Felszólalás adatai

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Államtitkár úr most egy kicsit csúsztatott, valótlant állított, hiszen a tételes kulcsok terhei jóval magasabb tehercsökkenést jelentettek, mint az, hogy a tételes adók hogyan jelentek meg. Ön nyilván utánaszámolt, de ha nem, tegye meg később, ebbe most nem kívánok belemélyedni. Merthogy, ugye, most nem az Orbán-kormány 2001. évi adócsökkentéséről beszélünk, hanem az önök adóemeléséről, bár az időközi változtatás lényeges változást nem hozott.

Örülök, hogy felelősséget éreznek. Nem tudom, hogy Draskovics Tibor is így gondolkozik-e ma este erről a kérdésről, és hogy az új pénzügyminiszter majd emellett fogja-e kiadni az ukázt, amikor ezeket mondja. Mert bizony, Kóka miniszter urat figyelve azt látom, hogy jelentős paradigmaváltás előtt áll a kormány gazdaságpolitikája, és ez azzal, amit önök itt most vérmesen védenek, ellentétes. Mert ő is azt mondja, hogy a munkahelyek védelme, illetve új munkahelyek létrehozása érdekében adót kell csökkenteni, versenyképességet kell javítani, a szomszédos országokkal kapcsolatos kihívásokra fel kell venni a kesztyűt.

Már nem is tudom, hogy vitatkozzam-e önökkel, mert nem tudom, hogy mindenki itt lesz-e, mondjuk, egy vagy két hét múlva. Erről vitatkoztunk nemrégen Draskovics úrral is, és ő már hol van. Arra hívtam fel a figyelmet, hogy négy év alatt sok minden történik. A kormánynak be kell látnia, hogy rossz irányba megy a gazdaság meg a költségvetés szekere. Az elmúlt másfél évben minél inkább megszorításokat, mindenféle zárolásokat, elvonásokat erőszakoltak ki önkormányzatoktól, vállalatoktól és saját hivatalaiktól, annál nagyobb lett a hiány. Ezt a váltást kell megérezni, mert nem egyszerűen reformokra van szükség, hanem adócsökkentést követel az ország, a munkaadók és a munkavállalók. Erre kell választ adnunk, nem pedig valami jövőbeli ködökről beszélni, hogy egyszer majd lesz adócsökkentés. Most kell, mert most van gond, most csökken az ipari termelés, most kell hozzányúlni ehhez.

Köszönöm.