Felszólalás adatai

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) A Baumag-ügy a magyar gazdaságtörténetnek valóban egy elég sötét, zavaros ügylete volt. Minden tiszteletem az állampolgári jogok országgyűlési biztosáé, de nyilatkozatával nem tudok feltételek nélkül egyetérteni a rendelkezésre álló információk alapján, a kérdés ugyanis jogilag valószínűleg sokkal bonyolultabb.

A jelentésben az ombudsman annak idején a rá vonatkozó törvény előírása miatt csak az érintett hatóság, azaz a PSZÁF felelősségét vizsgálta. A károkozásért azonban másoknak kell vállalniuk a felelősséget, és ez az adott ügyben alapvető kérdés. Kik és hogyan éltek vissza az üzleti jogi és egyéb körülményekkel? Kik tévesztettek meg és csaptak be embereket? Egyértelmű, hogy ez nem a PSZÁF.

Az akkor hatályos jogszabályok alapján megállapítható, hogy bár a PSZÁF a pénzügyminiszter felügyelete alatt áll, azonban számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály írhat elő. A PSZÁF a jogszabályokban meghatározott feladatkörében, törvényben foglalt kivételekkel, nem utasítható.

Képviselő úr a következtetésekre és a konkrét intézkedésekre kérdez rá. Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy a biztos úr jelentése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 2004-ben szigorítottuk a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét, kibővítettük a PSZÁF tevékenységét az úgynevezett piacfelügyeleti eljárással, és nem utolsósorban új egységes szövetkezeti törvényt alkottunk. A jogalkotás ennyiben megtette az ügy tanulságaiból eredő kötelezettségeit.

A károsultak kárpótlása ugyanakkor egyértelműen bírósági ügy. Megítélésem szerint a vétkeseknek kell fizetni. Néhány károsult pert indított a Baumag-szövetkezet mellett a magyar állammal szemben is. A bíróság elsőfokú, tehát nem jogerős ítélettel ezt a keresetet elutasította.

A bíróság ítéletét azzal indokolta, hogy nem volt megállapítható a magyar állam felelőssége a Baumag-szövetkezet pénzügyi tevékenységét ellenőrző szervezeteinek esetleges felróható magatartásáért, vétkes mulasztásáért. Tehát a magyar államot helytállási kötelezettség a bíróság ítélete alapján nem terheli.

Az általam felkért vizsgálat eredménye jelen pillanatban itt tart. Nevezetesen, akkor és csak abban az esetben lehet a magyar államnak bármilyen kötelezettsége ebben a kérdésben, ha azt bíróság határozattal jogerősen kimondja.

Nincs olyan jogi ismérv, nincs olyan jogi körülmény, ami ettől eltérő megállapítást tenne megalapozottá és indokolttá.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)