Felszólalás adatai

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon szépen hangzik, amit Göndör István képviselőtársam itt a felvezetőjében elmondott; egy kis szépséghibára azért hadd irányítsam rá a figyelmet. Ugyanis a tavalyi ősz folyamán, amikor bekövetkezett a pénzügyi világválság, és ez Magyarországon tetten érhető volt a hazai bankrendszerben bekövetkezett változásokban is, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz létrehozott egy közgazdasági csoportot, amely pontosan azt vizsgálta, hogy ebben a helyzetben, elsősorban a devizában eladósodott, meghatározóan a lakás- vagy gépkocsivásárlásra felvett hitelektől eladósodott emberek milyen nehézségekkel kell hogy szembenézzenek. És akkor azt tapasztaltuk, hogy az árfolyamváltozásból, az árfolyam-növekedésből és árfolyamcsökkenésből bekövetkező hiteltörlesztőrészlet-változások messze nem feleltek meg egymásnak. Vagyis le lehetett vonni azt a következtetést, hogy a bankok profitja lényegesen nagyobb, mint a kockázatvállalásuk.

Májusra ezért elkészítettünk egy vizsgálóbizottságra vonatkozó javaslatot. Akkor kevesebb vizsgálati pontot tűztünk ki célul, hiszen még nem lehetett látni, hogy hány kétesnek ítélhető hitel bedőlésével kell majd szembenéznünk. Azonban meg kell mondani, és ezért tartom kicsit álságosnak a megoldásra vonatkozó mostani javaslatot, májusban az MSZP ezt úgy kisöpörte, hogy öröm volt nézni, még csak tárgysorozatba sem vették. A nyár folyamán, pontosan az MSZP frakciójának meghatározó képviselőivel folytatott tárgyalások során, és abból, hogy akkor bizony már ezres számban jelentkeztek azok, akiknek szembe kellett nézni a hitel bedőlésével és azokkal az egyoldalú banki módosításokkal, amelyek annak ellenére bekövetkeztek, hogy a parlament hozott március-április folyamán egy törvényt, amelyben igyekezett ezeket az egyoldalú banki hitelmódosításokat megváltoztatni vagy megakadályozni, hát, mindebből mégis ilyen problémák lettek. Ezek a Szocialista Párt figyelmét is ráirányították arra, hogy itt előbb-utóbb baj lesz, és akkor megállapodtunk abban, hogy támogatni fogják ezt a vizsgálóbizottság megalakítására vonatkozó javaslatot.

Az elágazásra akkor került sor, amikor augusztus folyamán a miniszterelnök találkozott a bankok vezetőivel, és a bankok jelezték, hogy hajlandók egy etikai kódex megalkotására, amely önkéntes alapon korlátozza majd tulajdonképpen ezt a szerződésmódosításokra és az árfolyamkockázatra vonatkozó eddigi tevékenységüket. Innen már lehetett látni, hogy valami megakadt ebben a mechanizmusban, hiszen szeptember folyamán először azzal a javaslattal álltak elő szocialista képviselőtársaink, hogy az elnök és alelnök helyett elnök és társelnök legyen; aztán a következő módosító javaslatukban azt javasolták, hogy a tevékenysége végezte helyett csak 90 napra korlátozódjon a vizsgálat. És nyomatékkal szeretném aláhúzni ezt a 90 napot, mert ez meghatározó az egész vizsgálóbizottság jövőjét illetően. S utána jött a következő módosító javaslat, hogy C típusú átvilágítással rendelkező képviselők vehessenek csak részt ebben a feladatban; ez megint egy olyan problémára, amire még ki kell térnem.

Utána következett végül is az utolsó módosító javaslat, amely velünk való minden egyeztetés nélkül született, hogy két társelnök álljon a vizsgálóbizottság élén, és az a javaslat, amely az addigiakban befogadásra lelt, legalábbis a szándék számunkra jelzett volt, miszerint három képviselőt ad ebbe a bizottságba az MSZP, hármat a Fidesz, egyet pedig a KDNP és egyet az SZDSZ - mert azt azért el kell mondani, hogy ebben a folyamatban, éppen a bankok tevékenységét vizsgálva az SZDSZ mégsem tekinthető ellenzéki pártnak; kvázi ellenzéki párt, ezt tudomásul kell venni, még akkor is, ha van az alkotmányügyi bizottságnak erre vonatkozóan egy állásfoglalása -, de azzal, hogy két társelnököt raknak az élére, akiknek a feladata, a funkciójuk és a bizottságirányítási területe nem megosztott, ez azt jelenti, hogy igazából ennek az egész bizottságnak a tevékenysége tulajdonképpen halálra van ítélve.

