azok minden szempontból a törvényben összhangban legyenek, és ehhez szükséges ennek a törvénynek a módosítása.

A hatályos szabályozás, mint ahogy államtitkár úr is említette, nagyon fontos kérdés, hiszen nemcsak az állam, hanem az állampolgárok is folyamatosan felkészülnek arra, hogy milyen technikai újításokkal próbálják a saját biztonságukat biztosítani, és ezért jött létre az egységes 112-es segélyhívó rendszer is, amely biztosíthatja minden állampolgár számára azt, hogy az általa létesített berendezésnek a tűzátjelzése megfelelő módon és biztonsággal eljuthasson a tűzoltóságokra, a katasztrófavédelmi műveleti szervekhez. Természetesen az is fontos kérdés, hogy ezekben az esetekben a költségeket az adott területen ki viseli. Mindenképpen indokolt ezeknek a kérdéseknek a szabályozása, a jelzés adása, az átvétele a kommunikációs út kialakításának fenntartása szempontjából.

Mindezek mellett a segélyhívásokkal, tűzjelzésekkel kapcsolatos személyes adatok, különleges adatok kezeléséhez a jelenleginél lényegesen szilárdabb jogalapot kell teremteni, mivel a hatályos szabályozás túl általános, nem elégíti ki a kötelező adatkezeléssel szembeni követelményeket, például nem hatalmazza fel az adatok körének pontos megjelölésével a tűzoltóságot, a káreset bejelentésével kapcsolatos vagy káresettel, kárhelyszínnel kapcsolatos adatkezelésre vonatkozóan. A módosítás mindenféleképpen fontos, és meghatározza egyértelműen az adatok körét. A jogszabály pontosítása indokolt annak érdekében is, hogy egyértelmű legyen, ki igazolhatja egy építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelését, összhangban az építőipari kivitelezési tevékenységekről szóló, valamint az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során teljesítményigazolásának részletes szabályairól szóló kormányrendelettel.

A tűzoltóságról szóló törvény módosításával az önkéntes tűzoltó-egyesületek is szabályozásra kerülnek; mint ahogy azt államtitkár úr is említette, ennek két típusa jön létre. Fontos az, hogy a beavatkozó tűzoltó-egyesületek tűzoltási jogkört kapnak, és gyakorolhatják az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. Ezen túl természetesen, mint ahogy említettem is, az időjárás következményeként vagy kisebb tűzoltási eseményeknél, közvetlen életveszéllyel nem járó eseményeknél a tűzoltó-egyesületek is önállóan beavatkozhatnak.

Azt gondolom, fontos itt megemlíteni, hogy az elmúlt időszakban minden megyében létrejöttek azok a mentőcsoportok, amelyek szerteágazó tevékenységet tudnak végezni. Annyiban tudom ezt fontosnak tartani, hogy Békés megye volt az első, ahol országosan létrejött a Körös Mentőcsoport. Amikor a katasztrófák elleni védekezésről beszélünk, fontos megemlíteni, hogy olyan szakismerettel és szaktudással rendelkeznek, amelyet a borsodi árvizek vonatkozásában bizonyítani tudtak. Mindenképpen fontosnak tartjuk azt, hogy ezek az önkéntesen létrejött szervezetek végezhessék ezeket a feladatokat önállóan, de törvényi keretekbe foglalva.

Tisztelt Képviselőtársaim! További törvények módosítása is benne van a törvényjavaslatban. Például a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatottakhoz kapcsolódó, valamint az egyéb törvények módosításáról szóló törvényben a módosítás célja, hogy megteremtse annak a lehetőségét, hogy a közfoglalkoztatottak szükség szerint bekapcsolódhassanak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzési, elhárítási feladatainak végzésébe. A közfoglalkoztatási törvény kizárja a munka törvénykönyvének a rendkívüli munkaidőre és a szerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek közfoglalkoztatási jogviszonyban történő alkalmazását, így annak a lehetőségét is, hogy a közfoglalkoztatottak a rájuk irányadó munkaidőn kívül részt vehessenek a katasztrófák megelőzésében és az ellenük való védekezésben. Mindenképpen indokolt akkor, amikor egy-egy katasztrófahelyzetben a társadalmi összefogás oly mértékű, amire a dunai árvíz kapcsán volt is példa, talán nem túlzás azt állítani, hogy ilyen helyzetekben igenis a közfoglalkoztatottakra is számítsanak azok, akik veszélyben vannak, és természetesen vegyenek részt a védekezés feladataiban.

A törvényjavaslat nagyon fontos része, hogy módosítja a közbeszerzési törvényt, ami nagyon fontos annak érdekében, hogy különböző katasztrófahelyzetekben, árvízvédekezés hatékonyságának fokozása érdekében már a másodfokú védekezés elrendelésétől számítva azoknál a beszerzéseknél, amelyek mindenképpen szükségesek a védekezés biztosításához, ettől el lehessen tekinteni, és természetesen lényegesen hatékonyabban lehessen a védekezést folytatni.

Nagyon fontos kérdés az is, hogy az Európai Unió is folyamatosan áttekinti a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével kapcsolatos uniós szabályozásokat. Néhány éve hallottunk a Seveso I.-ről, majd a Seveso II.-ről, most pedig már megalkotásra került a Seveso III. irányelv. Ami nagyon fontos, hogy a törvény módosításával átemelésre kerülnek a katasztrófavédelmi törvényben azok a módosítások, amelyek szükségesek és indokoltak. Természetesen ezeknek többségét kormányrendeleti szintű szabályozásban kell szabályozni.

(11.40)

Elhangzott a korábbi felszólalásban, hogy talán a tűzoltóság az a szervezet, amely a legtöbb katasztrófavédelmi feladatot látja el, azonban én annyiban szeretnék pontosítani, hogy - egyrészt nincs már önkormányzati tűzoltóság, de - természetesen a katasztrófavédelmi törvény részletesen és pontosan szabályozza azt, hogy kik vesznek részt a helyi, területi védelmi szervezetekben.

Ami a legfontosabb kérdés, az az, hogy amikor védekezni kell, akkor ez nem politikai kérdés, hanem szakmai feladat. Én erre helyezném a fő hangsúlyt, és erre törekednék mindenkor, amikor különböző elemi károkról, katasztrófákról beszélünk, és ezek megoldásaira keressük a válaszokat.

Természetesen nagyon fontos kérdés az, hogy valóban a katasztrófák elleni védelem vonatkozásában ez a gyűjtőfogalom az élet minden területére tudjon megfelelő választ adni, és biztosítani tudja az ország polgárainak azt a biztonságát, amelyet, mint ahogy az elején is elmondtam, jogosan elvárnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenképpen arra biztatom képviselőtársaimat, hogy az államtitkár úr által elmondott expozéban és a törvényben ismertetettek alapján a T/12615. számú törvényjavaslatot fogadják el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)