(22.00)

S azon túl - legyünk már őszinték! -, mikor mi visszavontuk, lehetőség lett volna arra, hogy az MSZP ezt fönntartsa. Most, két héttel később beadni, egyértelműen annak a jelzése, hogy nem akarnak ezen a téren megoldást. Tessék végiggondolni: mire ebből bizottság lesz, az december eleje, mire akkor a C típusú átvilágításokat megcsinálják - mert azoknak, akik valóban ezzel a tématerülettel foglalkozó, szakmai információkkal is rendelkező emberek, mi úgy ítéltük meg, hogy nincsen pillanatnyilag C típusú átvilágításuk -, az is legalább két hét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Decemberben, karácsonykor elkezdeni egy ilyen vizsgálóbizottságot, amikor a jövő évben parlamenti választások lesznek, itt minden a kampányra fog összpontosulni, úgy gondolom, ez nagyon szépen hangzó, de gyakorlatilag eredménytelen munkára kárhoztatott. Az, hogy strukturálisan is a bizottság összetétele ilyen mértékben változott, számunkra semmi garanciát nem jelent. Ezért voltunk kénytelenek visszavonni ezt a javaslatot.

És van ennek még egy lába, tisztelt képviselőtársaim, ami ebből hiányzik, csak azt nem mi adtuk be, hanem azt beadta a szociális kabinet, mert ehhez még az tartozik, hogy az egésznek az alapvető célja az, hogy a bajba jutott emberek feje fölül ne lehessen elvinni a fedelet, hogy hogyan lehet ezt megakadályozni. Most rá van oktrojálva, rá van hárítva az önkormányzatokra, hogy az önkormányzatok vegyenek föl banki hiteleket, és akkor a bajba jutott emberek esetében, akiknek a feje fölül el akarják a bankok árverezni a lakásokat vagy a házakat, azokat az önkormányzatok vásárolják meg. Na de információink szerint ezen a téren sincs előrelépés!

Mi azt javasoltunk abban a javaslatban, hogy a Fejlesztési Banknál legyenek ezek a források. Aztán kiderült, hogy eddig 22 önkormányzat jelentkezett, és egy már közbeszerzési eljárás lefolytatására kényszerült ebben a helyzetben, akkor tessék már elmondani: hogyan lesz ebből tényleges forrásuk az önkormányzatoknak? És az önkormányzatok miből fogják tudni ezt majd visszafizetni?

Mivel erre semmiféle megoldás vagy javaslat ehhez a vizsgálóbizottsághoz nem járul, egyértelműen mutatja az álságosságát így, ebben a formában ennek a javaslatnak, mert ez semmi másra nem jó, csak arra, hogy jelezzék, hogy valóban baj van, önök is tudják. Na most itt van a gond, hogy önök is tudják, hogy baj van, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, és mégsem teszik meg azokat a szükséges lépéseket, amelyek megakadályoznák, hogy a bajba jutott emberek - sajnos, lassan azt kell mondani, embertömegek - ezzel a helyzettel nézzenek szembe.

Még egy dolog. Többen beszélgetünk itt egymással különböző szakmai kérdések kapcsán is. Ma már úgy néz ki, hogy ebben az évben sem lesz rosszabb a bankok eredménye, mint amilyen a tavalyi évben volt. Azért ezek a számok mégiscsak szociálisan is rá kellene irányítsák a figyelmünket arra, hogy hogyan lehetséges ez, hogy a társadalom nagy része sokkal, de sokkal nehezebb helyzetben van, nagy része megindult a lecsúszás irányába, hogy a középnek az eleje is komoly - hogy mondjam... - lépéseket kénytelen tenni annak érdekében, hogy valahogy megakadályozza a lecsúszást, ugyanakkor ebben a szférában pedig változatlanul tetten érhetők a magas fizetések és a rendkívül rossz kondíciójú hitelek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen ezért a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz, tehát a frakciószövetség alapvetően kénytelen lesz átgondolni azt, hogy egyáltalán ebben a folyamatban, egy - hogy mondjam - ilyen álságos folyamatban hajlandó lesz-e részt venni.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Babák Mihály tapsol.)